(Némafilm, magyar felirattal)) Abel Gance monumentális Napóleon-filmje által került be a filmtörténetbe. Egyrészt a forradalmi filmtechnika alkalmazásáért, másrészt az új eszmék előharcosaként, de főként a francia esztétizmus képviselőjeként írta be magát a világ filmművészetének történetébe. A film eredeti hossza 15.000 méter volt, 9 órás vetítési idővel. Mi az egyik a mozik számára megvágott változatot mutatjuk be, mely mindössze kevesebb, mint a fele az eredetinek. A filmhez Francis Ford Coppola édesapja, Carmine Coppola komponált emlékezetes zenét.
A háború az emberek és a majmok közt elkerülhetetlennek látszik. Ezúttal már az egész bolygó sorsa a tét, a kérdés csak az, hogy melyik faj kerekedik felül a legvégén. Caesar, a majom valahol a két világ között ragadt, szíve húzza mindkét helyre. Álma a békés együttélés lenne, de ez kivitelezhetetlennek tűnik. Szükség lesz az eszére, hogy az az erős vezető lehessen, akire szükség van a még nagyobb katasztrófa megakadályozása érdekében.
Toscana csillagfényes nyári ege alatt egy negyvenes éveiben járó asszony gyermekkora szenvedésekkel teli napjait idézi vissza. 1944 augusztusában a frontvonal elér San Martinóig. Az emberek várakozással és félelemmel vegyes érzésekkel tekintenek az elkövetkező napok elébe. Bár a németek és az olasz fasiszták még a falvakban kutatnak katonaszökevények után, az emberek már a közeli felszabadulásban reménykednek. A németek utasítása szerint a falu lakóinak a templomban kell gyülekezniük, de egy csoport, Galvano vezetésével nem bízik a katonák ígéretében. Ezért elindulnak, hogy átszökjenek az amerikaiakhoz.
Blaisdell marshall a polgárok óhajára Warlockba érkezik, hogy gondoskodjék a rendről. Valójában azonban abban reménykedik, hogy mindenféle piszkos ügyletekkel és szerencsejátékkal sikerül kissé feljavítania a fizetését. Társa a csetlő-botló Morgan, aki lövöldözések során a háttérből fedezi. Hamarosan kimondatlanul is ők ketten a városka urai. Warlock polgárai ezek után Johny Gannont, a hajdani banditát választják meg seriffnek, hogy kergesse ki a városból a gazfickókat. Gannon, akinek Blaisdell agyonlőtte a fivérét, előbb szép szóval próbál eleget tenni megbízatásának, de amikor ez nem segít, pisztolypárbajra kerül sor. Ám Blaisdell váratlanul odadobja arany coltját, és csakugyan elhagyja a várost.
"Minden halállal én leszek kevesebb, mert egy vagyok az emberiséggel; ezért hát sose kérdezd, kiért szól a harang: érted szól." Ezzel az idézettel indul Hemingway immár klasszikusnak számító regénye. Szerelmi melodrámává redukált hollywoodi változata nagy közönségsiker lett, nem utolsó sorban a színészek kitűnő játéka miatt. A spanyol polgárháború idején, 1937-ben játszódó történet ifjú amerikai hőse, Robert a forradalmi brigádok soraiban harcol Franco tábornok nacionalista erői ellen. Partizánegységük, melynek tagja egy szerelemre vágyó fiatal lány, Maria is, azt a feladatot kapja, hogy robbantsanak fel egy fontos hidat.
A film az amerikai polgárháborúba - Észak és Dél harcába - enged betekintést két férfi, Jack és Jake szemén keresztül, akik szoros barátságban állnak gyermekkoruk óta. A háború messzire sodorja őket szülővárosuktól, egy erdőben kell elbarikádozniuk magukat. Itt talál rájuk egy környékbéli fiatal hölgy, aki segítségükre lesz az élelemszerzésben. Mindkét férfi beleszeret, de az a film végéig kérdéses marad, hogy végül melyikük nyeri el a hölgy kegyeit.
A munka ünnepe egy kansasi farmvárosban. Hal, a robosztus és határozott csavargó kiugrik egy poros tehervagonból, hogy meglátogassa Alant, egykori egyetemi szobatársát, a város leggazdagabb emberének fiát.
Nicholas Gage önéletrajzi ihletésű könyvéből forgatta Peter Yates ezt a nagyhatású drámát, amelyben az Amerikába szakadt fiú kutatja az igazságot görög anyja erőszakos halála mögött. Mikor az újságíróként dolgozó Nicket Albániába küldik, hogy az ottani zavargásokról tudósítson, a férfi inkább saját múltja után kezd el nyomozni. Nick megtudja, hogy az anyjának azért kellett meghalnia, hogy a gyerekei élhessenek: a görög polgárháború idején Eleni megpróbálta őket kicsempészni az országból, s ezért halálra ítélték. Nick elhatározza, hogy felkutatja és megöli azokat, akik anyja haláláért felelnek. Nyomára is bukkan annak az embernek, aki egykor aláírta a kivégzési parancsot, ám a találkozás nem úgy sikerül, mint eredetileg eltervezte...
Az egykori „bölénykatona”, Mo Washington nyugatra utazik, hogy érvényesítse igényét egy aranybányára. Miután postakocsiját megtámadják, Mót megbízzák egy veszélyes törvényen kívüli foglyul ejtésével, és túl kell élnie azt a napot, amikor a foglyát megpróbálja kiszabadítani a bandája.