A XVIII. század végén játszódó kosztümös dráma a meseszép és elbűvölő Georgiana Spencer története, aki korának legizgalmasabb személyisége volt. Míg szépsége és karizmája hírnevet szerzett neki, extravagáns ízlése, hajlama a szerencsejátékra és a szerelemre hírhedtté tette. Ifjan ment hozzá a nála jóval idősebb, a felsőbb körökbe bejáratos Devonshire herceghez, akinek gyerekeket szült. Georgiana egyszerre vált a kor divatikonjává, odaadó anyává, a politikai közélet eszes résztvevőjévé, és a köznép imádatának tárgyává. Ám történetének velejét mégis a szerelemért folytatott kétségbeesett küzdelem adja. Szenvedélyes és elátkozott viszonya Grey grófjával, valamint a szerelmi háromszög férjével és legjobb barátnőjével, Lady Bess Fosterrel együttesen teszik Georgiana Spencer történetét a hírnévről, dicsőségről, és az igaz szerelem utáni vágyról szóló nagyon is mai mesévé.
Willie Stark politikus szeretne lenni. Tele van ötlettel, jobbító szándékkal és lelkesedéssel; választási beszédeiben hevesen ostorozza korrupt, hataloméhes ellenfeleit, felsorolva mindazokat a hibákat, amelyeket szerinte elkövettek. Többek közt azt is, hogy nem törődnek a helyi iskolaépület állapotával, ami - Willie szerint - életveszélyes. A választáson azonban alulmarad - az ellenfelek demagóg kampánya hatásosabbnak bizonyul. Nem sokkal később tragédia történik: összeomlik az iskola és ez több diák halálát okozza. Willie személye ismét a figyelem középpontjába kerül - sokan biztosra veszik, hogy a következő szenátorválasztáson végre befuthat. Ezúttal segítői is akadnak, akik választási beszédek írásával, profi tanácsokkal próbálják egyengetni Willie útját. De ez csak a látszat. Az önkéntes segítők mögött ugyanis ismét csak Willie ellenfelei állnak. Mire a jelölt rádöbben, hogy az unalmas számokkal megtűzdelt, száraz beszédek nem sikerét, hanem bukását készítik elő, már késő...
Luther Whitney, a betörő, bámulatra méltó mestere a szakmájának. A börtönben letöltött évek után, mielőtt végleg visszavonulna, egy utolsó nagy dobásra készül. A ház, melyet kinéz magának, Amerika egyik leggazdagabb emberének, Walter Sullivannek az otthona. Arra nem számíthatott, hogy a ház hatalmas trezorja valójában egy iroda, melyből egy tükörnek álcázott üvegfalon keresztül a hálószobát lehet szemmel tartani. Még kevésbé sejthette, hogy Christynek viszonya van az Egyesült Államok elnökével, és álmaiban sem juthatott eszébe az a politikai érdekeket szolgáló gyilkosság, melynek akaratán kívül szemtanújává válik. Az ügy nyomozására kirendelt detektív hamar rájön arra, hogy csak egy különleges képességű betörő juthatott be a titkos helyiségbe, így Whitney rövid idő alatt nélkülözhetetlen koronatanúvá válik. Azonban nemcsak a rendőrség, hanem a titkosszolgálat is üldözőbe veszi, hiszen az elkövetők számára az a legfontosabb, hogy minél előbb elhallgattassák az egyetlen szemtanút.
A film az 1968-as chicagói demokrata párti elnökjelölő konvenció körüli tüntetések és az azt követő per igaz története. Abbie Hoffman-t az 1968-as chicagói megmozdulások egyik fő szervezőjét perbe fogták hét társával együtt (a nyolcadik, az amerikai fekete polgárjogi mozgalom radikális szárnyához, a Fekete Párducokhoz tartozó Bobby Seale ügyét külön kezelték), végül azonban a per – hála a vádlottaknak és illusztris tanúiknak, köztük Allen Ginsbergnek és Norman Mailernek – köznevetségbe fulladt, és a „heteket” felmentették.
Kevin és Julia egyaránt fiatal és sikeres szakemberek, mindketten az Egyesült Államok egyik elnökjelöltjének stábjában dolgoznak, beszédeket fogalmaznak, tájékoztatókat írnak. Az egyetlen különbség közöttük, hogy nem egy oldalán állnak, hanem ellenfelei egymásnak. Gyűlölniük kellene a másikat, ehelyett szenvedélyesen összeborulnak. A szerelem nem ismer határokat. A kapcsolatukat persze nem verhetik nagydobra, kénytelenek kettős életet élni. Nappal a politikai frontvonal két oldalán csatáznak, ám egy ágyban töltik az éjszakát. De meddig lehet titokban tartani mindezt?