Kettős bombamerényletet követnek el a London melletti Guilford városkában 1974-ben. Öt ember meghal, negyvenketten megsebesülnek. A rendőrség az Ír Köztársasági Hadsereget gyanúsítja a terrorakció elkövetésével. Hamarosan letartóztatják Gerry Conlont, a léha, link fiatalembert, akit az apja, Guiseppe Belfastból küldött Londonba, amikor meggyűlt az ifjú baja a zsarukkal és az IRA-val. Az apja is börtönbe kerül. A "guilfordi négyek" perében ártatlanul életfogytiglani börtönre ítélik őket. Az igazságra csak tizenöt évvel később derül fény. Gerry Conlon önéletrajzi regényéből.

Alvin Straight 73 éves özvegyember, aki beszédhibás lányával, Rose-zal éldegél az Iowa állambeli Laurens városkában. Afféle régimódi cowboy, saját értékrendje és erkölcsi kódexe szerint élő vadnyugati figura. Büszke és makacs, orvoshoz menni sem hajlandó, noha egészségi állapota rohamosan romlik, rossz a dereka és tüdőtágulása van. Telefonon értesítik, hogy fivére, Lyle szívszélhűdést kapott, mire Alvin elhatározza, hogy meglátogatja őt Wisconsin állambeli otthonában. Se kocsija, se jogosítványa - a fűnyíró gépe az egyetlen közlekedési eszköz, ami szóba jöhet számára. 350 mérföldes út áll előtte.

A megrázó film a szétbombázott Berlinben játszódik, éhség és reménytelenség szorításában vergődő emberek között. A háború nemcsak a várost dúlta szét, a szörnyű trauma lerombolta azokat az erkölcsi kapaszkodókat is, amelyek segíthetnék az újrakezdést. A film hőse, a kis Edmund is hiába próbál segítséget kapni a felnőttektől. Kínzó gondjaival magára marad, úgy érzi, egyre súlyosabb felelősség nehezedik a vállára, s ez törvényszerűen sodorja a tragédia felé... "A film értelmezésében már a cím is orientál. A nulla a matematikában az az egység, amellyel nem lehet sem osztani sem szorozni. Nullára annak az embernek az élete jut, akinek egykor meglévő pozitív értékeitől megfosztva kell újra kezdenie az életét. Rossellini 1947-ben nem tévedett, nem túlzott, amikor ilyennek látta Németország helyzetét." (Gyürey Vera)

A fiatal Serpico, a rendőr akadémia elvégzése után, egy New York-i rendőrőrsre kerül, ahol az iskolában tanult elvek szerint akar dolgozni: becsületesen és a törvénytisztelő módon. Azonban a hetvenes évek elején működő amerikai bűnüldöző szervekről merőben más kép rajzolódik ki. A fiatal rendőr mindenhol korrupcióval, kenőpénzzel és a működési szabályzat által megszabott korlátokkal találkozik. Minden szolgálatban töltött napon be kell látnia, hogy a szervezeten belüli bűnözés szálai egyre feljebb nyúlnak. Franket kollégái egyre ellenségesebben kezelik. Serpico kockára teszi az életét, amikor nem törődik bele a helyzetbe, és egyre elszántabban harcolni kezd az alvilággal. Kiderül, hogy halálos ellenségeket nem a bűnözők, hanem a rendőrök között kell keresnie.

1941 egyik estéjén Shlomo, a falu bolondja világrengető hírekkel tér haza: a nácik a szomszédos települések összes zsidó lakóját ismeretlen helyre deportálják. Az ő falujuk a következő a listán. Az öregek tanácsa a rabbi vezetésével még aznap este összeül, hogy megvitassák, hogyan menthetnék meg a közösséget. Végtelen veszekedések után a legjobb ötlet csak hajnalban pattan ki Shlomo fejéből: szervezzék meg saját ál-deportálásukat. Eljátsszák az áldozatokat, a vonatszerelőket, a náci tiszteket és katonákat. A fellelkesült lakosok náci egyenruhákat szabnak, vásárolnak egy leselejtezett rozsdás mozdonyt, svájci rokonukat hazahívják, hogy németül tanuljanak tőle, hamis iratokat gyártanak és kocsiról kocsira összetákolják a vonatot.

"Ki vagy? Magad választod a sorsodat, vagy valami abszurd fordulat határozza meg az életed folyását?" Erre a kérdésre keres választ a film, felelevenítve Salomon Perel igaz történetét. A lengyel-orosz származású zsidó fiú a történelem viharában csak úgy maradhat életben, ha állandóan megváltoztatja identitását. Amikor családjának menekülnie kell Németországból, egy orosz árvaházban "pionyír" lesz belőle. Innen német fogságba kerül, ahol - árja árvaként - hős gyanánt tisztelik és szeretik a német tisztek. A fiút jutalmul felveszik a Hitlerjugend tagjai közé, ahol beleszeret egy náci lányba.

