Chaplin filmje a mindennapi élet elgépiesedésének szatirikus - ugyanakkor érzelmes víziója. Charlie, a kisember bekerül a modernkori pokolba, azaz egy gyárba. A futószalagnál végzett monoton munka miatt az őrültek házába kerül. Felépülése után véletlenül belekerül egy utcai zavargásba, emiatt börtönbe zárják. Szabadulása után megismerkedik egy árva lánnyal, akit a gyámhatóság intézetbe akar zárni. A lány ennivalót lop, Charlie pedig nem tud fizetni az étteremben, emiatt mindketten újra börtönbe kerülnek. Charlie könnyes-kacagtató kalandokon keresztül végigjárja a modernkori pokol bugyrait. Habár '36-ban már létezett a hangosfilm és ez az a film, ahol először volt hallható Chaplin hangja egy nonszensz dalban, a szakértők ezt a filmet tartják "az utolsó nagy némafilm-komédiának". A hangtechnika tükrözi Chaplin ellenállását a változással (vagyis a hangosfilmmel) szemben, ez a film egy nagy korszaktól való búcsúzásnak is felfogható. Chaplin talán legnépszerűbb filmje.
A fiatal derék szenátor, Jefferson Smith titkárnője, Saunders segítségével leleplezi a politikusok korrupcióját, és a hatalmasok elleni küzdelem rettenthetetlen harcosává válik. A pártfőnök, a kormányzó és a szenátor feletti győzelme egy 23 órás szenátusi beszédben tetőz, melyben pellengérre állítja a hatalmasok fondorlatait.
Dr. Frankenstein élőt-halottat nem tisztelve halottak testrészeiből teremt és kelt életre egy emberi szörnyeteget. Frankensteint teremtménye egy olyan világban éled fel, ahol rettegnek tőle, ahol utálkozó és megvető pillantások kísérik, egyszóval ahol nem látják szívesen.áááFrankenstein "fia" dühös bosszút áll azokon akik kitaszítják, és azon is, aki életre hívta...
Valahol, valamikor egy diktatórikus távol-keleti országban, az állami vezetők kegyetlen kísérletet eszelnek ki: negyvenkét középiskolást egy lakatlan szigeten arra kényszerítenek, hogy életre-halálra megvívjanak egymással. Géppisztolytól kezdve a sarlón át a konyhai étkészletből származó villáig, bármilyen fegyver a rendelkezésükre áll A Programnak csak egyetlen túlélője lehet: a győztes. Takami Kósun regénye - melyet gyakran neveznek a 21. századi Legyek urának - botrányos karriert futott be. Bár megjelenését a japán kormány is ellenezte, a regény 1999 óta több kontinensen vezeti a sikerlistákat, számos feldolgozást ért meg.
A film 10-12 éves gyerekekről szól. Két falu nyunyói harcikáltak egymás ellen mindenféle eszközökkel, így például botokkal és kövekkel. Az ellenségeskedések egyik rendkívül bájos eleme az volt, hogy a fogságba esett nyunyókat megfosztották gombjaiktól és így kellett - a mellékesként kiosztott irdatlan nagy pofonok után - hazakullogniuk. Az ellenség táborában átélt megaláztatások azonban még csak bevezetői voltak a sokkal nagyobb és aggasztóbb megtorlásnak amelyek otthon érték a szerencsétlenül járt "katonákat". A gombok nélküli nadrágban és kabátkában hazatérő ifjak ugyanis kemény és kérlelhetetlen atyai pofonok és ökölcsapások elé néztek, hiszen abban az időben rendkívüli értékük és jelentőségük volt a gomboknak. Túl azon, hogy tetemes összeget képviseltek, egyben viselőik anyagi helyzetéről is árulkodtak, így a gombok igen fontos szerepet töltöttek be a két falu társadalmában.
1953 márciusában a nagy vezér meghalt, és milliók gyászolták Moszkva utcáin. Ám volt néhány ember, akinek a gyász helyett valami egészen más dolog jutott. Hruscsovnak és a vezetés többi tagjának ki kellett találnia, hogyan tovább, ezzel pedig őrült harc vette kezdetét az utódlásért.
Amikor Clayton Boone (Brendan Fraser) a fiatal csavargó egy rossz kedélyű öregember szolgálatába áll, meglepve jön rá, hogy munkaadója nem más mint James Whale (Ian McKellen) a harmincas években készült Frankestein filmek egykor zseniális alkotója. Első találkozásukkor az idős férfit elkápráztatja az erőtől duzzadó ifjú és megpróbál barátságot kötni vele. Claytonnak legyezgeti a hiúságát a felkérés ezért beleegyezik, hogy Whale megfesse az arcképét. Amikor barátainak beszámol híres munkaadójáról, azok gyanakodva fogadják a hírt, miközben féltékenyek is a gazdag és pompás világra amelybe barátjuk keveredett. Az idős ember és a fiatal férfi barátsága támadások és előítéletek tüzében edződik és bizonyság arra, hogy az igaz barátság és megértés minden előítéletet legyőz.
