Az apolitikus amerikai Rick kávéházat vezet Casablancában. A bár szélhámosok, szerencsejátékosok és vízumra várók találkozóhelye. Váratlanul feltűnik Rick hajdani szerelme férjével, Victor Lászlóval. László egy koncentrációs táborból megszökött ellenálló, akit a nácik keresnek. Ilsa egy évvel korábban azért hagyta el Ricket, hogy a nehéz helyzetben férje mellett legyen. A románc ismét fellobban, a nő végleg szerelmével, a cinikus Rickkel akar maradni.

1947-et írunk, és John Forbes Nash jr. megérkezik a Princeton egyetemre, hogy matematikát tanuljon. A titokzatos nyugat-virginiai zseninek sem pedigrés iskolai múltja, sem pénze nincs ahhoz, hogy bekerüljön az elit diákok körébe. A matematika szakon könyörtelen verseny folyik, és sokan szívesen látnák Nash bukását. Mégis épp a rivalizálás adja meg neki a kellő lökést: egy este a helyi bárban megfigyeli, hogyan versengenek a fiúk egy szőke lányért, és az ötlet, mely oly régóta kísérti, megfogan. Megírja dolgozatát a játkelméletről - a versengés matematikájáról -, mely bátran szembeszegül Adam Smithnek, a modern közgazdaságtan atyjának doktrínáival. 150 éve elfogadott gondolatvilága hirtelen idejétmúltnak tűnik, és Nash élete örökre megváltozik. Ám szívére másfelől is vár feladat. Megismerkedik a gyönyörű és ragyogóan okos Aliciával, aki Nasht egy számára eleddig teljesen ismeretlen fogalommal ismerteti meg: a szerelemmel....

Charlie Babbitt, a csupán pénzköltésben jeleskedő aranyifjú csalódottan veszi tudomásul, hogy édesapjától nem örökölt mást, mint néhány rózsabokrot, meg egy majd 40 éves kocsimatuzsálemet. Hamarosan még egy keserű meglepetés éri - kiderül, hogy van egy bátyja, aki a hagyaték mintegy hárommillió dollárnyi részét kapja. Charlie egy intézetben talál rá Raymondra, s magával viszi őt, annak reményében, hogy megszerezheti a bátyja számára értéktelen vagyont. Közös útjuk során Charlie sok újat tanul, s Raymond segítségével végül legyőzi saját korlátait, s átértékeli életét.

A háború utáni amerikai filmművészet egyik legdöbbenetesebb alkotása, amely lélektanilag rendkívül árnyalt kórképet ad a kortárs Amerikáról. Hőse három leszerelt katona, akik a háborúban eltöltött időszakot tartják életük legszebb éveinek. Bár állandó életveszélynek és szenvedésnek voltak kitéve, pozíciójuk biztos volt és harcos katonaként hősnek érezhették magukat. Most egyikük rokkantnyugdíjas veterán, a másik pedig vezető banktisztviselő, aki katonabajtársaihoz fűződő korábbi viszonyával szöges ellentétben a kölcsönhöz valamiféle biztosítékot kénytelen követelni tőlük. A harmadik volt katonától pedig felesége válik le, mondván ő egy havi 400 dollár zsolddal rendelkező katonatiszthez ment férjhez, nem pedig egy heti 32.50-et kereső bárpincérhez, akivé a férje vált.

Maréchal hadnagy és arisztokrata tiszttársa német hadifogságba kerül az első világháború idején. A francia kapitány és egy másik arisztokrata, a német von Rauffenstein között sajátos rokonszenv alakul ki, annak ellenére, hogy ellenséges hadseregben szolgálnak. Maréchal és francia rabtársai azonban szökni készülnek.

Robert Franklin Stroudot gyilkosság miatt tizenkét év börtönre ítélték 1909-ben. Később megölt egy fegyőrt, mert az nem engedte, hogy az anyja meglátogassa. Emiatt halálra ítélik, de végül az elnök életfogytiglani büntetésre változtatja az ítéletet. Stroud az Alcatrazba, a börtönszigetre kerül, az erőszakos parancsnok, Harvey Shoemaker keze alá. Napjait magányosan tölti, mígnem egyszer egy beteg verebet nem talál. Megengedik neki, hogy ápolja, ezáltal új célt nyer az élete. Tanulmányozni kezdi a madarakat, és a téma szakértője lesz. Thomas E. Gaddis könyvéből, valós történet alapján.

Mélyen felkavaró, kacskaringós történetvezetésű film egy nehéz sorsú, idõsödõ férfi és egy lányát fiatalon elvesztõ édesanya váratlan barátságának történetét beszéli el. A zárkózott, kissé merev Alex, nemrégiben szabadult a börtönbõl, de hogy miért kellett ülnie, arról nem szívesen beszél. Winnipeg felé vezetõ útján felvesz egy bohókás, kissé lökött és szószátyár kiscsajt, Vivienne-t , akirõl kiderül, hogy szépreményű írójelölt, és éppen a Felsõ-tó északi partjánál fekvõ szülõvároskájába, Wawába tart. A semmibõl hirtelen feltűnõ kamion beléjük ütközik. Vivienne azonnal meghal, Alex azonban egy karcolás nélkül megússza a balesetet. A lelkifurdalástól megtört férfi felkeresi Vivienne édesanyját, Lindát, egy aktívan élõ autista nõt. Linda szeret priccsszerű ágyán aludni, imád havat falatozni, rajong az árnyjátékért meg az olyan mesés és titokzatos szavakért, mint a szkrebli. Tulajdonképpen maga is gyermek. Alex rövidnek szánt bocsánatkérõ látogatása elhúzódó vendégeskedéssé válik.

