Az első világháborúban Párizstól 28 km-re megmerevedett a front és egy folyamatos, zegzugos lövészárok-rendszer alakult ki, amelyben francia közkatonák küszködtek a mindennapi apró kis győzelmekért a németek ellen, melyet parancsra teljesítettek. Mireau tábornok ebben a lehetetlen helyzetben olyan feladatot kap, amely egyenlő az öngyilkossággal, vagyis a "Hangyavár" bevételét. Dax ezredes először nem ért egyet a parancs végrehajtásával, de később elfogadja. A roham megkezdődik, de igen gyorsan vissza kell vonulnia a francia ezrednek, oly sok a veszteségük. Broulard tábornok parancsot ad ki a saját tüzéreinek, hogy lőjenek a visszavonuló, "gyáva" katonáikra. Ezt a parancsot a tüzérparancsnok megtagadja. A visszavonulás után a vezérkari tábornokok felelősségre vonják az ezredet a "gyávaságukért" és elrendelik, hogy az ezred három századából száz-száz főt végezzenek ki. Dax ezredes a tábornokok elé áll, s közli velük, hogy őt vonják egyedül felelősségre.
Maréchal hadnagy és arisztokrata tiszttársa német hadifogságba kerül az első világháború idején. A francia kapitány és egy másik arisztokrata, a német von Rauffenstein között sajátos rokonszenv alakul ki, annak ellenére, hogy ellenséges hadseregben szolgálnak. Maréchal és francia rabtársai azonban szökni készülnek.
1984-ben a Moszad amerikai segítséggel a szudáni menekülttáborok infernójából több ezer etiópiai zsidó gyereket menekített Izraelbe. A kilencéves főhős számára csak egyetlen módon biztosíthat jobb jövőt keresztény édesanyja, úgy, ha azt vallja, hogy fia "falasa", azaz etiópiai zsidó. A gyereket a többiekkel együtt Izraelbe viszik, ahol egy Tel-Avivban élő francia szefárd család örökbe fogadja. A fiú izraeli élete tele van rettegéssel. Attól tart, hogy kiderül az igazság a származásáról. Új identitása az iskolában, a családban, egyéb kapcsolataiban számtalan lelki probléma elé állítja. Kicsoda is ő valójában, mit keres ő Izraelben? - teszi fel magának a megválaszolhatatlan kérdést. Eközben az afrikai édesanya titokban abban reménykedik, hogy egyszer még újra láthatja fiát.
Oroszország a huszadik század első évtizedeiben. Jurij Zsivágó, az érzékeny lelkületű orvos és tehetséges költő mit sem ért abból, ami körülötte történik, tehetetlen bábúként sodorják magukkal az események. A tizenhét éves Larát Moszkvában pillantja meg, majd hosszú évekig nem látja viszont. Jurij orvosként szolgál az első világháborúban. Egy frontkórházban találkozik újra Larával, akibe beleszeret. A régi hatalmat elsöpri az 1917-es forradalom. Az orvos és szerelme megtapasztalja mindazt a szörnyűséget és megpróbáltatást, melyet az új idők hoznak.
Az első világháború idején öt végsőkig elcsigázott francia katona elhagyja őrhelyét a Somme-i lövészárokban. A hadbíróság halálra ítéli őket: a szökevényeket a két frontvonal közötti senkiföldjére viszik, hogy elpusztuljanak a kereszttűzben. Amikor az egymással szembenálló seregek összecsapnak, mindannyian meghalnak. Vagy talán mégsem? Az egyik elítélt menyasszonya, Mathilde nem nyugszik bele szerelme, halálhírébe. Nyomozásba kezd, ám az igazságnak annyi arca van, ahány szemtanú. Mathilde a beszámolók alapján igyekszik összerakni a senkiföldjén töltött éjszaka és a következő reggel történetét.
Hősünk, a 17 éves Arturs (Oto Brantevics) azután jelentkezik önkéntes lövésznek apjával és bátyjával a frissen felállított lett zászlóaljba, hogy fosztogató német katonák lelövik édesanyját. Rövid kiképzés után a lövészárokban találja magát, és részt vesz a legvéresebb ütközetekben, köztük a Halálsziget elnevezésű csatában, ahol a németek a keleti fronton először vetettek be mérges gázt. Arturs megtapasztalja a front kegyetlenségét, a felettesei inkompetenciáját és közönyösségét a borzalmas veszteségek iránt, de a bajtársiasságot is.