Katie (Barbra Streisand) és Hubbell (Robert Redford) tökéletes ellentétei egymásnak, de egy dolog közös bennük. Mindketten a végletekig őszinték. Szinte lehetetlen, mégis egymásba szeretnek. Sőt, nyilvánvaló különbözőségük és a szülői tiltás ellenére összeházasodnak. Házasságuk szenvedélyes és bensőséges egészen addig, amíg a történelem közbe nem szól. Politikai és erkölcsi nézeteltéréseiket még a szerelem sem képes legyőzni.
C.S. Lewis emberemlékezet óta az agglegények eseménytelen életét éli Oxfordban. Az egyetemi professzor és sikeres gyermekkönyvek szerzője 1952-ben megismerkedik egy amerikai nővel, Joy Greshammel, akinek a kisfia rajong a könyveiért. A vonzó és határozott hölgy teljesen elbűvöli a különc férfit, mély vonzalom szövődik kettejük között. Ám boldogságukat beárnyékolja Joy rákbetegsége. Az asszony a válása után Angliába költözik. Arra kéri a professzort, kössenek névházasságot, hogy megkaphassa fiával a letelepedési engedélyt.
A nyugdíja előtt álló rendező teljes erőbedobásra készül utolsó műsoros estjére. De amikor a főszereplőnő kificamítja a bokáját, kitör a pánikhangulat.
Woyzeck közkatona egy kisvárosi garnizonban szolgál. Vadházasságban él egy Marie nevű lánnyal, van egy közös gyermekük. Napi megaláztatások érik kapitányától és az ezredorvostól, aki ártatlannak tűnő kísérleteket végez rajta. Amikor még Marie is megcsalja az ezreddobossal, Woyzeck fellázad...
Vastag és tapintható köd borítja San Piedro szigetet. Az öbölben pislákoló lámpás vészjeleket küld egy elakadt halászhajóról, míg odébb egy teherhajó imbolyog vakon a tejfehér ködben. Reggelre a tenger és az ég kitisztul, de a halászok és gyümölcsös gazdák békés kis falva örökre megváltozik. Holtan találják a halászfalu egyik lakóját, saját hálójába kötözve, halálos sebbel a fején. A világháború utáni Japán-ellenes légkörben a környékbeliek egy másik halászt, a japán származású Kazuo-t gyanúsítják, aki haragosa volt az elhunyt családjának. Az okos Ishmael, a kisváros mindenről tudó, nyitott szemmel járó polgára. Ő az egyetlen, aki elmondhatná az igazságot a meghurcolt Kazuo-ról. Csakhogy Ishmael szerelmes Kazuo feleségébe, a gyönyörű Hatsue-be. Vajon feláldozná-e Ishmael a titkos szerelmet az igazságért?
Michael, azaz Mihály arkangyal titkos küldetéssel érkezik a Földre. Rövid kiküldetése idejét igyekszik alaposan kihasználni. Iszik, cigarettázik, és nem veti meg a szebbik nemet sem. Az isten háta mögötti vidéken, ahol földet ért, hamar megszokják az emberek. Négy méter fesztávolságú szárnyait leszámítva alig különbözik a környék átlagmacsóitól. Látszólag teljesen céltalanul lődörög errefelé. Csakhogy egy szép napon újságírók érkeznek Chicagóból, hogy - mint ügyeletes szenzációt - magukkal vigyék az egyre borostásabb angyalkát. Az ő társaságában ugyan semmi sem megy simán, de végül nagy nehezen mégis elérik a karácsonyi hangulatban fürdő nyüzsgő metropoliszt. És addigra Michael is teljesíti küldetését.
Lehet, hogy nem létezik kóros telefonfüggőség nevű betegség, de a Mozell lányok miatt érdemes volna bevezetni. A hölgyek, a telefonálás összes lehetséges módozatát felvonultatják (vezetékes, drótnélküli, mobil, konferencia, társvonal, üzenetrögzítő), hogy a családi kötelékeket fenntartsák. Most éppen azért lógnak mindhárman a dróton, mert az apa (Walter Matthau) kezdi egyre jobban elveszíteni a kapcsolatot a valósággal. A lányok aggódnak érte, de a gyakorlatban csak Eve, a középső lány (Meg Ryan) áll mellette, s ő informálja testvéreit - természetesen telefonon - apjuk állapotáról.