1946-ban egy Andy Dufresne nevű bankárt - noha makacsul hangoztatja ártatlanságát - kettős gyilkosság elkövetése miatt életfogytiglani börtönbüntetésre ítélnek. Dufresne egy Maine állambeli büntetés-végrehajtó intézetbe kerül és hamar meg kell ismerkedjen a börtönélet kegyetlen mindennapjaival, a szadista börtönszemélyzettel, a szinte elállatiasodott rabokkal. Azonban Andy nem törik meg. A bankéletben szerzett tapasztalatai segítségével elnyeri az őrök kegyét és azzal, hogy elvállalja egyik rabtársa illegális akcióiból származó bevételeinek könyvelését, kivívja "társai" elismerését is. Cserébe viszont lehetőséget kap a börtön könyvtárának a fejlesztésére, ezzel némi emberi méltóságot csempészve a keserű körülmények között élő rabok mindennapjaiba.
A filmben három idősíkon zajlanak az események. 1933-ban kezdődik a történet. Három gengszter halálra keresi Noodlest, mert szerintük spicli. A menekülő Noodles előtt felrémlik, amint az utcán a zuhogó esőben letakarják három szeszcsempész barátjának holttestét. Végül sikerül meglépnie üldözői elől. 1968-ban tér újra vissza New Yorkba. Egy barátja éttermében visszaemlékszik rá, miként jött össze a banda kölyökkorukban, a zsidónegyedben és hogyan is vezettek el az események addig a film elején látott tragikus napig. És a nagy csavar még csak ez után jön!
Egy középkorú férfi visszaemlékezik életére, gyermekéveire, családjára, kapcsolataira. Az emlékezet mozaikcserepei, mint tükörcserepek hullnak szét az időben. Az emlékezés előhívja a múltból azokat az alapvető etikai és morális problémákat, amelyek a tudatalattiból törnek a felszínre. Az önmagával való szembenézés, a permanens önreflexivitás állandó meditatív állapotot eredményez, amely szükségszerűen vezet el a tökéletes szellemi abszolútum, a hit kérdéséhez. Tarkovszkij önéletrajzi elemekkel átszőtt alkotása hitvallás a művészetnek az emberi lélekre gyakorolt hatásáról és a művészek morális felelősségéről.
1929-et írunk. A szegény halászfaluban nevelkedő, kilencéves Chiyót szülei egy kiotói gésa-háznak adják. A kislánnyal kegyetlen bánnak a ház tulajdonosai és Hatsumomo, a főgésa. Akaraterejét azonban nem sikerül megtörniük, s miután Hatsumomo riválisa, Mameha a szárnyai alá veszi, Chiyoból Sayuri néven legendás gésa válik. Megtanul minden művészi és társadalmi fogást, ami ahhoz szükséges, hogy érvényesülni tudjon abban a világban, ahol ezentúl mozognia kell: a gazdagok, a kiváltságosok és a politikai csatározások világában. Bár Sayuri kék szemei kora legbefolyásosabb férfiúit bűvölik el, valódi szerelme elérhetetlen távolságban van tőle. Ráadásul a történelem is utoléri a gésákat: második világháborúval Japán alaposan megváltozik...
A nagyvárosi detektív egy gyilkossági ügyben egy sikeres üzletasszonyt képviselve nyomoz. A tények és a nyomok azonban nincsenek összhangban. És valóban, egy szép napon feltűnik a halottnak hitt személy. Helyette egy másik asszonyt öltek meg, és az ő látszat-halála egy gyilkossági terv pontosan kiszámított része, melyet azonban a detektív az utolsó pillanatban meg tud akadályozni.
A második világháború elején a fölkapott, fiatal New York-i drámaírót, Barton Finket Hollywoodba csábítja az egyik producer. Forgatókönyvet akar íratni vele az új filmjéhez. Fink a nagy Műről álmodik, ám valójában egy másodvonalbeli moziról van szó, a Jó és a Rossz küzdelmével a középpontban, mellőzve minden társadalomkritikai felhangot. Barton Fink beköltözik hát egy szállodába, ám a csalódott szerzőnek nem megy a munka, alkotói válságban szenved. Egyik nap megismerkedik Charlie Meadowsszal, a szállodai szomszédjával. Különös kapcsolat alakul ki kettejük között.
Michael Sullivan (Tom Hanks) tisztességes polgár és jó családapa, de fia egy nap rájön, hogy napközben bérgyilkosként dolgozik. Hamarosan Rooney (Paul Newman) is rájön, hogy a fiú szemtanúja volt egy gyilkosságnak. Bérgyilkosok indulnak apa és fia után, ők azonban nem adják meg magukat könnyen. Segítségül hívják Al Capone egyik emberét, de minden és mindenki ellenük fordul. És a nyomukba ered Maguire (Jude Law), a veszedelmes gyilkos.