Barry egyszerű fickó, magába forduló alkat. Képtelen feloldódni mások társaságában, ugyanakkor nem ritka a váratlan dühkitörés nála. Leginkább a munkája érdekli. Emellett gyűjti a pudingos dobozokon lévő kuponokat, remélve, hogy egyszer megnyeri a fődíjat. A nők terén a hét nővére tölti ki az életét, meg a telefonszex. Egyik nap azután minden megváltozik. Egy fiatal nő, Lena a férfi boltja melletti autójavító előtt hagyja a kocsiját, és annak kulcsát Barryra bízza. Hamarosan kölcsönös vonzalom alakul ki köztük. Bimbózó szerelmüket azonban beárnyékolja egy kifizetetlen (szex)telefonszámla. Az erőszakos Dean zaklatni kezdi emiatt Barryt.

Dokumentumfilm a balhéiról és fülharapásáról elhíresült, erőszakos közösülés miatt börtönbüntetésre ítélt egykori nehézsúlyú bokszvilágbajnokról, Mike Tyson-ról.

A tajtékzó sodrású folyón két gumicsónak halad lefelé. Az egyik hajóban egy vakációzó család, a másikban két kalandvágyó férfi ül. E két csónak között egy kapocs van, egy láthatatlan kötelék: az egyik férfinek megtetszik a vagány asszony, aki ezt kihasználva elkezd kacérkodni a férfival. A férj észreveszi mindezt, de nem tesz említésre róla. A két férfi rosszban sántikál, amit lehet, hogy a család túl későn fedez fel.

Clifford Irving (Richard Gere) karizmatikus és sármos író. Mindenkit meggyőz arról, hogy kizárólag ő jogosult megírni a világtól elvonult milliárdos, Howard Hughes életrajzát. Tervei szerint könyvének alapját a Hughes-zal folytatott beszélgetések adják. A valóságban írása merő következtetés sok-sok archív anyaggal, melyeket társával (Alfred Molina) ásnak elő. Mégis darázsfészekbe nyúl. A megjelenést óriási botrány övezi, Irving hamarosan már verőlegények elől menekül, néha sikertelenül. Végül egy ellene irányuló hatalmas összeesküvés-elméletet sző, melybe belekeveri az USA kormányának legfelső rétegét is.

1942-ben járunk. Misha, a fiatal zsidó lány orosz anyjával, Gerusával és német apjával, Reuvennel egy kis házban rejtőzik el a németek elől valahol a belga Ardennekben. Nyugalmuk nem tart sokáig: a nácik elfogják Misha szüleit, a lány pedig egy német családhoz kerül, melynek könyörtelen feje állatként kezeli őt. Később valamivel jobbra fordul a sorsa, mikor befogadja őt az öreg Ernest és annak kissé zilált felesége. A barátságos öregembertől egy iránytűt is kap, valamint azt a hírt, hogy a szülei egy munkatáborban vannak valahol keleten. Mikor az öreg párt letartóztatják Misha rejtegetése miatt, a lány az erdőbe menekül, és kelet felé veszi az irányt, hogy megtalálja családját.

Nico Toscani nyomozó maga a megtestesült titok: olasz származású bevándorló, aki Chicagóban nõtt fel, Japánban sajátította el a harcművészetet, dolgozott a CIA-nak, megjárta Vietnamot, szeretõ férj és apa. De amikor megtudja, hogy hatalmas kábítószer-szállítmány várható, nem tud leállni. Anyag helyett azonban robbanószert találnak, méghozzá olyan típusút, amit Nico még Vietnamból ismer. Ezért is éri olyan váratlanul fõnökei döntése: a gyanúsítottakat elengedik, Nicótól pedig elveszik az ügyet. Aztán egy nap fõnöke elveszi szolgálati fegyverét és rendõrjelvényét. Nico persze felveszi a kesztyűt.

A kétszeres Oscar-díjas Hilary Swank felejthetetlen alakítást nyújt Amelia Earhart, a legendás amerikai pilótanő szerepében.Filmbeli partnere Richard Gere, a karizmatikus üzletembert és ellenállhatatlan férjet, George Putnamet kelti életre. Kettejük kapcsolata szerelmen és kitartáson alapul, és sem Amelia mindent felülmúló, a repülés iránti szenvedélye, sem Gene Vidalhoz (Ewan McGregor) fűződő viszonya nem tudta tönkretenni - egészen a nő rejtélyes eltűnéséig.