Az elmaradhatatlan szájharmonikájáról nemes egyszerűséggel csak Harmonikának nevezett rejtélyes idegen már régóta hajszolja Franket, a gyilkos bandavezért, akivel sürgős párbajozni valója van. Frank azonban mással van elfoglalva.

Tarkovszkij évekig nem forgalmazott filmje, amely elnyerte a kritikusok díját az 1969-es cannes-i fesztiválon, az életbe vetett hit élményét fogalmazta meg. A XV. században élt, ma már világhíres szerzetes-ikonfestő élettől sugárzó művészetét egyaránt érleli az önkény megnyilvánulása, a pogányok bevonásával vívott - és az aktuális szovjet-kínai szembeállásra utaló - testvérháború, a megalázkodásra késztető nyomorúság, de a kollektív harangöntés is, amelynek eredményeként a közösség erejét hirdeti a harangszó.

Történetem hősei angyalok. Igen, munkanélküli őrangyalok, akik a háború befejezése óta Berlinben tevékenykednek, ahogy az Úristen így hátrahagyta őket. Azután egy szép napon az egyik angyal szerelmes lesz. Találkozik egy trapézművésznővel, aki cirkuszban lép fel, angyalszárnyacskákkal a ruháján. Ezt nagyon mulatságosnak találja, és nagyon tetszik neki ez a lány. De ahhoz, hogy beleszerethessen, halandóvá kell válnia, mint minden földi lénynek. Nehéz elhatározás előtt áll... (Wim Wenders) A nyolcvanas évek közepén még kettészakított Berlinben játszódó - cannes-i rendezői díjjal kitüntetett - film az évtized iskolateremtő alkotásává vált.

Basil, angol író egy makedóniai faluban megismerkedik Alexis Zorbával, a bányásszal. Zorba eredeti egyéniség, akinek élete a vad görög tájat és a népi temperamentumot jeleníti meg. Mély benyomást gyakorol Basilre, aki emellett egy másfajta mentalitással is megismerkedik, ami összeegyeztethetetlen hagyományos gondolkodásmódjával. Így értetlenül szemléli az egyik ifjú öngyilkossága miatt haragra gerjedt falusiak dühét a falu szépével szemben, aki nem adta oda magát a fiúnak.

1379-ben Baskerville-i Vilmos ferences szerzetes és fiatal kísérője, Adson von Melk felkeresnek egy észak-itáliai bencés kolostort az Appeninek magányos völgyeiben. Útjuk egyházi feladat, egy teológiai vitát kell előkészíteniük. Pápai legátusok és ferences szerzetesek között kell a világi hatalmi törekvések, a földi javak gyűjtése és a krisztusi szegénységi fogadalom figyelembevételével az egyház szerepének kérdését tisztázni. Mielőtt azonban az előkészületeket megkezdhetnék, néhány titokzatos haláleset bolygatja föl a kolostor nyugodt életét. William nyomozni kezd és a két látogató hamarosan felfedezi, hogy a közösségben az ájtatosság máza mögött titokzatos és gonosz dolgok történnek és a szerzetesek nem természetes halállal haltak meg.

Alec Leamas évek óta irányítja a brit ügynökök nyugat-berlini és kelet-németországi bevetéseit. A kelet-német hírszerzésnek egy nap látványos csapást sikerül mérnie az ellenségre: egyik napról a másikra szétverik a britek NDK-ba telepített ügynökhálózatát. A britek ekkor úgy döntenek, hogy megrendezik Leamas társadalmi lecsúszását, azt remélve, hogy csalétekként érdekessé válhat a másik fél számára. A trükk bejön, Leamas és kedvese, Nan Perry számára a valóság és látszat közti bonyolult játék veszi kezdetét, s a két front között egyre több veszély leselkedik életükre.

A harmincas évei elején járó nő idegeneket hívogat, azt színlelve, hogy rákbeteg fiatal lány. A szívfacsaró beszélgetések során kapcsolatokat alakít ki, melyeknek azonban mindig véget vet, amikor azzal fenyegetnek, hogy túl szorossá válnak. Irm ezzel a sajátos módszerrel védekezik a gyorstisztító szalonban végzett egyhangú munkája, valamint az ágyhoz kötött beteg anyja ápolása okozta frusztráció ellen. Azután kapcsolatba kerül Sinával, aki úgy gondolja, hogy barátot talált benne. Anyja közeli halála és a szerepjáték kettős szorításában Irm egyre inkább vonzódik Sinához. Tudja, hogy eljön a nap, amikor el kell mondania az igazságot.

Yolanda, az egykori gimnáziumi tanár most bárokban énekel, így tartja el fiatal, drogos szeretőjét. Ám a fiú túladagolásban meghal Yolanda lakásán, és a rendőrség az énekesnőt gyanúsítja, aki pénz és cél nélkül menekül. Utolsó mentsvára a Megalázott Megváltó Nővérek közössége, ez a furcsa apácarend, melyet nemrég alapított egy különc, gazdag arisztokrata. A nehéz anyagi helyzetben lévő rend befogadja a rászorulót, de ezzel Yolanda problémái még nem oldódtak meg...

Az 1950-es évek elejétől a 60-as évek közepéig több mint egy évtizedet felölelő film egy fiatal lány első beavatásáról szól a szerelembe, vagyis az ő esetében Istenbe. Cathleent egy nem vallásos, egyedülálló anya nevelte fel Tennessee-ben, majd a lány a katolikus iskolába járó ösztöndíj után hamarosan belecsöppent az Isten szolgálatának szentelt élet misztériumába. A második vatikáni zsinattal beköszöntő új korszak az egyházban gyökeres változásokat hoz, és mire Cathleen a képzés novíciusi szakaszába ér, úgy találja, hogy hite többször szembekerül Isten szolgájának durva, gyakran embertelen valóságával, ami rá vár apácaként, és sok mindent megkérdőjelez. Cathleennek meg kell birkóznia a hittel, a szexualitással és az egyház életében a közelmúltban bekövetkezett változásokkal.

Trevor beilleszkedési gondokkal küzd a suliban, ráadásul egyik osztálytársa, Derek állandóan kitol vele. A könyvtárban megismerkedik Clevvel , a csavargóval, aki felajánlja, hogy segít megírni a dolgozatot Benjamin Franklinről. A züllött külsejű Clev azonban teli van titkokkal és Trevor számára hamarosan kiderül, hogy új barátja hatalmas bajban van.

A két jóbarát és rodeo-bajnok, Pepper és Sonny New York-ba utaznak, hogy megkeressék eltűnt barátjukat, Nacho Salazar-t, akiről azóta nincsen semmi hírük, hogy a városba utazott lányával, Theresával találkozni. A két barát Nacho-t és Theresát keresve mulatságosabbnál mulatságosabb kalandokba bonyolódik, mely sokszor a barátságukat is próbára teszi. Végül sikerül rábukkanniuk egy édesség boltra, ahol Theresát fogva tartják, és sajátos cowboy-módszereikkel próbálják kiszabadítani a bajba került lányt.

Brett Eisenberg (Sarah Michelle Gellar) segédszerkesztő egy kisebb könyvkiadónál és nagy álma, hogy egy bestseller szerkesztése révén a ő neve is bekerüljön a nagyok közé az irodalmi életben. Úgy gondolja, akkor juthat feljebb, ha elvegyül a jelenlegi nagyok között. Egy könyvdedikáláson megismerkedik a híres szerkesztővel, Archie Knox-szal (Alec Baldwin), és csakhamar gyengéd szálak fűzik hozzá. A probléma csak az, hogy a férfi alig fiatalabb az apjánál, nőcsábász és alkoholista.