A múlt század eleji Provence-ban, a levendulamezőkkel borított vadregényes tájakon megelevenedő történet az itt lakó emberek élethalálharcát mutatja be, amit egymás ellen, és a vidéken ritka kincsnek számító forrásvízért folytatnak már hosszú évtizedek óta. Ugolin, a Soubeyran család utolsó reménysége, nagybátyjával, Césarral szemet vet a szomszéd tanyájára, ahol gazdagságot ígérő forrás is lelhető. A tulajdonos egy "baleset" folytán távozik az élők sorából, ám az új örökös, Jean de Florette se számíthat a helybéliek jóindulatára. Elszántsága a film második, ...és a pokol című részében válik sorsszerűvé.

Mildred Pierce alsó-középosztálybeli feleségként, kétgyerekes családanyaként már beletörődött a boldogtalanságba egy átlagos amerikai sorház falai között, lányainak azonban többet szeretne nyújtani ennél. Miután férje is elhagyja, pincérnőként áll munkába, a kemény munka eredményeképp pedig kisebb vagyont spórol össze. A pénzből sikerül vendéglőt nyitnia, néhány év alatt pedig étteremlánc-tulajdonos gazdag nővé válik. A legnagyobb jólétben is keményen dolgozik, nem vágyik úrinői életre, pénzét pedig nagyigényű, sznob lányára és naplopó, pitiáner élettársára költi. Mildred anyai érzéseitől vezérelve, kihasználva, önmagát feláldozva a bűn vonzásába kerül. (kilencesterv.com)

Provence gyönyörű, de kopár dombjai közt nehezen élnek meg az emberek. Jean de Florette megörököl egy szerencsés adottságú tanyát, ahol van ugyan forrásvíz, de a szomszédok titokban eltömítik, hogy őt elűzzék. Tíz év elteltével Manon, az elhunyt Jean leánykája szépséges nővé cseperedik, és szívében különös titkokat és emlékeket őriz a helybéliek viselt dolgairól.

Idilli francia kisváros a II. világháború poklában. A középkorú családfő bosszút áll a házát megszálló és a családját meggyalázó német katonákon.

William Ludlow ezredes, miután megelégelte kormánya bánásmódját, egy távoli, őslakosok lakta vidéken telepszik le, hogy nyugodtan nevelhesse fel három fiát. Alfred, a legidősebb csendes, kötelességtudó fiú, aki pontosan tudja, mit akar. Samuel, a legfiatalabb mindenki kedvence, a századforduló idealizmusának megtestesítője. Tristan, a középső azonban senkihez sem hasonlítható: vad, öntörvényű lélek, akit az ezredes hű indián segédje nevelt képzett harcossá. A három testvér elválaszthatatlan, de amikor felnőnek, életüket előre nem látható tragédiák, szenvedélyek és indulatok más-más útra terelik. A háború és a szerelem, a küzdelem és a családi kötelékek hol eltaszítják, hol mágnesként vonzzák a család tagjait: az apát, a fiúkat és a közéjük álló Susannah-t.

Jean Valjeant kenyérlopás vádjával többéves börtönbüntetésre ítélik. Csak a szabadságra tud gondolni, és végül meg is szökik. A férfi egy jóságos és bölcs papnál lel menedékre, azonban őt is meglopja, majd továbbáll. Amikor ismét elfogják, a pap elé, viszik, aki a nyilvánvaló bizonyítékok ellenére tisztázza őt a vádak alól. Jean, a nagylelkű tett hatására megígéri, hogy megváltozik és segíteni fog másokon. Megismeri Fantine-t és úgy, dönt gondoskodni fog a nőről és a gyermekéről. Bűnös múltja azonban nem hagyja, hogy új életet kezdjen. A kegyetlen Javier felügyelő rátalál, és üldözőbe veszi.

1953-at írunk, amikor a televíziózás még gyerekcipőben jár és amikor a neves tévés hírszerkesztő, Edward R. Murrow (David Strathairn), egy népszerű ismeretterjesztő hírműsort vezet a CBS csatornán. Emellett Fred Friendly (George Clooney) producerrel karöltve egy napi híreket közlő műsort is irányít. A CBS TV szerkesztőségében állandó nyüzsgés van, Murrow munkáját elhivatott csapat támogatja, melynek tagjai később legendás hírnévre tesznek szert a szakmában, most azonban még karrierjük kezdetén állnak.

