1983-ban a tizenhét éves Elio Észak-Olaszországba érkezik a nyári szünetre, ahol megismerkedik Oliver-rel. A férfi és a fiatal srác sok közös élményt osztanak meg, míg végül romantikus kapcsolat alakul ki közöttük.

Mozart és Salieri: a tehetség és a középszerűség ellentéte, örök harca sokakat megihletett már. Milos Forman szakított e művészi hagyományokkal. Filmje nem a középszerűség szívósságát és a zseni törékenységét ábrázolja. Az Amadeusban két súlyos egyéniség mérkőzik, ütközik meg. Forman Salierije cseppet sem kisszerű, csupán a tehetség félreismerhetetlen nagyvonalúsága hiányzik belőle. Az a fajta művészi és emberi természetesség, ami Mozartot igazán naggyá tette... Mozart halálos ágyánál Salierinek lassacskán megvilágosodik: hiába a düh és a görcsös akarás, a tehetség egészen más anyagból van. Mozarttal olyan ember távozott, aki valóban a teremtő kegyeltje volt.

A Nosztalgia minden, csak nem a szó szentimentális értelmében vett nosztalgikus film. Ez a nosztalgia a múltat nem tekinti nemlétnek. Gorcsakov, a költő maga mögött hagyja Oroszországot, mint teremtője, Tarkovszkij, s Észak-Itáliában egy orosz zeneszerző nyomdokain jár. Monográfiájához gyűjt emléknyomokat, miközben megérinti a középkor hitvilága, a romtemplom fedetlensége, önmaga kétségei gyötrik és a gyönyörű Eugénia hitetlensége. A nosztalgia egyfelől elszakadás attól a parttól ahol egységben voltunk a világgal, ahol otthon voltunk (paradicsom, gyerekkor, család, szülőföld, természet, nyelv), és másfelől megérkezni nem tudás a túlsó partra, ahol már csak úgy érhetjük el az egységet, hogy lemondunk a régiről. A régi és új világ együttléte bennünk a legfájdalmasabb, a szétszakadt tudat állapota ez - "Ott már nincsen, ide még nem tud megérkezni." (port.hu)

Az 1980-as évek Nápolyában a fiatal futballrajongó, Fabietto családjában tragédia történik, ami nagy hatással van bizonytalan, ám ígéretes filmes jövőjére.

Jacques rendkívüli rokonságban van az óceánnal, szokatlanul hosszú ideig képes lélegzet nélkül a víz alatt tartózkodni. Gyermekkori barátja és vetélytársa, Enzo, aki már a szabad merülés világbajnoka, versenyre hívja. Küzdelmük, vonzódásuk visszahívó erejű vágyakozásuk tárgya mindig ugyanaz: A Nagy Kékség.

Amikor egy civakodó házaspár Olaszországba utazik, hogy átvegyék örökölt birtokukat, kísértések és megpróbáltatások várnak rájuk. Végül mindketten olyan meghatározó átalakuláson mennek keresztül a helyi emberek és életkörülmények hatására, hogy új fogadalmat tesznek egymásnak.

Paul Javal fiatal dramaturg. Egy nap állást kap egy amerikai filmproducertől, Jeremy Prokochtól. Paul és felesége, Camila anyagi helyzete radikálisan megváltozik, ennek ellenére Paul nem érzi magát elemében. Művészi szabadsága korlátozott, és néha olyan dolgok írására kényszerítik, amelyekkel nem ért egyet. Ez történik Caprin is, ahol a házaspár ellátogat Fritz Lang filmjének, az "Odüsszeusznak" a forgatására. A producer által követelt javításokkal se Lang se Paul nem ért egyet. Prokosch azonban lefizeti a forgatókönyvírót, aki enged a pénz csábításának. Camila rádöbben, hogy Paul igyekszik kihasználni felesége bájait karrierje egyengetéséhez, és ezért egyre nagyobb megvetést érez férje iránt. Megérti, hogy ez szerelmük végét jelenti...

Az ember egész életében várja az Igazit. Van, akinek sikerül megtalálnia, van akinek soha. Faith Corvatch (Marisa Tomei) abban a szerencsés helyzetben van, hogy gyermekkorában egy kirakósjáték során legalább a nevét megtudhatta annak a férfinak, akit a sors mellérendelt. Később egy jósnő is megerősíti a nevet: Damon Bradley (Billy Zane). Amikor sok év után Faith meghallja ezt a nevet a telefonban, nem zavarja, hogy épp az esküvőjére készülődik: úgy ahogy van, menyasszonyi ruhában elindul, hogy megtalálja az Igazit.