A munkanélküli Wendyre rámosolyog a szerencse, jövedelmező nyári munkát talált magának. Ám úgy tűnik, minden összeesküdött ellene, amikor úton Oregon állam felé lerobban az autója, a kutyája pedig megszökik. A lány Lucy keresésére indul. Wendy céltalanul bolyong, miközben egyre fogy az amúgy is kevés pénze. Emiatt azután egyre súlyosabb döntésekre kényszerül.

Oliver Barrett gazdag családból származó egyetemista. Szeretné a saját útját járni, és bebizonyítani, hogy nincs szüksége apja segítségére az életben. Mindezt tetézi, hogy beleszeret a szegény családból való Jennybe. A két fiatal, dacolva a köztük lévő társadalmi különbséggel és a szülők ellenkezésével, összeköti az életét. Együtt élnek, a boldogságuk felhőtlen. Vagy mégsem? Amikor Jenny beteg lesz, még semmi rosszra nem gondolnak. Ám kiderül, hogy a baj súlyosabb, mint hitték. Jenny ugyanis halálos beteg, csupán hónapjai vannak hátra.

Az 1900-as évek elején olaszok ezrei emigráltak az Egyesült Államokba a jobb élet reményében. Salvatore egyike azoknak, akik mindenüket egy lapra tették fel: az özvegy farmer eladja a házát, földjét, állatait, hogy gyermekeivel és idős édesanyjával az új világba vándoroljon, ahol mindegyiküknek több jut majd a jóból. Salvatore (akinek neve megmentőt jelent) nem hős, nem vágyik dicsőségre vagy óriási szerencsére, csak egy célja van: munkája legyen és fedél a családja feje felett. Útközben megismerkedik Lucy-vel, ahogy Salvatore hívja -, a feltehetően angol származású hölggyel, aki épp visszatérőben van az Egyesült Államokba. Valamiféle ismeretlen okból Lucy szeretne férjhez menni, mielőtt New Yorkba érnének. Salvatore elfogadja az ajánlatot, és hajlandó feleségül venni. Miután az emigránsok megérkeznek Ellis Island-re, karanténba kerülnek, és vizsgálatok alá vetik őket, hogy megállapítsák, alkalmasak-e az amerikai állampolgárságra.

Jeremy egy New York-i kávéház tulajdonosa, az egyik vendége, Elizabeth tõle tudja meg, hogy a barátja ott járt egy másik lánnyal. Az összetört szívű, megcsalt lány estérõl estére betér a kávézóba, remélve, hogy volt barátja eljön az otthagyott lakáskulcsáért. Éjjelente sokat beszélgetnek Jeremyvel, kiderül, hogy a fiú azért nem ment még el a városból, mert azt reméli, hogy volt barátnõje egyszer visszatér hozzá. Egy nap Elizabeth váratlanul elhagyja New Yorkot, Memphisbe, majd Las Vegas-ba költözik. Szeretné újra megtalálni régi önmagát, és eltávolodni volt barátja emlékétõl. De Jeremy-tõl nem akar elszakadni, képeslapokat küld a fiúnak, és beszámol azokról az emberekrõl, akikkel a sors összehozza. Jeremy-nek egyre jobban hiányzik a lány, de mivel a képeslapokon nincsen cím, nem tudja megtalálni...

Eric Schlosser Magyarországon is megjelent bestsellere, a Megetetett társadalom ihlette Richard Linklater Arany Pálmára jelölt filmjét, amely a Traffic nyomdokain haladva görbe tükröt tart az amerikai álom mára már korántsem makulátlan ábrázata elé. Richard Linklater tablója az illegális bevándorlótól a középnyugati éttermi dolgozókon át a topmenedzserig a társadalom minden szereplőjét szembesíti a kellemetlen igazsággal, hogy szar van a palacsintában (vagy éppen a hamburgerben), és az uniformizált világban semmi sem az, aminek látszik.

Néhány nappal Gorbacsov és Reagan történelmi találkozója előtt a világ nyilvánosságának teljes kizárásával zajlik az a titkos hadművelet, amely az Atlanti-óceán mélyén nukleáris katasztrófával fenyegeti Amerika partjait. Egy atomtöltettel felszerelt K-219-es orosz tengeralattjáró Igor Britanov kapitány irányításával a keleti partok felé közeledik, de az akciót megzavarja egy amerikai tengeralattjáró, mely üldözőbe veszi az ellenséges hajót. Britanov kapitány elkerülő hadműveletre ad parancsot, azonban a két tengeralattjáró összeütközik, és egy hatalmas robbanás megrepeszti a K-219-et. Megkezdődik a visszaszámlálás egy látszólag elkerülhetetlen, végzetes atomkatasztrófa előtt.