Esma egyedül neveli 12 éves lányát Szarajevó Grbavica nevű negyedében. A környék még mindig magán viseli a délszláv háború emlékeit, az emberek még mindig reménykednek abban, hogy halott családtagjaik holtteste egyszer előkerülhet. Az államtól kapott segélyből nehezen tudnak megélni, így Esma kénytelen egy éjszakai bárban munkát vállalni. Az iskolában osztálykirándulást szerveznek és az asszony feltétlenül össze akarja gyűjteni a pénzt, hogy a gyereke is utazhasson. A kamaszlány nem érti, hogy anyja miért nem kéri ki azt a hivatalos igazolást a hatóságoktól, ami bizonyítja, hogy az apja hősi halált halt a háborúban, hiszen akkor jelképes összeget kellene csak fizetniük. Anya és lánya kapcsolata egyre feszültebbé válik és Esma nem tarthatja sokáig titokban az igazságot.

Tokugawa Ieyashu Japán történelmének legnagyobb szamuráj tábornoka. Ő volt az, aki letaszította az uralkodó dinasztiát a trónjáról és ezáltal japán shógunja, vagyis legfelsőbb katonai vezetője lett. Sikereinek értéke Ceasar és Napoleon hóditásaival volt egyenértékű. Vakmerő és bátor vezetőként megalapított egy dinasztiát aminek tagjai több mint 250 évig uralkodtak, de hatása a mai napig érezhető. Ieyashu hatalomra emelkedésnek fordulópontja az a csata volt, ahol összesen 160.000 katona harcolt japán jövőjéért. 1600 október 21.én Sekigahara mezején Ieyashu egy végső csatában szembeszáltt és legyőzte ellenfeleit egy máig is vitatott, kockázatos húzással, ami bizonyítja katonai zsenialitását és egyben megszállottságát is.