A filmben három idősíkon zajlanak az események. 1933-ban kezdődik a történet. Három gengszter halálra keresi Noodlest, mert szerintük spicli. A menekülő Noodles előtt felrémlik, amint az utcán a zuhogó esőben letakarják három szeszcsempész barátjának holttestét. Végül sikerül meglépnie üldözői elől. 1968-ban tér újra vissza New Yorkba. Egy barátja éttermében visszaemlékszik rá, miként jött össze a banda kölyökkorukban, a zsidónegyedben és hogyan is vezettek el az események addig a film elején látott tragikus napig. És a nagy csavar még csak ez után jön!
A Csavargó magányosan tölti napjait a nagyvárosban. Egy nap rámosolyog a szerencse: beleszeret egy vak virágáruslányba és ráadásul megmenti egy milliomos életét, aki ettől fogva barátjának tekinti. A bökkenő csak az, hogy a gazdag mecénás csak akkor ismeri meg, ha részeg, és ebből sok-sok galiba származik. A szerencse forgandó. A Csavargó a gazdag pártfogójától kapott pénzből meggyógyíttatja a lányt, ő maga viszont börtönbe kerül... A hangosfilm kezdeti és a világgazdasági válság kiteljesedő időszakában készült filmjében Chaplin nem merte megkockáztatni a beszédet, mely ellentétbe került volna figurája groteszk vizuális külsejével. A tőkések méltányosságára apelláló szegénysegítő kampány idején Chaplin ennek lehetetlenségét mutatta meg.
Róma, 1944: a német megszállás időszaka. Manfredó körül ellenállók csoportja tömörül, aki illegális sajtóterméket állít elő, üldözötteket rejteget, és a város felszabadításán munkálkodik. A történet középpontjában a nyomdász Marcallo, komor szépség barátnője, valamint az egy német dezertőrnek menedéket adó szerzetes-pap, Don Pietro áll. Az ellenállási mozgalomban aktívan résztvevő Don Pietrót, Manfredót, Marcello barátnőjét, Pinát a Gestapónak sikerül elfognia és kegyetlen kínzások után mindhármukat kivégzik.
Három katona tér vissza az I. világháborúból az 1920-as évek USA-jába. Egyikük - Lloyd Hart - ügyvédként, másikuk - George Hally - alkoholcsempészként, harmadikuk - Eddie Bartlett - taxisofőrként folytatja életét. Mivel azonban ekkortájt az alkoholtilalom kijátszása gyors meggazdagodással kecsegtet, Eddie a csempészet mellett dönt: Panama Smith társaságában nagyban üzletel, s az üzletbe George-ot is beelveszi. Az üzlet kegyetlensége azonban riasztóan hat Eddie-re, aki inkább részvényspekulációval próbálkozik. Az 1929-es "fekete péntek"-et követően rákényszerül, hogy egész üzleti részét eladja George-nak. Amikor Eddie megtudja, hogy George közös háborús bajtársukat, Lloydot - aki közben a törvény tántoríthatatlan védelmezőjévé lett - meg akarja ölni, megpróbálja tettétől visszatartani, ez azonban nem sikerül neki. Eddie lelövi George-ot, közben őt George testőrei gyilkolják meg.
A United Artists ezzel a filmmel kívánt csatlakozni a korabeli divathoz: a gengszterfilmkészítéshez, Howad Hawks mindjárt meg is rendezte a műfaj akkori legjobb moziját. Muni jóideig nem szakadt el a gengszterfiguráktól, sőt ezen belül egy sajátos karaktert teremtett: általában műveletlen, nyers, közönséges gengsztertípust alakít, akinek kegyetlensége és durvasága gyermeki naivitással keveredik. A történet alapjául Al Capone élete szolgált. Egy kis szélhámos a gengsztervezér, Lovo szolgálatába szegődik. Később megöli főnökét és kezdetét veszi egy furcsa karrier... A film remake-jét (igen jelentős változtatásokat eszközölve rajta) Brian De Palma készítette el 1983-ban, Al Pacino főszereplésével.
A modern filmművészeti irányzat emblematikus rendezőjének számító Fellini később az ún. posztmodernhez csatlakozott. Ennek az áramlatnak lett jelentős műve a Casanova. Ezt a sokszor és sokféle értelmezésben feldolgozott témát Fellini a hetvenes évekre utalóan főleg egy aspektusára élezte ki: Casanova, aki kora művelt, önálló szellemiségű alakja volt, éppen ebben a minőségében nem kellett senkinek. Szexuális látványosságként, erotikus gerjesztőként kezelték, hiába próbált újra meg újra teljes emberként érvényesülni, ez még a szerelmében sem sikerült. Emlékirataiban, nemhiába tekint vissza keserűen erre a sajátosan romlott egyéneket igénylő, bomlott világra, ahol még egy gép is szeretetreméltóbb az embereknél.
XVI. Lajos szökési kísérlete idején, 1789 júniusában egy másik postakocsi is útnak indul a király kocsija nyomában. Utasai között ott van Restif de la Bretonne francia író, az öreg Casanova és az amerikai Thomas Paine is.