Rouen, Normandia, 1431, a százéves háború idején. Miután az ellenfél francia katonái elfogták, Jeanne d'Arc-ot, Orléans szűzét igazságtalanul bíróság elé állítja az angol ellenségei által felügyelt egyházi bíróság.
A Bolondok Napjára Párizs megtelik zenével, dallal, vidámsággal és kalanddal! Magasan Párizs fölött, egy zegzugos harangtoronyban él a melegszívű Quasimodo, vidám kőbarátaival. A gonosz Frollo, a Notre- Dame szigorú ura megtiltotta, hogy púpos harangozója valaha is leereszkedjék a városba, de ő a Bolondok Napján végre összeszedi a bátorságát és elindul a lenti, ismeretlen világba. A gyönyörű cigánylány, Esmeralda (és bumfordi kecskéje) segítsége nélkül valószínűleg nem élné túl ezt a kalandot?
1348-at írunk, mikor Európára a pestis rémisztő és pusztító árnyéka vetül. Miközben a fekete halál tizedeli a lakosságot, félelem szülte babonás történetek terjednek az emberek között. Az egyik szerint van egy rejtett falu, hol a pestis nem szedi áldozatait: egy szellemidéző vissza tudja hozni a holtakat az élők közé. Ulric (Sean Bean ? A gyűrűk ura, A trónok harca) rettegett lovag. Az egyház őt kéri fel, hogy derítse ki az igazságot a faluval kapcsolatban. Csatlakozik hozzá egy fiatal szerzetes és néhány katona is, ám az utazók legmélyebb rémálmaikban sem találkozhatnának azzal a borzalommal, amely a faluban vár rájuk.
Az Erkölcstelen mesék 4 történetből áll: A dagály A helyszín Franciaország, a XX. század második felében. A húszéves André kerékpárral kiviszi unokahúgát, a 16 éves Julie-t a tengerpartra. Miközben a dagály érkezését várják, André ráveszi unokahúgát, hogy fellációt végezzen rajta. Thérése filozófiája A helyszín Franciaország, a XIX. században. A kamaszlány Thérèse-t édesanyja büntetésből bezárja egy szobába. A kétségbeesett leányzó hamarosan feltalálja magát, ismerkedni kezd a szoba tárgyaival, vallási hevülettel kevert szexuális késztetés vesz erőt rajta, amely maszturbációhoz vezet. A kéjes sikolyok felkeltik egy arra járó csavargó figyelmét…
Itália a XII. században. Barbarossa Frigyes fő célkitűzése, hogy birodalma határait kiterjessze az észak-olaszországi városállamokra is. Ennek érdekében több megtorló hadjáratot is vezet az önállóságát védelmező Milánó, és a hozzá kapcsolódó városállamok ellen. Egy vadászaton egyszer vadkan támad rá, és az életét éppen a milánói kovács fia, a kis Alberto da Giussano menti meg. Felnőve azonban Alberto a két bátyjával együtt Milánó szabadságának elkötelezett harcosa lesz. Ez nemcsak a túlerő miatt nehéz, hanem azért is, mert a városállamok egymással sem tudnak összefogni és a kapukon belül is akad, aki inkább mentené a bőrét.