A 12 éves Julien 1944-ben egy kolostori internátusban összebarátkozik egy zsidó fiúval, akit két társával együtt az iskolában rejtegetnek. A Gestapo azonban egy följelentés alapján elviszi a zsidó gyermekeket és a rájuk vigyázó szerzetest, s Auschwitzba deportálják őket. Malle megható s egyáltalán nem szentimentális filmet rendezett ebből a történetből, amelynek különös aktualitást adott, hogy épp a film befejezésével egyidejűleg kezdődött meg Klaus Barbie, a lyoni hóhér pere Franciaországban. A közvéleményben élénk visszhangot keltett a film, amelyben a tízéves amerikai távolléte után hazájába visszatérő Louis Malle gyermekkori emlékeket idézett föl. A rendező Louis Malle, méltán nyerte el forgatókönyvéért Európa legrangosabb díját, a Felix-díjat.
Az ukrán születésű Jurij Orlov (Nicolas Cage) fegyvercsempészésből él, ő a szakma legkiválóbb képviselője. Élete mindennap veszélyben van, ezért nem bízik senkiben, csakis öccsében (Jared Leto), akivel a világ legveszélyesebb háborús övezeteiben látják el a nagykutyákat fegyverekkel. Jurijnak a veszélyes akciók során szembe kell néznie a bulldogként nyomában loholó Valentine ügynökkel (Ethan Hawke), az életére törő konkurenciával, szerelme állandó gyanakvásával, de főleg saját lelkiismeretével.
A negyvenéves Erika Kohut a bécsi Zeneakadémia zongoratanára. Édesanyjával él, aki szeretetével zsarnokoskodik fölötte, nem hagy számára semmi önállóságot. A megközelíthetetlen és hideg fiatal nőnek van egy szenvedélye: szabad idejében titokban pornómozikat és peep show-kat látogat. Elfojtott szexualitása önpusztító és mazochista jellemvonásokat hoz felszínre. Egy nap azonban egyik tanítványa elhatározza, hogy meghódítja.
Charlie egy bisztróban zongorázik, bár korábban híres, koncertező művész volt. Egy nap betoppan hozzá a bátyja, és megkéri, hogy rejtse el, mert gengszterek üldözik.
Kazan a western par excellence filmművészeti műfajában dolgozta fel a mexikói forradalom 1909-től 1919-ig terjedő szakaszát, a paraszti származású Emilio Zapatát állítva a középpontba, aki - Pancho Villához hasonlóan - sajátos partizánharccal segítette a forradalmat Diaz diktatúrája ellen. Harca során Zapata szembesül a hatalom megrontó hatásával is, ezért fordul a hatalom képviselője ellen és akar permanens népi-paraszti forradalmat, mondván: "Egy erős népnek nincs szüksége erős emberekre."
Adele, a híres író, Victor Hugo lánya az új-skóciai Halifaxba megy 1863-ban. Egy angol katonatiszt után utazott, ugyanis reménytelenül szerelmes Albert Pinson hadnagyba. A férfi azonban hallani sem akar a házasságról. A személyazonosságát eltitkolva Adele szobát vesz ki Mrs. Saunders panziójában. Megszállottan követi a hadnagyot, kémkedik utána. Minderről naplót vezet, újságokba ír. Így találkozik a könyvkiadó Mr. Whistlerrel, aki érdeklődik iránta. Az őrület egyre jobban elhatalmasodik a lányon, különösen miután Mrs. Saunders rájön, hogy ki is ő valójában. Amikor Pinsont Barbados szigetére helyezik át, Adele oda is követi a férfit.
Hétszáz éve tartott már az írek véget nem érő harca az angol uralom ellen, amikor 1916-ban kirobbant a tragikus kimenetelű Húsvéti felkelés. A vezetőket kivégezték, számtalan résztvevőt - köztük Michael Collinst és Harry Bolandot - bebörtönöztek. Szabadulásuk után Collins megszervezte a sajátos taktikával harcoló Úr Önkénteseket és hamarosan a függetlenségi mozgalom legnépszerűbb vezetője lett.
A keserédes történet Camden kollégiumában, a kicsi, gazdag, független művészeti egyetemen játszódik valahol Új-Angliában és annak keringő "ember-bolygóin". A szereplők egyesével és együtt próbálnak kiutat találni a drog, az alkohol és a szex által átitatott campus partik - úgymint a Világ Vége Parti, a Dögös Dugós Parti és a Szombat Esti Parti Előtti Parti - végtelen köréből. De az emberi természet meghatározza, hogy az igazán tökéletlen világban mindig a vonzás szabályai érvényesülnek - és a koedukált kollégium lakói között az első szabály, hogy nincs szabály.