A számítástechnika rövid idő alatt történelemmé vált, sikeres szakemberei pedig élő legendák... Az Apple és a Microsoft cégek alapítóinak életútjáról készült a film. Steve Job és Steve Wozniak a lényegesen drágább, de megbízhatóbb személyi számítógépek piacán maradtak fent, miközben többször fenyegette őket birodalmuk összeomlása. Bill Gates és Steve Ballmer pedig a Microsoft sikertörténetét példázzák. Hogyan hozták meg korszakalkotó döntéseiket és milyen hibákat vétettek? Mindkettő hatásait munkánk során nap mint nap tapasztalhatjuk...

A sikeres középkorú építész, Pierre, látszólag boldog életet él feleségével, Catherine-nel és kamaszkorú fiával, Bertranddal. A férfi azonban kezd beleunni eddigi, monoton életébe és nehéz munkájába. Megismerkedik a vonzó Helene-nel és viszonyt kezd vele. Egy nap autóbalesetet szenved és a mentőautóban számvetést készít eddigi életéről.

Nadine, az egykori filmsztár, jelenleg a pornóiparban dolgozik színésznőként. Egy filmforgatáson megismerkedik a fiatal és jóképű fényképésszel, Servais Monttal. A hosszú kapcsolatába és eddigi életébe beleunt színésznő viszonyt kezd a férfival. Mont meg akarja menteni szerelmét a pornó ipartól, ezért nagyobb összegű kölcsönt kér egy gengsztertől. Célja, hogy színpadra vigye a III. Richárd című darabot, természetesen kedvese főszereplésével. A várva várt siker azonban elmarad, a szeretők pedig komoly dilemma elé állnak. Hogyan adják vissza a pénzt a maffiának? Vajon van jövője a kapcsolatuknak?

Frances Farmer már egyetemista korában filmes és színházi karrierről álmodozik. 1936-ban első szerepe azonnal hatalmas sikert arat. A gyönyörű, tehetséges és intelligens lány meghódítja a Broadwayt és a mozik világát. A siker ellenére problémás, önpusztító szerelemi viszonyba keveredik és egyre gyakrabban nyúl az alkoholhoz. A negyvenes évek elején a sajtó a nő bírósági ügyeitől hangos. Családja, főleg zsarnoki édesanyja nem tűri tovább lánya botrányos viselkedését. Végül elmebetegségére hivatkozva gyámhatóság alá kerül. A következő éveket különböző elmegyógyintézetekben tölti, folyamatosan harcolva függetlenségért. Az ötvenes évek végén az eltökélt Frances úgy dönt, visszatér a rivalda fénybe. Vajon a nehéz sorsú színésznő sikerrel fog járni?

Finom lélekrajzokkal megjelenített történet a XIX. század második feléből. Középpontjában a hirtelen módos farmerré lett, öntörvényű Bathsheba, akinek csalódásoktól és váratlan megrázkódtatásoktól sem mentes életét három férfi határozza meg: a szomszédos gazda, a körülrajongott William, később a városban állomásozó katonaság egyik tisztje, Troy őrmester, majd az állandóságot képviselő, vonzódó és menekülő birkapásztor, Oak.

A történet 1940-ben játszódik a Franciaországot ért náci támadás napjaiban. Egy belga határ közeli városkából menekülők indulnak dél felé. A vonaton a véletlen sodorja egymás mellé a francia rádióműszerészt, akinek várandós felesége a vonat elején utazik, és a Németországból menekülő zsidó özvegyet. A menekülés közben kibontakozó szerelem különös döntés elé állítja a két embert. Az összeíráskor férj-feleségnek vallják magukat, nehogy a nőt a vichy-i kormányzat kiszolgáltassa a németeknek. A film finoman érzékelteti, milyen zord következményei lesznek majd e döntésnek, és azt is, hogy az igazi emberi kapcsolatok teremtésének társadalmi, történelmi körülmények a meggátolói, s olykor a megtorlói is

Egy eljövendő világban, amely látszatra ugyanolyan, mint a miénk, az emberek kizárólagos "tápláléka" a televízió. Az embereket egy új műsor, egy különös riportműfaj hozza lázba, amelynek címe: Halál egyenes adásban. A műsor nézettségi mutatói minden eddigi rekordot megdöntenek. Katherine megtudja, hogy gyógyíthatatlan betegségben szenved, maximum három hete van hátra. A halálos kórt titokban a televíziós műsor munkatársai és a cinkosukká vált kezelőorvos ültette a fiatal nő szervezetébe. Az embertelen cselekedet oka nagyon egyszerű: meg akarják duplázni a nézőszámot azzal a szenzációval, hogy az asszony haláltusáját egyenes adásban közvetítik és az utolsó pillanatban megmentik az életét…