A 16 éves Lilja egy szegény és lehangoló külvárosban él, valahol az egykori Szovjetunióban. Arról álmodozik, hogy egyszer jobbra fordul az élete. Az anyja elment, egy új férfival, az Egyesült Államokba, és Lilja most arra vár, hogy mikor küld érte az anyja. Mikor azonban se levél, se pénz nem érkezik, Lilja ráébred, hogy sorsára hagyták. Kénytelen egy kis, lerobbant lakásba költözni, ahol se villany, se fűtés nincs. Lelkileg összetörve, pénz nélkül, Lilja helyzete egyre elkeserítőbb. Egyetlen barátja egy 11 éves kisfiú, Vologya. Együtt lógnak és egy kicsivel jobb élet álmát szövögetik. Egy nap beköszönt a remény Lilja életébe, amikor beleszeret Andrejbe. A férfi hívja, hogy menjen vele Svédországba és kezdjenek új életet. A kis Vologya persze féltékeny és gyanakvó - de Lilja már csomagol is. Egyszerre csak a repülőgépen találja magát, útban Svédország felé, anélkül, hogy a leghalványabb sejtelme lenne róla, hogy ott mi vár rá.
Fitzcarraldo elhatározza, hogy a megközelíthetetlensége miatt eddig ki nem használt kaucsuklelőhelyet "meghódítja". A vállalkozásból remélt milliókat egy operaház építésére fordítaná a dzsungelban, hogy rávegye Carusót, lépjen fel az őserdei Iquitosban...
Századunk egyik legmegrázóbb katasztrófája sokszor megihlette már a filmeseket. A Titanic éjszakája volt a téma első nagyszabású feldolgozása és egyben - mindmáig - a legtényszerűbb. Walter Lord kiindulópontul szolgáló dokumentumregényét már nemzedékek olvasták ronggyá. Most, az új, romantikus filmváltozat világsikere után érdemes felidézni: mi is történt valójában...
A második világháború végkifejlete számos történész szerint a normandiai partraszállás sikerén múlt. A szövetségesek merész terve - összehangolt és váratlan támadást intézni a németekre onnan, ahonnan a legkevésbé számítanak rá - 1944. június 6-án súlyos veszteségek árán, de sikerrel járt.Az 1962-ben forgatott klasszikus minden idők egyik legambiciózusabb filmje, amelynek alkotói a lehető legpontosabban, leghitelesebben - szinte dokumentarista módon - szerették volna bemutatni a leghosszabb nap eseményeit. Ellentétben számos, a partraszállásról szóló filmmel, ebben az alkotásban mind az angolok, mind az amerikaiak, mind a franciák, mind pedig a németek szemszögéből megismerhetjük a csata szinte minden pillanatát. A filmnek szinte minden szereplője főszereplő. Egyforma hangsúlyt kapnak a generálisok és a közkatonák, ugyanolyan részletesen megismerhetjük a partraszállást megelőző előkészületeket, mint magát az ütközetet.
Az amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda munkatársai 1978-ban kiterjedt akciót indítottak az alvilág ellen. A siker érdekében minden lehetséges eszközt bevetettek. Köztük egy beépített ügynököt, akit a frontvonal mögött magára hagytak. Környezete Joe Pistone-ként ismeri a férfit, veszélyes új családja pedig Donnie Brasco néven fogadja be az ékszeres fenegyereket. Váratlan és felkavaró barátság szövődik közte, és kiszemelt áldozata, Lefty Ruggiero között, ami mindkettejük számára végzetes lehet. A film megtörtént esetet dolgoz fel.
1912-ben járunk. Maud Watts egy mosodában gürcölve keresi keserves kenyerét. Egy nap a munkából hazafelé menet a szüfrazsettek tüntetésébe botlik. A nőknek szavazati jogot követelők között meglepetésére ott látja egyik munkatársát is. Kezdetben ugyan vonakodva, de lassan azonosul a szüfrazsettek ügyével, és ráébred, hogy harcolnia kell a jogaiért és az emberi méltóságáért a munkahelyén és odahaza egyaránt. Maud mozgalom iránti elkötelezettsége többször próbára tétetik – tanúskodnia kell a parlament előtt, utcai csetepatéba keveredik, sőt, börtönbe is kerül...
Tracy Flick az egyik legértelmesebb diák a Carver High-ban, s az egyetlen, akinek tanárával van viszonya. A másik tanár, McAllister úr, felesége legjobb barátnõjével találkozgat titokban. A suliválasztások hamarosan elkezdõdnek és Tracy a legesélyesebb erre a címre, hiszen Õ mindig mindenhol nyerõ pozícióban van. McAllister ráveszi Paul-t, hogy induljon Tracy ellen, s versenyezzenek fej-fej mellett. Tammy, Paul leszbikus húga is eltökélten ringbe száll, hogy revansot vegyen. Vajon ki nyeri meg a választást idén?
A két megszállott futó, Harold (Ben Cross) és Eric (Ian Charleson) vérre menő küzdelmet vívnak egymással a győzelemért. Eric, az elszánt skót misszionárius Isten dicsőségéért fut, míg Harold a győzelmeivel akarja bebizonyítani jogos helyét a társadalomban. Ők ketten képviselik Angliát az 1924-es párizsi olimpián, s miután a futás mindkettőjük számára az életet jelenti, így küzdelmeik során hihetetlen indulatok és ellentétek feszülnek közöttük.
Mark Chopper Read az eredeti történeteirõl ismert "nagy mesemondó", amolyan ausztrál Háry János. Nagy dumás, egész életében rabolt, ölt és ült, aztán az egészet megírta két kötetben, amelyekbõl hatalmas bestseller lett. Chopper fõként drogdílereket gyilkolt, amely körülmény nagyban hozzájárult népszerűségének növekedéséhez (még a rendõrség körében is).
A megtörtént eseményeken alapuló film főszereplője Marty és Bobby, akik már évek óta együtt lógnak, bár Bobby szép lassan irányítása alá vonta a másik fiút. Egy duplarandin ismerkednek meg Lisával és Alivel, és hamarosan kölcsönös szerelem alakul ki közöttük. Ám hiába a látszólagos vonzalom, Bobby egy nap megerőszakolja Alit. A fiatalok ekkor úgy döntenek, megölik barátjukat.
A félénk Jean felszolgáló egy nagy hotelben. Iréne, egy kalandornő véletlenül milliárdosnak nézi, és ráveti magát. Amikor azonban rájön az igazságra hamar faképnél hagyja a férfit. A szerelmes Jean mindent bevet, hogy megtalálja, mígnem a Cote d'Azur-ön akad Irénere. Hamarosan azonban minden pénzét elveszti és egy számára egyébként kedves munkára kényszerül: selyemfiúnak szegődik. Új állása felkelti Iréne érdeklődését, míg végül a társaságát is elfogadja. Segíti, tanácsokkal látja el és bár magának sem ismeri be, de egyre közelebb kerül Jeanhoz.
A rádiózás királya, minden idők legsikeresebb önéletrajzi könyvének írója - aki előtt semmi és senki sem szent, és senki és semmi sem tabu - ő Howard Stern. A botrányairól elhíresült amerikai rádiózás koronázatlan királya mellett a filmben felbukkan több híres amerikai lemezlovas is. A főszerepet, Howard Sternt ugyan ki más játszaná, mint maga Howard Stern.
A Low Down című filmdráma a kiváló dzsesszzongorista, Joe Albany életét eleveníti fel. A páratlan művész életútját legfiatalabb lánya szemén keresztül tekinthetjük meg, aki szemtanúja volt apja alkohol- és drogkábulatainak az 1960-as és '70-es években.