A korosodó bankpénztáros, akinek eddigi élete csupa méltósággal viselt hétköznapi keserűség, találkozik élete asszonyával. A nő azonban csak mafla öregúrként kezeli, aki arra való, hogy őt és félművelt, rámenős fiatal barátját eltartsa. Az idősödő férfi ugyanis szabad idejében festeget, és szerelmi kalandja révén felkapott művésszé válik, ami pénzt is hoz a házhoz. Amikor rádöbben, hogy érzelmeiben megalázták és kihasználták, elveszíti a fejét.

Párizs éjjel - Murger festői és kurtizánjai, a mai kozmopolita számkivetettek egy varázslatos városban. A mindennapi élet jelenetei Kaurismäki felfogásában olyan filmművészeti karizmával rendelkeznek, hogy képesek feledtetni velünk Fassbinder és Pasolini elvesztését... Az egyetlen olyan valóban fiatal európai rendező, aki azt az érzést kelti bennünk, hogy újra feltalálja a mozit... Szordínós érzelmesség, fanyar, humoros, szeretetreméltó, peches fapofák, hervadtan is szerelmet ébresztő grizettek, csendes ellenkezés a törvények szorító szellemével, a nyűtt ruhák mögött szerényen viselt romolhatatlan méltóság - a berlini fesztivál legvigasztalóbb, legotthonosabb filmje volt ez. A film nem szolgai adaptáció, nem romantikusan kiszínezett, kosztümös melodráma.

Edouard, a festő alkotói válságba jut: jó ideje képtelen ecsetet fogni a kezébe. Egy titok mardossa, amelyet nem képes feldolgozni. Egy gyönyörű, titokzatos modell hatása alá kerül. A nő aktját ráfesti egy tíz évvel korábban félbehagyott festményére, amely valószínűleg életének csúcsteljesítménye volt. Melyik képet áldozza fel a másik kedvéért?

XIX század, Korea. Az ország kül- és belpolitikai helyzete meglehetősen viharos. Japán és Kína serege szinte felváltva masírozik az utcákon, miközben lázadások, polgárháborúk törnek ki a Choson dinasztia utolsó évtizedeiben. Ebben a zavaros időszakban élt Jang Seung-eop (1843 - 1897), vagy ismertebb nevén Owon, a festőművész. Árvaként vette őt magához egy arisztokrata család, ahol sikerült kibontakoztatnia rendkívüli tehetségét és a Choson korszak híres festője lett, a "Három Won" egyike.

Jackson Pollock (Ed Harris) az önbizalom-hiánnyal és alkohol-problémákkal küszködő feltörekvő festőművész megismerkedik egy tehetséges New York-i művésznővel, Lee Krasnerrel (Marcia Gay Harden). A nő feláldozza saját karrierjét, hogy segíthesse tehetségesebbnek tartott szerelme, Pollock előremenetelét. A férfi egyre népszerűbb lesz, a New York-i művészvilág elismeri és szereti. A nyüzsgő nagyvárosi élet elől vidékre menekülnek, ahol Pollock végül rátalál sajátos, egyedi művészi stílusára. Csapodár természete és folytonosan kísértő félelmei azonban a tragikus végkifejletbe taszítják a XX. századi amerikai festészet egyik legnagyobb alakját.

A középkorú házaspár életét, kapcsolatát alapjaiban rengeti meg kisgyermekük halála. Miközben szeretkeztek, a kicsi a másik szobában kizuhant az ablakon, és halálra zúzta magát. A feleség kórházba kerül, de a terapeuta férj kihozza őt, azt remélve, hogy segíteni tud rajta. Hogy szembesítse az asszonyt a félelmeivel, az Édenbe, az erdőben lévő távoli kis házukba mennek, ahol annyi boldog nyarat töltöttek. A dolgok azonban másként alakulnak. A természet sötét erői átveszik az irányítást, az asszonyon egyre jobban elhatalmasodik az őrület.

Egy megrázó élmény után néhány fiatal őrült elhatározásra jut: megszabadítják a világot a veszélyes emberektől. Vacsorákat rendeznek, ahol a kiszemelt áldozatok mit sem sejtve kedvükre esznek és kedélyesen beszélgetnek mindaddig, míg a házigazdák elő nem vesznek egy baljós kék üveget. Minden egyes vacsora egy-egy hullával és egy újabb paradicsombokorral végződik a hátsó kertben.

A 17. századi Amszterdamban az elárvult Sophiát házasságba kényszerítik egy vagyonos és befolyásos kereskedővel, ami anyagi biztonságot, de egyben boldogtalanságot is jelent a lány számára. Amikor férje portrét rendel róla, szenvedélyes viszonyba bonyolódik fiatal festőjével. Hogy elmenekülhessenek a kereskedő messzire érő kezei elől, a két szerelmes mindent kockára téve beszáll a tulipánhagyma-üzletbe, abban a reményben, hogy a megfelelő mennyiségű hagymával elég pénzre tesznek szert szabadságuk megváltásához.

Egy hullaházi technikus sikeresen újraéleszt egy kislányt, de ahhoz, hogy tovább lélegezzen, biológiai anyagokat kell gyűjtenie terhes nőkből. Amikor a kislány édesanyja, egy ápolónő, felfedezi, hogy gyermeke él, olyan alkuba bocsátkoznak, amely mindkettőjüket egy sötét útra kényszeríti, ahonnan nincs visszatérés.

A nagy itáliai festő, Caravaggio életrajzírói szerint a festő azt állította, olyan pontosan másolta modelljeit, hogy még egy ecsetvonást sem tett soha, amit a sajátjának nevezhetett volna. Ezt használta ki Derek Jarman, amikor filmje cselekményének szerkezetét a festmények alapján építette fel. Jarman kombinálja a tudományost, a festőit és a látnokit. Bejárja Caravaggio világát, fantáziát sző a képeken szereplő emberekről, bennük találja meg Caravaggio viharos magánéletének szereplőit és drámáit.