1939, Spanyolország: a véres polgárháború végén Franco tábornok fasiszta csapatai felszámolják a maradék köztársasági erőket. A tízéves Carlost, egy meggyilkolt republikánus harcos fiát apja bajtársai egy isten háta mögötti árvaházba viszik. Az igazgatónő, Carmen és a tanár, Casares professzor a köztársasági erőkkel szimpatizáltak, ezért befogadják a kisfiút. Nehezen tudja megszokni új környezetét, főleg Jacintót, a durva gondnokot. Ráadásul éjjelente egy régi lakó, Santi szelleme kísérti Carlost. Az udvaron egy óriási fel nem robbant bomba emlékeztet a halál közelségére. Franco katonái nincsenek már messze, a szellem vészt jósló hangja pedig egyre erősebb.
A legendás luxusvonat, az Orient expressz a sűrű havazás miatt elakad a hegyek között, ezért valószínűleg néhány napos kényszerpihenő vár az utasokra. De hamarosan megdöbbentő felfedezés történik: valaki az éj leple alatt az egyik hálófülkében több késszúrással kioltotta egy utas életét. Ám mindenkinek megdönthetetlen alibije van... S ekkor közbeszól a véletlen: a vonaton tartózkodik a híres-neves belga mesterdetektív, Hercule Poirot, aki szinte kizárólag logikai úton találja meg a kulcsot a megoldhatatlannak tűnő rejtélyre.
Charles Howard amerikai milliomos mindenét elvesztette az 1929-33 közötti Nagy Depressziónak nevezett gazdasági összeomlásban. Kiábrándultan bolyong Mexikóban, mikor megismerkedik Marcelával, aki második felesége lesz. Közös a szenvedélyük a lovak iránt, ezért Charles vásárol egy szép lovat. Seabiscuit három éves mén, felmenői között nincsenek nagy bajnokok, ám Charles két hírhedt szakemberre bízza nevelését. Tom egykori ügyes cowboy, a vad musztáng lovak szakértője, de maga is kezelhetetlen alak. Johnny pedig bokszolónak túl kicsi volt, zsokénak meg túl nagy. Így is sok versenyt nyert, de már félig megvakult. Ezzel a két, sokak által leírt emberrel és esélytelen lovával kezd nyerni nagy pénzeket az egykori milliomos, akinek barátai számánál már csak ellenségei száma növekszik jobban.
A második világháború előestéjén játszódik a John Irving lebilincselő regényéből készült film, amely a felnőtté válás, a szerelem és a család, az ármány és a becsület megindító története. Homer Wells a Maine állambeli St. Cloud kisváros árvaházában nő fel. Az intézet igazgatója Dr. Larch megkedveli a fiút és szinte fiává fogadja. Jó képességei miatt segédnek fogadja maga mellé. Homer ügyes, de képzettség nélküli sebésszé válik. A falakon túli élet után áhítozik, de a doktor túlságosan ragaszkodik hozzá. Wally és Candy a doktor segítségét kérik, aki illegális, de biztonságos abortuszokat végez a környékbeliek cinkosságával. Homer velük távozik és Wallyék almáskertjében dolgozik tovább. Wallyt behívják katonának, Homer és Candy egyre közelebb kerül egymáshoz.
A második világháború egyik legismertebb képét Ivo Dzsima szigetén készítették 1945 februárjában. Hat tengerészgyalogos közös erővel tűzi ki az amerikai zászlót az elfoglalt szigeten. Közülük hárman később elestek, három társuk végül hazajutott, de nem szívesen váltak a háború utáni propaganda eszközévé. Bradley őrmester sosem beszélt a hőstettéről, csendesen élt, és idős korában halt meg. A fia, John csak a temetése után tudja meg, hogy milyen esemény részese volt az apja. Nyomozni kezd, hogy megtudja, mi történt azon a napon Ivo Jimán.
Nyomon követhetjük Holiday karrierjét, miközben a hatóságok célkeresztjébe kerül, és részese lesz egy különleges műveletnek, melynek vezetője Jimmy Fletcher, akivel viszonyba is keveredik.
1948, az önálló zsidó állam megalakulásának éve. Az ENSZ szavazás eredménye attól is függ, hogy miként alakul a térség politikai arculata. A harcnak erről az időszakáról, egyik lényeges eseményéről szól a film, melynek színhelye Ciprus. A sziget brit fennhatóság alatt áll, ide érkeznek az áttelepülők, akiket alkalmi táborokban helyeznek el, s nem engedélyezik továbbhaladásukat az anyaországba, Palesztinába. Ekkor a táborba érkezik egy zsidó aktivista, aki zsidó kapcsolatait felhasználva, ciprusi segítséggel megszervezi a behajózást. A hajót az Exodus névre keresztelik. Az Egyesült Nemzetek Választmánya megszavazza Palesztina felosztását és az angol csapatok kivonulását. Most már nem az angolok és zsidók állnak szemben egymással, hanem a zsidók és az arabok, ez pedig belügynek tekinthető.
Londonban, a második világháborús bombázások idején a kilencéves George-ot vidékre menekíti az anyja, Rita. A makacs fiú elhatározza, hogy visszatér a családjához, így George veszélyes kalandra indul hazafelé, miközben Rita is őt keresi.