Boone (Denzel Washington) kiváló amerikai futballedző hírében álló fekete tanárember. 1971-ben a virginiai Alexandria városában megkezdik a faji elkülönítés felszámolását, amelynek jegyében összevonnak két iskolát. Az amúgy is meglévő feszültségeket tetézik Boone kinevezésével az egységes csapat élére. A fehér fiúk korábban sorra nyerték a meccseket, nehezen fogadják el az új színesbőrű edző utasításait. Az edzőtáborok eleinte botrányos verekedésektől hangosak, de a srácok lassan rájönnek, hogy az egymás elleni gyűlölet felesleges. Jól szerepelnek a bajnokságban, de a legfontosabb meccs előtt a kapitány autóbalesetet szenved. A Titánok csapatának most igazi egységet kell mutatnia.
Malcolm X életrajzát bemutató film, aki Malcolm Little néven látta meg a napvilágot, és az egyik leghíresebb fekete bőrű, amerikai vezető. Miniszter apját a Ku Klux Klán tagjai ölték meg. Gengszterré vált, és mikor a börtönben ült fedezte fel Elijah Muhammad iszlám írásait. Szabadulása után prédikálni kezdte a megismert tanításokat, majd később elzarándokolt Mekka városába.
Az '50-es évek Amerikájának klasszikus története az afro-amerikaiak egyenjogúsági mozgalmának kezdeti időszakából. A gazdag fehér család és színes bőrű cselédjük személyes sorsán keresztül nyerhetünk betekintést Amerika történelmének sötét eseményeibe. 1956-ban járunk, az amerikai "mélydél" egyik poros kisvárosában. Az alabama-i Montgomery hirtelen az újságok címlapjára kerül. Példátlan szervezkedés indul a városban: az egyik első polgárjogi mozgalom - fehérek és feketék közösen - a helyi buszok bojkottjával szeretné megszüntetni a faji elkülönítést. A könnyen felszítható és erőszakba torkolló faji villongásokat feltáró és a békés együttélés lehetőségét sugalló filmet a két Oscar-díjas színésznő: Sissy Spacek és Whoopi Goldberg alakítása teszi feledhetetlenné.
A film az 1965. év viharos három hónapjának krónikája, amikor Dr. Martin Luther King Jr. veszélyes kampányba kezdett: azt kívánta elérni, hogy a kormány egyenlő szavazati jogot biztosítson mindenkinek. A Selmából Montgomery-be vonuló epikus menet történetét láthatjuk megelevenedni a vásznon, ami a polgárjogi mozgalom egyik legjelentősebb győzelmében csúcsosodott ki: Johnson elnök aláírta az 1965-ös szavazati jogról szóló törvényt. A film bemutatja, hogy King és társai hogyan változtatták meg mindörökre a történelem menetét.
Derry, Észak-Írország, 1972. január 30. A városban ezen a napon békés tüntetés készül a brit kormány intézkedése ellen, mely lehetővé teszi a katolikus írek börtönbe zárását bírói ítélet nélkül. A felvonulás szervezője Ivan Cooper, aki hisz abban, hogy békésen meg lehet oldani a konfliktusokat. A tüntetők között feltűnik a 17 éves katolikus Gerry Donaghy is, aki gyűlöli az ellenségeskedést, és legszívesebben protestáns barátnőjét venné feleségül. A demonstrálók brit katonákkal találják szembe magukat, akik éles lövedéket is bevetnek. A Véres vasárnapon tizenhárom fegyvertelen tüntető hal meg, tizennégyen pedig súlyosan megsebesülnek.
Atlanta, 1948. Daisy, a 72 éves nyugdíjas tanárnő vadonatúj Packard autójával nekimegy a szomszéd garázsának és az autó totálkáros lesz. Booli, a fia megpróbálja meggyőzni makacs anyját arról, hogy a jövőben egyetlen biztosító társaság sem vállalja a kockázatot. Sőt, egy lépéssel tovább megy és felfogad egy fiatalembert, Hoke Colbumot anyja sofőrjének. A színesbőrű férfi tisztában van saját képességeivel és saját méltóságával. Az első zökkenők után különös barátság alakul ki közöttük.
Richard Boyle, a valamikor sikeres 42 éves újságíró 1980-ban Salvadorban polgárháborút tudósít. Duarte elnök katonai rezsimje az USA támogatásával akar leszámolni a Farabundo Martí Felszabadítási Front harcosaival és támogatóikkal. A riporter közvetlen tanúja lesz Romero érsek meggyilkolásának is, és tudomást szerez a katonai vezetés által irányított illegális halálbrigádok rémtetteiről. Amikor barátnőjével, Mariával Kaliforniába akar menekülni, a határ előtt a nőt leszállítják a buszról, és mint illegális bevándorlót visszatoloncolják a halálos veszedelembe.
Medgar Evers fekete polgárjogi aktivistát 1963 júniusában meggyilkolták. Életében már hősként ünnepelték, blues dalokat énekeltek róla, amelynél szebbeket már csak gyászolva szerezhettek. Az amerikai történelem egy igen jellegzetes esetét dolgozták fel az alkotók. A rasszista gyilkost két perben sem mondják ki bűnösnek, nyugodtan élheti tovább életét. Az elhunyt özvegye azonban nem nyugszik, több alkalommal sürgeti a perújrafelvételt. Harmincegy évvel később rátalál arra az ifjú ügyvédre, akinek elszántsága hasonló a sajátjához. Kettejük kitartó munkájának köszönhetően az ilyenkor általában gyorsan megromló emlékezőtehetségű gyilkost saját tettének végső értékelésére késztetik. (port.hu)
Anwar, az egyiptomi származású vegyészmérnök Chicagóban él a családjával. A dél-afrikai szakmai kongresszusról hazafelé tartva a férfi eltűnik a repülőgépről. A terhes felesége, Isabella mindent megtesz, hogy megtalálja, ám nyomozása nem vezet sikerre. Szerencsére hamarosan segítőtársa akad Alan Smith, a politikai kapcsolatokkal rendelkező, hajdani főiskolás társa személyében. Alain megtudja, hogy Anwart terrorizmus vádjával letartóztatták és a CIA utasítására a tengerentúlra szállították. Egy CIA-ügynök utazik a harmadik világbeli országba, hogy kivallassa a gyanúsítottat.
Roman J. Israel egy idealista ügyvéd, akit kirúgnak a cégétől, a simlis George Pierce pedig ráveszi, hogy dolgozzon neki. Roman enyhén aspergeres figura, szép nagy afróval, mintha nem ért volna véget a hetvenes évek. Elveit is a polgárjogi mozgalomból származtatja, ingyen védi a rászorulókat, de belefárad, hogy „megoldja a lehetetlent a hálátlanok számára”, így hamar a bűnözés világában találja magát.
Lousiana állam legendás kormányzójának története elevenedik meg. Earl K. Long a "kormányozhatatlan kormányzó" néven vonult be a köztudatba. Imádta a sztriptíztáncosnőket. Amikor beleszeretetett Blaze Starrba, kora egyik leghíresebb táncosnőjébe, a politikai ellenfelei megpróbálták lejáratni. Politikai programjában számos kérdésre próbált válaszolni, főleg a feketék jogaiért szállt síkra. Nem kell különösebben magyarázni, hogy az ötvenes évek Amerikájában ez milyen veszélyt jelentett egy fehér politikusra.