Szokatlan hangvételű, a lelki motívumokra és a realisztikus környezetrajzra hangsúlyt helyező western. Hőse egy kiöregedett, hajdani törvényen kívüli bérgyilkos, aki földműveléssel tengeti életét, mígnem találkozik egy fejvadásszal, aki egy majdnem lovagias ügy megoldásához kéri a segítségét. Munny több mint tíz év után ismét felcsatolja a szögre akasztott pisztolytáskát, és egy fekete bőrű, rabszolgából lett földművessel együtt elindulnak, hogy elégtételt vegyenek a kegyetlen seriffen.
Egy iráni kislány csak pislogott, amint a rendszerek jöttek-mentek, a történelem újraíródott, a rockzene bűnös szenvedély lett, szabadelvű szülei pedig a civilizált Nyugat-Európába küldték. Bécsben idegen volt, idegen is maradt, majd a visszatérést választotta, hogy aztán saját hazájában se találja a helyét. Végül mindezt lerajzolta - így született meg a Persepolis.
Tennessee-ben javában dúl a polgárháború. Dunbar hadnagy az áthelyezést választja a nyugati frontra - egy hőstett elismeréseként. Amikor megérkezik a Sedgewick erődbe, rá kell döbbennie, hogy az már régóta magányosan áll, és ő az egyetlen lakója. Hamarosan kapcsolatba kerül a sziú törzzsel, köztük a szent emberrel (Vergődő Madár), a harcossal (Szélfútta Haj), a törzsfőnökkel (Tíz Medve), valamint Álló Ököllel, egy fehér nővel, akit még gyermekként fogadott be a törzs. Dunbar becsületes és bátor cselekedetei nyomán fokról fokra kölcsönös elismerés és csodálat épül ki közte és a sziú törzs tagjai között. Dunbar egyre inkább beépül a törzsbe, izgalmas szerelmi kalandba bonyolódik Álló Ököllel, és életre szóló barátságot köt a bennszülöttekkel.
Rio Bravo, egy kis Texashoz közeli vadnyugati városka majdnem teljhatalmú ura a gazdag, befolyásos és gátlástalan Nathan Burdette. Amikor Nathan öccse, Joe gyilkosságot követ el, kiderül, hogy van legalább egy ember a városban, aki nem hiszi, hogy a Burdette család a törvény felett állhat: ez az ember nem más, mint Rio Bravo elszánt seriffje, John T. Chance, aki gondolkodás nélkül rács mögé dugja Joe-t. Chance seriff ugyanakkor eléggé tapasztalt ahhoz, hogy tudja: Nathan Burdette nem hagyja annyiban a dolgot és megpróbálja erőszakkal kiszabadítani öccsét, mielőtt halálra ítélhetnék. Számítva a városka és a börtön várható ostromára, Chance kicsi, de annál ütőképesebb csapatot toboroz magának, akik felkészülve várják Burdette embereit.
A hullákat egymás hegyire-hátára hányták a vizes árkokban, és pontosan lehetett tudni, hol vannak a gyilkos mezők, mert a fű ott mindig sokkal maga sabbra nőtt és zöldebben virított a holttestek fölött...
Az ukrán születésű Jurij Orlov (Nicolas Cage) fegyvercsempészésből él, ő a szakma legkiválóbb képviselője. Élete mindennap veszélyben van, ezért nem bízik senkiben, csakis öccsében (Jared Leto), akivel a világ legveszélyesebb háborús övezeteiben látják el a nagykutyákat fegyverekkel. Jurijnak a veszélyes akciók során szembe kell néznie a bulldogként nyomában loholó Valentine ügynökkel (Ethan Hawke), az életére törő konkurenciával, szerelme állandó gyanakvásával, de főleg saját lelkiismeretével.
Borzalmas bűncselekményről olvas Truman Capote a New York Times 1959. november 16-i számában: lemészároltak egy jómódú farmercsaládot a kansasi Holcombban. Az írót elképeszti az eset kegyetlensége, értelmetlen brutalitása, és meglátja benne egy komoly újságcikk lehetőségét, amely a bűntény közösségre gyakorolt hatását vizsgálná. Ami szokásos cikknek indul, utóbb nagyszabású könyvtervvé válik, amely munka végül öt és fél évet vesz el Capote életéből. Az eredmény a Hidegvérrel, amely új irodalmi műfajt teremt: a tényregényt, szerzőjét pedig világhírű íróvá teszi.
Richard Boyle, a valamikor sikeres 42 éves újságíró 1980-ban Salvadorban polgárháborút tudósít. Duarte elnök katonai rezsimje az USA támogatásával akar leszámolni a Farabundo Martí Felszabadítási Front harcosaival és támogatóikkal. A riporter közvetlen tanúja lesz Romero érsek meggyilkolásának is, és tudomást szerez a katonai vezetés által irányított illegális halálbrigádok rémtetteiről. Amikor barátnőjével, Mariával Kaliforniába akar menekülni, a határ előtt a nőt leszállítják a buszról, és mint illegális bevándorlót visszatoloncolják a halálos veszedelembe.
Ebben a hatalmas műben Indokína jelenti számunkra a közvetlen valóságot: a másság, a misztérium, a gyarmati hatalom, a tragédia és a regényesség megtestesítője. De a Távol-Kelet imádatát is ez a szó jelenti: parfümjeivel, ritka örömök felfedezésével, a létezés nehézségeivel és tétlenségével. Végtelenbe vezető út, ahol minden megtörténhet. Mindent megtalálni a filmben: a szenvedélyt, a kicsapongást, a nemzeti érzést, a vágyat, a bátorságot és a hitványságot, a "fehéreket" és a "sárgákat", urakat és rabszolgákat
A film nem igyekszik sem hősként, sem terroristaként ábrázolni az Izraelben ártatlan polgárokkal együtt saját magukat is felrobbantó palesztin fiatalokat. Célja, hogy minél autentikusabb környezetben mutassa be két öngyilkos merényletre készülő fiatal utolsó napját, hogy feltárja milyen egyedi, emberi indíttatás rejlik egy merényletre készülő palesztin döntése mögött. A film két gyerekkori jó barátról, Kaledról és Szaidról szól, akiknek reménytelen hétköznapjai egy merényletre való készülődéssel nyernek új értelmet. A palesztin fiatalok bombatámadásra készülnek az izraeli katonák ellen, ám végül is különböző módon döntenek a Tel-Avivba szánt bombákról...
A neve Keoma. Kit takar e név? Egy félvér puskalövészt, aki belefáradt a gyilkosságokkal teli életmódba. Ám amikor visszatér gyermekkori otthonába, Keoma egy brutális csata közepén találja magát az ártatlan telepesek, szadista banditák és a bosszúra éhes féltestvérei között. Egy őrült és haragos kietlen pusztában egy férfi képes-e gyilkolni a megváltásért?
Hétszáz éve tartott már az írek véget nem érő harca az angol uralom ellen, amikor 1916-ban kirobbant a tragikus kimenetelű Húsvéti felkelés. A vezetőket kivégezték, számtalan résztvevőt - köztük Michael Collinst és Harry Bolandot - bebörtönöztek. Szabadulásuk után Collins megszervezte a sajátos taktikával harcoló Úr Önkénteseket és hamarosan a függetlenségi mozgalom legnépszerűbb vezetője lett.