A görög-perzsa háborúban a görögök Marathon mellett i. e. 490-ben megállították az ellenséget. Tíz évvel később Xerxes vezeti az újabb perzsa támadást. A poliszok Spárta, Athén és Korinthosz vezetésével szövetkeznek. Az első összecsapásra a Thermopülai-szorosnál kerül sor, amelyet Leonidas spártai király véd a néhány ezer fős seregével. Amikor a perzsák a hátukba kerülnek, elbocsátja a segédcsapatokat és háromszáz katonájával az utolsó leheletéig harcol. Önfeláldozásuk nem volt hiábavaló, időt adott a görög seregek egyesüléséhez.
Minden idõk legismertebb története megelevenedik a filmvásznon. Jeremy Sisto alakítja Isten fiát, Názáreti Jézust, aki egyszerû asztalosból válik szellemi vezetõvé, filozófussá és végül mártírrá. Az Emmy-díjas Roger Young filmjében Jézus nagyon is emberközeli személyiségként jelenik meg. Láthatjuk emberfeletti küzdelmét, melyet a hatalom fantasztikus vízióit elé táró Sátán (Jeroen Krabbé) és a kicsinyes földi hatalmasságok, mint Poncius Pilátus (Gary Oldman) ellen vív, de láthatjuk nagyon is emberi szenvedéseit a keresztfán, majd feltámadását…
Savannah, Georgia állam, az 1930-as évek nagy világválsága után: Rannulph Junuh Matt Damon a környék legjobb golfozója. Szerencsés fickó, hiszen barátnõje a város leggazdagabb polgárának lánya. A leendõ apósé a legszebb golfpálya. Közbeszól az elsõ világháború: Rannulph-ot elviszik katonának Európába. Egyedüli túlélõje egy véres missziónak, de otthon halottnak vélik és lassan elfelejtik. Tizenöt év múlva visszatér városába. Emlékezetkiesésben szenved, ráadásul züllött életmódot él. Egykori apósjelölte öngyilkos lett, szerelme pedig a hitelezõk elõl próbálja megmenteni a családi vagyont, közte a golfpályát. Hirtelen ötlettõl vezérelve a hölgy pénzdíjas golftornát hirdet, a leghíresebb golfozókat a városba csábítva. Néhányan emlékeznek még a csavargóra, aki istenien golfozott. A titokzatos életművész, Bagger Vance Will Smith a fejébe veszi, hogy újra klasszist farag a lecsúszott bajnokból. Persze csak ha Rannulph rájön, mi is az a golf.
Mi lesz a gyerekkori barátságokból? Néha botrány. Jake, Brian és Anna nyolcadikban még a legjobb barátok voltak. Csakhogy azóta eltelt vagy tizenöt év, és minden megváltozott. Brian (Edward Norton) katolikus lelkész lett, Jacob (Ben Stiller) pedig rabbi. Amikor azonban Anna (Jenna Elfman) ismét feltűnik, a három egykori jó barát újra összejön: a háromszög aztán a szerelem, a barátság és a hit kérdéseinek örvényébe zuhan. Brian atyának a lelkiismeretével kell megküzdenie, Jake-nek pedig hitközsége összes lányos anyájával: a rabbira ugyanis a környék minden hajadonja szemet vetett.
Richard Ashenden az Excelsior szállodába érkezik, ahol előzetes foglalására a 234-35-ös lakosztályt kapja. Kissé csodálkozik, amikor a portás közli, hogy a "felesége" már előző nap megérkezett - mivel agglegény. Felmegy a szobába, ahol egy úriembert lát csevegni egy szép szőke hölggyel, aki hitvesi csókkal siet "férje" fogadására. A színjáték tökéletesen sikerül, az amerikai lovag sűrű bocsánatkérések közepette távozik. Elsa és Richard kettesben maradva megismerkednek egymással, mivel mindketten az angol kémelhárításnak dolgoznak. Elsa "izgalmas borzongásra" vágyott, ezért vállalta a nem éppen veszélytelen megbízatást, Richardnak pedig be kellett ugrania egy ügynök váratlan halála miatt. Mindkettejüket R. úr küldte ide Londonból, azért, hogy ártalmatlanná tegyenek egy veszélyes német ügynököt...
Harry egy fiatal milliomos nyaral; elviszi a jachtját egy görög szigetre, és barátja kastélyában száll meg, aki 3 napos ünnepséget szervez Aphrodité istennő tiszteletére.