A gondi törzsből foglyul ejtenek a britek egy kislányt, akinek a megmentésével Bheemet bízzák meg, aki kivételes fizikai erővel rendelkezik. Mindezt megelőzvén a britek ráállítanak egy hasonló adottságokkal felruházott rendőrt, Rajut, hogy megakadályozza a szöktetést. A bökkenő az, hogy arcról sem ismerik egymást, előbbinek csupán híre van, így beazonosítani senki nem tudja. A sors viszont úgy hozza, hogy barátok lesznek, és a háttérben rejlő motivációk titokban maradnak egymás előtt. Legalábbis egy ideig.
Johnny, annyi kortársához hasonlóan, önkéntesként jelentkezik a Nagy Háborúba. És a harcmezőn, mint megannyi sorstársa, az ellenséges tűzben borzalmasan megsebesül. Szerencse, vagy inkább balszerencse, hogy életben marad, holott keze-lába és arca nagy része odaveszett. Így egy külön kórteremben, vakon-némán-süketen tengeti napjait. Az orvosok meggyőződése, hogy nincs magánál, így az emberi test működését illusztráló, amolyan bemutató "mintadarabként" tartják mesterségesen életben. Johnny azonban öntudatra ébred, s végletesen korlátozott eszközeivel, kétségbeesetten próbál kapcsolatba lépni a külvilággal, miközben agyában újra és újra, egyre vadabb fordulatokkal tarkítva, leperegnek életének eseményei.
Az emlékezetét vesztett első világháborús veteránt egy elmegyógyintézetben kezelik. Egy harmadrendű színésznővel egymásba szeretnek. Összeházasodnak és boldogan élnek. A férfi azonban balesetet szenved, s most meg a közelmúltja esik ki az emlékezetéből, ugyanakkor tudatilag visszatér régi világába. Az önfeláldozó és kitartó asszony elhatározza, nem engedi el a férjét.
A kommunizmus eszméje romantikusnak hatott Reed, a radikális amerikai újságíró és Louise Bryant, az elismerésért küzdő írónő számára. Ezért is utaztak a forradalom színhelyére, a távoli Oroszországba. Reed teljesen az új eszme hatása alá kerül, annak elkötelezett támogatója lesz. Így amikor visszatér az Egyesült Államokba, könyvet ír a forradalomról és megalapítja az amerikai kommunista pártot. Ahhoz azonban, hogy elfogadtassa az új szervezetet, ismét Oroszországba kell utaznia. Ez az út viszont már korántsem bizonyult olyannak, mint amilyennek képzelte.
Szívmelengető szerelmi történet a háború abszurditásáról. Philippe De Broca vígjátékának főszereplői Alan Bates, Pierre Brasseur és Genevieve Bujold.
A tizenhat éves Hannah Stern-t soha sem érdekelték családja Holocaust-történetei. Ám egy széder este alkalmával, melyet soha nem fog elfelejteni, varázslatos időutazást tesz 1941 Lengyelországába, de nem saját bőrében, hanem egy fiatal nőében, aki épp csak felépült egy komoly betegségből. Végül egy koncentrációs táborba kerül újdonsült barátjával, akiről később felfedezi, szívéhez nagyon közel áll.
1967. USA. Középosztálybeli jólét. Tarka-barka ruhák. Jefferson Airplane. És egyebek. Larry Gopnik élete egyik napról a másikra a feje tetejére áll. A csendes, közép-nyugati egyetem, nem kevésbé csendes fizika professzorával neje közli, hogy elhagyja őt egy nagyképű kollégájáért. Judith szerint Sy Ableman sokkal életrevalóbb, mint a visszahúzódó Larry. Bonyolítja a válást és költözést a családdal élő Arthur, Larry testvére, aki szintén egy örök vesztes. Larry és Judith két kamasz gyereke sem a könnyen kezelhető kategóriába tartozik. Larry lánya, Sarah, rendszeresen apja pénztárcáját dézsmálja, mert plasztikai műtétre gyűjt. Mindezek tetejébe egy ismeretlen levélíró próbálja megfúrni Larry állását, és ha ez még mind nem lenne elég, egy bukásra álló végzős hallgató először megvesztegetni, majd miután nem jár sikerrel, rágalmazásért perelni akarja az egyre kétségbeesett professzort. Ráadásul Larry gyönyörű szomszédasszonya kiveti a hálóját a teljesen összezavarodott férfira...
Egy kartellfőnököt szabadon engednek a börtönből, és véletlenül egy bosszúszomjas ápoló kezébe kerül, akinek az életére tragikus hatással volt a drogbáró.
A történet Nagy-Britanniában játszódik. Rudyard Kipling írói sikerei tetőpontján - amikor kitör az I. világháború - 17 éves fia, John Kipling készen áll a hadba vonulásra. Rendkívül rossz látása miatt azonban elutasítják a brit hadseregtől. Elszántsága révén és apja közbenjárásával hamarosan az ír királyi testőrséghez kerül. Eltűntnek nyilvánítják, apja és anyja, Caroline Kipling azonban a végsőkig remélik fiuk hazatértét.
A történet az első világháború idején játszódik. Az ausztrál elit lovasság megpróbálja bevenni a törökök által védett beersheba-i erődöt. A lovasságot az angolok irányítják, amely elviselhetetlen feszültséget szül a sereg katonái között. A tábori életet, a megpróbáltatásokat, az emberfeletti küzdelmeket és a legyőzhetetlen honvágyat négy bátor katona sorsán keresztül mutatja be a film. A csata erőteljes, csak a legjobbak maradhatnak életben.