A film egy amerikai tévécsatorna életébe nyújt bepillantást. Az egyik legnépszerűbb kommentátort, Howard Beale-t el akarják távolítani, mert esni kezdett a nézettsége. A kétségbeesett férfi élő adásban jelenti be, hogy öngyilkos lesz. Mivel ettől a nézettség látványosan megugrik, a csatorna vezetői elhatározzák, hogy kihasználják Beale hirtelen jött népszerűségét, és egy saját műsort adnak neki, amelyben szabadon átkozhatja a médiát.
A világhíres amerikai táncos-színész-koreográfus Bob Fosse viszonylag kevés filmet készített, de művei, köztük a Kabaré, a modern musical határkövei. A Broadway-musical adaptációja nem csak óriási kassza- és közönségsiker lett, hanem új stílust is teremtett, a drámai musicalt, ami véget vetett a korábbi, csupán szórakoztatásra szánt musical korszakának. Fosse a varieté-énekesnő és egy angoltanár bonyolult szerelmi történetét történelmi keretbe helyezi. Míg a berlini lakosság az éjszakai lokálban mulat, egyre erősödik a barnaingesek terrorja.
Pattanásig feszült a helyzet a chicagói rendőrség belső ügyeit vizsgáló osztály központjánál. Rendőrségi helikopterek köröznek a 20. emelet körül, mesterlövészek állnak készenlétben a szomszédos háztetőkön, s távcsöves puskájukat egy férfira szegezik. A célpont Danny Roman (Samuel L. Jackson), aki viszont a maga fegyverével tartja sakkban a hivatal vezetőjét és munkatársait. Roman azért szánta el magát erre az elkeseredett lépésre, mert tisztázni akarja magát gyilkosság és sikkasztás vádja alól. Időt kell nyernie, s Roman pontosan tudja: addig figyelnek rá, míg emberek élete forog kockán. Tökéletesen meg van győződve igazáról - hiszen Danny Roman chicagói rendőrtiszt a túszügyek legkiválóbb szakértője. Csakhogy most maga Roman szedett túszokat, mert szüksége van valakire, aki meghallgatja őt. Ezért azt követeli, hogy a másik kerület ismert s hozzá hasonlóan tapasztalt közvetítőjét.
Mit tehet egy ember az egész világ ellen? És mit tehet egy ember, ha az egész világ összefog ellene? Robert Dean ügyész nem az a fajta, aki ilyen kérdéseken törné a fejét. Végzi a munkáját, szereti a feleségét, neveli két rosszcsont kölykét és azt hiszi, ez mindig így lesz. Pedig valakik figyelni kezdik, valakik vadásznak rá, valakik meg akarják ölni. Egyszer csak - egymástól függetlenül - az Egyesült Államok összes hivatalos és nem hivatalos titkos szervezete a nyomába ered. Ruháiba poloskát varrnak, golyók fütyülnek a füle körül, autók próbálják elgázolni, robbanások próbálják eltörölni a föld színéről. Mindenki célpontjává válik és ő nem tehet mást, menekül, ahogy csak bír. És még azt sem tudja, miért akarják megölni.
1964-ben egy új, fiatal bokszoló robbant be a profi boksz világába: Cassius Clay. Mint buldózer, gázolta le ellenfeleit, bizonyítva, hogy erőteljes és gyors stílusa méltóvá tette a világbajnoki cím elhódítására. Magánélete nem kevéssé volt figyelemre méltó: kapcsolatba került a Nation of Islam nevű szervezettel, barátja volt az ellentmondásos polgárjogi harcos, Malcolm X, rabszolga őseitől örökölt nevét megváltoztatta: Muhammad Ali lett. Pályája csúcspontján kellett szembenéznie a legnagyobb próbatétellel: a vietnami háború idején besorozhatóvá vált. De Ali, bár nem a harc sűrűjébe került volna, mégis megtagadta a szolgálatot. Nagy árat fizetett érte: amíg az ellene indított eljárás tartott, nem bokszolhatott sehol az országban. Eztán kemény harc kezdődött a visszatérésért, ami után örökre beíródott a neve a sport történelemkönyvébe.
1959-ben járunk. Manhattanben egyik parti éri a másikat, és a fogadások legragyogóbb csillaga Truman Capote. Amikor azonban meglátja a The New York Times egy brutális gyilkosságról hírt adó szalagcímét, számára a partik mindörökre véget érnek. Capote megszállottan veti bele magát az ügybe, melynek alapján megírja mesterművét, a Hidegvérrel című dokumentumregényt, és különös kapcsolatba kerül a gyilkosok egyikével. Ám a történet egy része kimaradt a regényből.
A XV. századi Franciaországban a káosz az úr: a legnagyobb várakat és városokat elfoglalták az angolok, az országnak nincs királya, és a francia lovagok minden esély és különösebb meggyőződés nélkül próbálgatják a lehetetlent: megállítani a világ legnagyobb, legerősebb és legönteltebb hadseregét.Franciaországon már csak a csoda segíthet. És a csoda el is jön: Jeanne-nak hívják, 16 éves, gyönyörű és víziók vezetik. A semmiből bukkan elő, és pillanatok alatt megfordítja a világtörténelmet. Csatákat és háborút nyer, végül pedig visszafoglalja az angoloktól Orléans-t. Rövid hajjal, páncélban, lóháton harcol - a harcedzett lovagok egyenrangú társa a kegyetlen és véres férfivilágban. De sikerei csak a katonák körében teszik népszerűvé: Jeanne téved, ha azt hiszi, látomásai mindig, minden ellenfelével szemben jó tanácsot adnak neki.
A házasságával kapcsolatos hirtelen kétségekkel szembesülve egy fiatal New York-i anyuka felveszi a kapcsolatot rég nem látott bohém apjával, akivel egy felejthetetlen napot töltenek együtt New Yorkban.
India női krikettjátékosa, Mithali Raj életrajzi filmje.
A Julie Delpy rendezte film Báthory grófnő kétségbeesett küzdelmét állítja középpontba, amellyel megpróbálja visszaszerezni fiatal szerelmét Thurzó Istvánt, és felvenni a harcot az öregedéssel és saját démonaival. István apja, a nagyhatalmú Thurzó György mindent megtesz, hogy megakadályozza a szerelmesek boldogulását, a grófnőt lassan az őrületbe kergetve.
A háborúból kiábrándult, sztoikus Steiner őrmester a Hitler ellen összeesküvő Hofmann tábornok megbízásából kapcsolatot keres a szövetségesekkel. A kritikusok által a háborús filmgyártás alapos melléfogásának minősített ritkaság az eredeti Vaskereszt színvonalát próbálta megismételni, vitatható végeredménnyel.