A mind hazájában, mind külföldön nagy sikert aratott filmben egy testvérpár, Nicola és Matteo, valamint családjuk, barátaik sorsát követjük nyomon csaknem négy évtizeden keresztül.
Délkelet-Ázsia a második világháború idején. A japánok egy stratégiai szempontból igen fontos hídat építtetnek az angolokkal. Ha a híd felépül, az a szövetségesek nagyon sok katonájának életébe kerül. A tábor két részre szakad: a foglyok egy része rombolna, míg mások engedelmesen építenének. Mindeközben útnak indul egy kommandós egység, hogy felrobbantsa a hídat a Kwai folyón.
A 16. századi japán történelmet a vissza-visszatérő polgárháborúk, a hatalomra törő klánok egymás ellen indított harcai jellemezték. Takeda Singen herceg klánja hatalma megóvása érdekében hadicselhez folyamodik: egy "árnyékharcost", vagyis "kagemusát" bérel fel és állít vezére helyébe a harcmezőkön. Ez a hasonmás egy gazfickó, akit csupán a klán urához való tökéletes hasonlósága ment meg a kivégzéstől. A kagemusa mindinkább belejön szerepébe, és a klán seregei győzelmet győzelemre halmoznak parancsnoksága alatt. A herceg fia, Kacujori azonban ezt nem nézi jó szemmel, s végül eléri, hogy elkergetik az udvartól. Ezzel azonban megkezdődik a nagy hatalmú nemzetség pusztulása: hadseregük a végső véres ütközetben megsemmisítő vereséget szenved.
1929-et írunk. A szegény halászfaluban nevelkedő, kilencéves Chiyót szülei egy kiotói gésa-háznak adják. A kislánnyal kegyetlen bánnak a ház tulajdonosai és Hatsumomo, a főgésa. Akaraterejét azonban nem sikerül megtörniük, s miután Hatsumomo riválisa, Mameha a szárnyai alá veszi, Chiyoból Sayuri néven legendás gésa válik. Megtanul minden művészi és társadalmi fogást, ami ahhoz szükséges, hogy érvényesülni tudjon abban a világban, ahol ezentúl mozognia kell: a gazdagok, a kiváltságosok és a politikai csatározások világában. Bár Sayuri kék szemei kora legbefolyásosabb férfiúit bűvölik el, valódi szerelme elérhetetlen távolságban van tőle. Ráadásul a történelem is utoléri a gésákat: második világháborúval Japán alaposan megváltozik...
1950-ben a kínai-szovjet határállomásra beragasztott ablakú szerelvény gördül be: háborús bûnösöket szállítanak haza. Közöttük van Pu Ji, az utolsó kínai császár, aki uralkodói pályáját a japán bábállam, Mandzsuko névleges uraként fejezte be. Mivel kevés jóra számíthat, a mosdóban fölvágja az ereit - de balszerencséjére megmentik, és egy ideológiai átnevelõtáborba viszik. Ott kezd neki önéletrajzának, amelybõl kalandos és vadregényes életút rajzolódik ki. 1908-ban vitték a Tiltott Városba a haldokló császárné parancsára, s hamarosan - még kisgyermekként - õ lesz az új uralkodó. Eunuchok serege neveli, s mivel nem léphet ki a palotából, semmit nem tud a világról - arra is csak évek elmúltával jön rá, hogy becsapták: minden pompa és alázat ellenére Kínában már köztársaság van. Ettõl fogva erõt vesz rajta a vágy, és mindenáron ki akar törni aranykalitkájából. Mikor a japánok felajánlják neki a megszállt Mandzsúria trónját, nincs ereje visszautasítani, s ezzel végképp tönkreteszi életét.
A II. világháború idején, egy japán hadifogolytáborban játszódik a film története. A fogolytábor parancsnoka szerint a foglyok kegyetlenségbe való beletörődése a gyengeség jele. Ezért is tiszteli az öntudatos Celliers-t, akivel szellemi síkon méri össze az erejét.
A második világháború egyik legvéresebb esztendejének elején, 1942-ben a nácik titkos konferenciára hívták a birodalom legszűkebb elitjét a Berlin melletti Wannsee üdülővárosba. A történelemben Wannsee-i konferencia néven elhíresült eseményen dolgozták ki a zsidó népesség kiirtásának módozatait. Az Endlösung, azaz a végső megoldás volt a konferencia vezérmotívuma. Lépésről lépésre kiszámították a folyamatot, egészen "a maradék állomány megfelelő kezeléséig". A konferencia vezetője az a Heydrich generális volt, akit nem sokkal később a cseh ellenállás merénylői megöltek, erre a németek bosszúból egy egész falu lakosságát lemészárolták. Heydrich akkori jobbkeze pedig a hírhedt Adolf Eichmann volt.
1941 nyarán az amerikai-japán viszony meglehetősen feszült, de még mindenki abban reménykedik, hogy a vitás kérdéseket sikerül diplomáciai úton rendezni. A japánok azonban már felkészültek egy Pearl Harbour elleni meglepetésszerű támadásra. Az amerikai hírszerzés ugyan figyelemmel követi a japán diplomáciai üzeneteket, de még Washington legbelsőbb körei sem tartják valószínűnek, hogy egy ilyen akció bekövetkezik, ezért nem is készülnek fel rá megfelelően.
Katherine Watson 1953 végén Kaliforniából New Englandbe utazik, hogy művészettörténetet tanítson a Wellesley College leányiskolában. Abban a hiszemben lát neki a feladatnak, hogy tanítványai, akik az állam legjobb és legtehetségesebb diákjai, élni fognak az előttük felvillanó lehetőségekkel. Ám hamarosan rá kell jönnie, hogy a tekintélyes intézményben nagyon is konzervatív légkör uralkodik. A lányok stílus- és etikett tanára, Nancy Abbey széles körben osztott nézetei szerint egy fiatal lány számára sokkal értékesebb egy eljegyzési gyűrű, mint a tudományos műveltség. Amikor Katherine önálló gondolkodásra bátorítja a tanítványait, összeütközésbe kerül a tanári kar és a diákok konzervatívabb tagjaival, akik közül legelszántabb ellenfele egyik saját tanítványa lesz, az arisztokrata származású Betty Warren.
E magával ragadó dokumentumfilm felfedi a szamurájok ismeretlen sötét oldalát is - mely a kapzsiság, hűtlenség, rendkívüli kegyetlenség és erőszakos halál érdekes története. Egy újonnan felfedezett szamuráj háborús leírások alapján rekonstruálja egy fiatal paraszt életét, akit erőszakkal kényszerítettek egy hadúr seregébe. Egy nemesi származású falusi lány iránti szerelmétől hajtva, a fiatal Masa gyorsan emelkedik a ranglétrán az egyszerű gyalogostó a veterán szamuráj parancsnokságig. Azonban a jutalma árulás, hazugságok és végül a szamuráj társa által kikényszerített öngyilkosság. E drámai történetbe szőve két brit történész figyelemreméltó új bizonyítékokat nyomozott ki a régi háborús leírásokból, melyek a szamurájok igazi sötét oldalát mutatják be.