Párizs éjjel - Murger festői és kurtizánjai, a mai kozmopolita számkivetettek egy varázslatos városban. A mindennapi élet jelenetei Kaurismäki felfogásában olyan filmművészeti karizmával rendelkeznek, hogy képesek feledtetni velünk Fassbinder és Pasolini elvesztését... Az egyetlen olyan valóban fiatal európai rendező, aki azt az érzést kelti bennünk, hogy újra feltalálja a mozit... Szordínós érzelmesség, fanyar, humoros, szeretetreméltó, peches fapofák, hervadtan is szerelmet ébresztő grizettek, csendes ellenkezés a törvények szorító szellemével, a nyűtt ruhák mögött szerényen viselt romolhatatlan méltóság - a berlini fesztivál legvigasztalóbb, legotthonosabb filmje volt ez. A film nem szolgai adaptáció, nem romantikusan kiszínezett, kosztümös melodráma.

Egy hollywoodi filmstúdióba meghívnak három sikeres filmkészítőt, egy színésznőt, egy írót és egy rendezőt, hogy meghallgassanak egy filmötletet Jonathan Shieldstől, egy munka nélkül maradt producertől, akinek történetesen mindhárman a karrierjüket köszönhetik, és akit idővel mindhármuknak sikerült meggyűlölnie. Fred Amiel, a rendező Shieldstől kapta az áttörést jelentő, első rendezői megbízását, de amikor nagy álmát egy másik rendezőnek passzolta át, viszonyuk elmérgesedett

Max Bialystock színházi producer állandó anyagi gondokkal küzd. A színdarabok bemutatói nem hozzák meg a várt sikert, így a csőd szélére kerülő férfinak sürgősen megoldást kell találnia a helyzetre. A mentőötlettel Max excentrikus könyvelője, Leo Bloom, áll elő, aki szerint egy bukásra ítélt, drága darabot kell készíteniük, amelynek költségvetését elsikkasztják. A kiválasztott mű a Hitler tavasza lesz. A biztos kudarc érdekében egy balfácán rendezőt szerződtetnek, a főszerepet pedig egy kábítószerfüggő színésznek adják. A szükséges tőkét gazdag, idős hölgyektől csalják ki. A bemutató azonban nem alakul tervszerűen, ugyanis a színdarab hatalmas sikert arat, Max és Leo pedig ismét bajba kerül.

Amikor egy küszködő New York-i drámaíró a negyvenhez közeledik, rapperként kezd új karrierbe.

Sevillában börtönbe vetik Miguel de Cervantest, a kormány adószedőjét, aki költő és drámaíró is egyben. Művei eddig kevés sikert hoztak számára, most pedig az egyház ellen irányuló sértések miatt hamarosan az inkvizíció törvényszéke elé kerül. A tárgyalásig tolvajokkal, gyilkosokkal, szajhákkal zárják össze, akik saját törvényeik szerint játszanak bíróságosdit. Azt javasolják, hogy az új fogolynak kobozzák el minden vagyonát, így kéziratos regényét is Don Quijote lovagról, aki - Babits Mihállyal szólván - "...kívül áll a valóság korlátain, tilosban él, a fantázia tilosában...". Cervantes, hogy megmentse művét, védőbeszéd címén előadja írását a bűnözőkből alakult bíróság előtt...

Monroe Stahr, Hollywood csodafiúja, az egykoron mindenható producer (Robert De Niro) harmincöt éves korára mindent elért, ami a filmszakmában lehetséges. Természetesen sztárok, barátok és ellenségek hada veszi körül. A filmkészítés az élete, ám a sikeres karrierhez felesége korai halála óta nem társul boldog magánélet. Miközben az elérhetetlen szerelmet hajszolja, kénytelen szembenézni saját szétfoszló legendájával. Egy napon azonban találkozik Kathleennel, és mindez egy csapásra megváltozik.

A magyar filmpiacon érthetetlenül és méltánytalanul mellőzött film egy naiv, lelkes és céltudatos színésznő útját követi nyomon a sztárrá válásig, Katharine Hepburn fantasztikus alakításában, (több helyen a mi Molnár Ferencünk sajátos méltatásával.) Katharine Hepburn ezért az alakításáért 1934-ben elnyerte a legjobb női főszereplő Oscar-díjat.