Martha munkamániás és öntudatos szakács, azonban élete egy napon egyik percről a másikra megváltozik. Nővérét elveszíti egy tragikus autóbalesetben. Martha, a gyámsága alá került nyolcéves Lina édesapjának keresésére indul. Miközben saját élete is gyökeresen átalakul, különös figyelemmel kell kísérnie nővére gyermekét és enyhítenie fájdalmát, ahol csak tudja. Ráadásul munkahelyén egy új, tehetséges szakács bukkan fel, aki babérjaira pályázik.

A gyönyörű Kate (Catherine Zeta-Jones) Napóleont megszégyenítő határozottsággal irányítja az egyik legelegánsabb étterem konyháját. Ám egy baleset felborítja egyeduralmát, az árván maradt kilencéves unokahúga, Zoe (Abigail Breslin) hozzá kerül, aki alaposan megnehezíti az életét. Mindezt tetézi, hogy új szakács érkezik az étterembe. Nick (Aaron Eckhart) másképp él és másképp gondolkodik, mint ő. Mégis lassacskán megfőzi az addig minden csábításnak ellenálló nőt.

Az 1900-as évek elején olaszok ezrei emigráltak az Egyesült Államokba a jobb élet reményében. Salvatore egyike azoknak, akik mindenüket egy lapra tették fel: az özvegy farmer eladja a házát, földjét, állatait, hogy gyermekeivel és idős édesanyjával az új világba vándoroljon, ahol mindegyiküknek több jut majd a jóból. Salvatore (akinek neve megmentőt jelent) nem hős, nem vágyik dicsőségre vagy óriási szerencsére, csak egy célja van: munkája legyen és fedél a családja feje felett. Útközben megismerkedik Lucy-vel, ahogy Salvatore hívja -, a feltehetően angol származású hölggyel, aki épp visszatérőben van az Egyesült Államokba. Valamiféle ismeretlen okból Lucy szeretne férjhez menni, mielőtt New Yorkba érnének. Salvatore elfogadja az ajánlatot, és hajlandó feleségül venni. Miután az emigránsok megérkeznek Ellis Island-re, karanténba kerülnek, és vizsgálatok alá vetik őket, hogy megállapítsák, alkalmasak-e az amerikai állampolgárságra.

New York, 1930. Egyes nők boldogságot hoznak, amerre mennek, mások akkor okoznak örömet, amikor elmennek. Mrs. Erlynne-re mindkettő igaz: a férjek azt szeretik, amikor felbukkan, a feleségek pedig azt, amikor eltűnik az életükből. Miután az asszonynak nincs tovább maradása New Yorkban, kénytelen más vadászterületre áttenni székhelyét, amit meg is talál a festői szépségű olasz üdülőparadicsomban, Amalfiban, ahol csak úgy hemzsegnek a brit arisztokraták és a gazdag amerikai üzletemberek. Az esély, amit botorság lenne kihagynia az "üzlet" újraindítására, a dúsgazdag fiatal Robert Windermere személyében érkezik el...

Los Angeles a múlt század elején: szikrázó napsütés, mely fittyet hány a korszak depresszív hangulatának. Történetünk helyszíne egyszerre egzotikus és közönséges, csillogó és mocskos - a hőség és a fullasztó por városa. Benépesítői egyiptomi pálmafák és a világ legkülönbözőbb tájairól érkezett kalandorok, akik gazdagságot, hírnevet és szerencsét hajszolnak. Los Angeles az első és végső remény, ahol az álmok teljesülhetnek. Az olasz bevándorlók fia, Arturo Bandini híres íróvá akar válni, és álmai szőke hercegnőjét keresi. A mexikói Camilla Lopez vezetéknevét titkolván abban reménykedik, hogy fehérbőrű angolszász protestánshoz sikerül férjhez mennie. A férfi és a nő olyan korban ütköznek egymásba, melyben a fehérek és a mexikói leszármazottak békessége hajszálon függ, és kezdetét veszi az elszánt küzdelem önmagukkal és a várossal szemben: a küzdelem az álmaikért.

A különös, csípős megjegyzéseket tevő fahasábból Gepetto egy bábut farag, melyet a jó tündér éjszaka életre kelt. A rakoncátlan Pinocchio nem hallgat élő lelkiismeretére, a házi tücsökre és eladja az iskoláskönyvét. Árán a mutatványosokat nézi meg. A hiszékeny és tapasztalatlan Pinocchiot - hogy a pénze megszaporodjon - a Csodák mezejére csalják. A jó tündérnél tér magához. Gepetto közben keresésére indul. Pinocchio az újabb csábításnak ismét képtelen ellenállni. Lucignolo ösztönzésére csatlakozik a Játékországba induló társasághoz. Pinocchio szamárrá változik. Cirkuszba kerül, ahol újra találkozik a jó tündérrel.