Josey Aimesnek egyedülálló anyaként kell eltartani a gyermekeit, de csak egy vasbányában talál munkát. Bár a munka nehéz, de megélhetést biztosít számukra. Azzal viszont nem számol, hogy lépésével kivívja a férfi kollégái ellenszenvét. Josey hamarosan állandó molesztálás célpontjává válik. A vita még jobban elmérgesedik, amikor Josey zaklatás miatt keresetet ad be a bányatulajdonosok ellen.
1912-ben járunk. Maud Watts egy mosodában gürcölve keresi keserves kenyerét. Egy nap a munkából hazafelé menet a szüfrazsettek tüntetésébe botlik. A nőknek szavazati jogot követelők között meglepetésére ott látja egyik munkatársát is. Kezdetben ugyan vonakodva, de lassan azonosul a szüfrazsettek ügyével, és ráébred, hogy harcolnia kell a jogaiért és az emberi méltóságáért a munkahelyén és odahaza egyaránt. Maud mozgalom iránti elkötelezettsége többször próbára tétetik – tanúskodnia kell a parlament előtt, utcai csetepatéba keveredik, sőt, börtönbe is kerül...
A Boney M. a nyolcvanas évek egyik legsikeresebb és legmenőbb popzenekara volt. Frank Farian, az együttes zenei producere mégsem boldog, mert Amerikát nem sikerült meghódítaniuk. Ezért egy új projektben kezd gondolkodni, egy kétfős fiúbandával, akiket nem a tehetségükkel, hanem marketinggel akar a csúcsra juttatni. Pilatus és Morvan két tehetséges táncos a nyolcvanas években, akik éhezik a sikert és csillogást. Farian segítségével az évtized legnagyobb popszenzációivá válnak. Megszületett a tiniszenzáció Milli Vanilli. Négy világslágerükkel felültek a popzene trónjára. Pilatus az új Elvisnek nevezte magát és tehetségesebbnek tartották magukat, mint Bob Dylan és a Beatles. Ám a zeneszakma és a rajongók nem is sejtették, hogy a duó nem maga énekel, csak tátognak a dalokra. Egy tévében élőben közvetített koncerten aztán egyszer csak leállt a playback… és a helyzetük tarthatatlanná vált. Kirobbanóban volt az évszázad zenei botránya.
50-es évek, nevadai kisváros. Ide érkezik meg Vivian Bell professzor asszony, hogy a helyi válási törvényeket kihasználva gyors és fájdalommentes véget vessen kiürült házasságának. Egy farmon száll meg, és karót nyelve jár-kel a helyiek között. Mikor azonban megismerkedik házigazdája magabiztos, leszbikus lányával, Cayjel, eddigi önmagával összeegyeztethetetlen érzések kerítik hatalmukba...
Egy titokzatos csokoládébolt megnyitása valóságos háborút robbant ki a francia kisvárosban, Lansquenet-ben. Itt ugyanis úgy tűnik, mintha száz éve semmi sem változott volna. Az üdítő fuvallatot Vianne Rocher érkezése hozza meg: a lányával céltalanul utazgató asszony csokoládéboltot nyit Lansquenet-ben, amely édes ínyencségeivel felszabadítja a helybeliek rejtett vágyait. Ám Reynaud grófja meggyőződéssel vallja, hogy Vianne csokoládékülönlegességei erkölcsi romlásba taszítják a várost. Ellenségeskedésük egészen addig megosztja a kisváros lakóit, míg kis híján tragédia történik.
Borzalmas bűncselekményről olvas Truman Capote a New York Times 1959. november 16-i számában: lemészároltak egy jómódú farmercsaládot a kansasi Holcombban. Az írót elképeszti az eset kegyetlensége, értelmetlen brutalitása, és meglátja benne egy komoly újságcikk lehetőségét, amely a bűntény közösségre gyakorolt hatását vizsgálná. Ami szokásos cikknek indul, utóbb nagyszabású könyvtervvé válik, amely munka végül öt és fél évet vesz el Capote életéből. Az eredmény a Hidegvérrel, amely új irodalmi műfajt teremt: a tényregényt, szerzőjét pedig világhírű íróvá teszi.
A hidegháború teljes erővel "dübörög". Ebben a megragadó, igaz történetben az amerikai sakk-csoda Bobby Fischer (Tobey Maguire) hirtelen két szuperhatalom küzdelmének kellős közepén találja magát, amikor kihívja egy játszmára Borisz Szpasszkijt, vagyis magát a Szovjetuniót. A hollywoodi veterán Edward Zwick (Véres gyémánt, Az utolsó szamuráj) rendezte, Maguire, Liev Schreiber és Peter Sargaard főszereplésével készült Gyalogáldozat Fischer félelmetes egyensúlyozásáról szól a zsenialitás és őrület határán, és bemutatja egy brooklyni kölyök tündöklését és bukását, akire az egész világ felfigyelt.
1916-ot írunk. Már majdnem két éve dúl az I. világháború. A nyugati fronton a brit és francia szövetséges erők megerősítették lövészárkaikat a németekkel szemben, milliók estek áldozatul. Az Egyesült Államok továbbra is kitart a semlegesség mellett, és elszigetelt marad, arra hivatkozva, hadd vívják meg az európaiak a saját harcukat. Ám számos amerikai utazott Európába a Szövetségesek segítésére, önkéntes mentősofőrökként, vagy épp a Francia Idegenlégió tagjaiként. Hamarosan ezen amerikai önkéntesek egy csoportja megalakítja saját osztagát, hogy a sokkal jobban felszerelt német pilóták ellen forduljon és ezáltal segítsen a Szövetségeseknek.
1959-ben járunk. Manhattanben egyik parti éri a másikat, és a fogadások legragyogóbb csillaga Truman Capote. Amikor azonban meglátja a The New York Times egy brutális gyilkosságról hírt adó szalagcímét, számára a partik mindörökre véget érnek. Capote megszállottan veti bele magát az ügybe, melynek alapján megírja mesterművét, a Hidegvérrel című dokumentumregényt, és különös kapcsolatba kerül a gyilkosok egyikével. Ám a történet egy része kimaradt a regényből.
A New York Times kegyvesztett riportere, Michael Finkel találkozik a gyilkossággal vádolt Christian Longgal, aki elrabolta az ő személyazonosságát. Miközben Finkel nyomozni kezd a férfi után, megpróbál minél több információt összegyűjteni róla, rájön, hogy nem ez az első eset, hogy Longo felveszi más identitását. Kettejük különös macska-egér párviadala, sajátos összecsapása számos veszélyt hordoz magában: gyilkosságot, szerelmet, hazugságot és a megváltást.