A történet az 1950-es években kezdődik, amikor Henry még csak egy 13 éves kamasz, aki vágyakozva figyeli a szemközt lakó, sokak által a legnagyobb tiszteletben tartott maffiózó, Jimmy fényűző életét. A félig ír, félig szicíliai származású fiút, aki mindig is közéjük vágyott, könnyen elcsábítja a gengszterek világa, és egy napon a helyi keresztapák családjának szolgálatába áll. Ugyanekkor csatlakozik a csapathoz a Henry-vel nagyjából azonos korú, így még könnyen befolyásolható Tommy DeVito, akivel a bajtársiasság jegyében és a nagymenők árnyékában gyorsan beletanulnak a szakmába. Néhány hónap sem telik el és Henry-t, akit maga Jimmy vezet be a könnyen szerzett pénz és a brutalitás világába, egyre többen előre köszöntik az utcán és név szerint ismeri a legjobb bár ajtónállója. Az újdonsült gengszterek gyorsan profikká válnak és hozzászoknak a vérrel áztatott, ám annál fényesebben csillogó gazdagsághoz...

A film Alice Walker Kedves Jóisten című regényéből készült. Az Egyesült Államok déli részén játszódik, fekete írónő, fekete története. De nemcsak a feketék másodrangúságáról szól, hanem a nőkről, akik a feketék társadalmában másodrangúak: Csak nézd meg magad - vágja Celie fejéhez a férje - Nigger vagy, szegény vagy, csúnya vagy, nő vagy." És Celie, akinek fejlődését tizennégy esztendős korától egy emberöltőn át kísérjük figyelemmel, s aki a hosszú-hosszú éveken át csak istenhez írhatta a leveleit, a maga embersége és két szeretett asszony segítsége révén mégis megáll a lábán, és szembefordul a sokszoros átokkal: Lehetek szegény, lehetek nigger, lehetek csúnya, és meglehet, hogy főzni sem tudok. De itt vagyok."

Luke egy fegyenctelepen tölti a "köztulajdon szándékos rongálása" miatt kapott büntetését. Alapjában véve hallgatag, de gyakran eszel ki hecceket az őrök bosszantására, vagy társai szórakoztatására. Ám amikor édesanyja halálhírére magánzárkába teszik (nehogy a gyász szökésre késztesse), a megaláztatás módja és mértéke a heccek királyából lázadóvá keményíti... (port.hu)

A Carandiru a világ egyik legnagyobb gyűjtőfogháza volt, amely Sao Paolóban működött egészen 2002-ig. Legnagyobb kihasználtsága időszakában a 3000 férőhelyen 8000 rabot tartottak fogva. Akkor vált igazán hírhedtté, amikor 1992-ben, egy lázadás alkalmával 111 rabot koncoltak itt fel. Habár a rendőrség arra hivatkozott, hogy önvédelemből cselekedtek, egyetlen rendőr sem halt meg az összetűzés során.

Fred, a középkorú szaxofonista gyanúja szerint a felesége megcsalja. Renee ugyanis nem veszi fel a telefonjait, kihagyja a koncertjeit, és egyre gyakrabban látja az egyik ismerősével, Andyvel. Amikor az asszonyt holtan találják, Fred rács mögé kerül, és gyilkosság vádjával halálra ítélik. Egy nap a férfi különös módon eltűnik a cellájából, a helyén pedig egy rémült fiatalember van. Az autószerelő Pete nem tudja, hogy került oda. Bár lehet, hogy abban is egy nő játszott szerepet. Egy gengszter felesége, a buja Alice, aki meglepő módon hasonlít Renee-re.

Robert Franklin Stroudot gyilkosság miatt tizenkét év börtönre ítélték 1909-ben. Később megölt egy fegyőrt, mert az nem engedte, hogy az anyja meglátogassa. Emiatt halálra ítélik, de végül az elnök életfogytiglani büntetésre változtatja az ítéletet. Stroud az Alcatrazba, a börtönszigetre kerül, az erőszakos parancsnok, Harvey Shoemaker keze alá. Napjait magányosan tölti, mígnem egyszer egy beteg verebet nem talál. Megengedik neki, hogy ápolja, ezáltal új célt nyer az élete. Tanulmányozni kezdi a madarakat, és a téma szakértője lesz. Thomas E. Gaddis könyvéből, valós történet alapján.

A film alapjául az 1971-es, hírhedt Stanford-i börtönkísérlet szolgál. A kutatólaborban egy valódi börtönt modelleznek, cellákkal, rácsokkal és megfigyelő kamerákkal felszerelve. Két héten keresztül 20 férfi játssza el a börtönőrök és a rabok szerepét, miközben a tudósok az agresszív viselkedést vizsgálják. A rabok el vannak zárva, és látszólag enyhe megkötések vonatkoznak rájuk, az őrök pedig azt az utasítást kapják, hogy fizikai erőszak nélkül próbáljanak meg rendet tartani. A résztvevők közül bárki bármikor kiléphet, de a szereplőknek fizetett díjat ebben az esetben nem veheti fel. Az első napokban a két csoport közötti hangulat inkább csak bizonytalan, de ahogy telik az idő egyre több valódi konfliktus alakul ki, az őrök pedig egyre drasztikusabb korlátozásokat vezetnek be a fegyelem megtartása érdekében. Egyre inkább úgy tűnik, hogy a kísérlet túl jól sikerül.

Tragikus tévedés következtében a huszonhat éves Lukasz börtönbe kerül. A rabok, akik közé kerül, éppen annyira különbözőek, mint amennyire különbözőek az élettörténeteik és az általuk elkövetett bűntettek. A zárkába összezsúfolt hat ember a nap huszonnégy órájában egymásra van utalva. Az elítéltek között egyre több az ellentétes érdekekből és a jellemek különbözőségéből származó konfliktus. Egyik nap új elítélt kerül a cellába. A férfit pedofiliával vádolják. A lakók az újonnan érkezett ellen fordulnak, Lukasz sem maradhat közömbös.

A louisianai apáca, Helen Prejean levelet kap egy halálra ítélt bűnözőtől. Matthew Poncelet hat esztendeje ül a siralomházban, két tinédzser megerőszakolása és meggyilkolása miatt szabták ki a legszigorúbb ítéletet. A fiatalember arra kéri, hogy legyen a lelki tanácsadója. A nővér elhatározza, hogy segít a magát ártatlannak valló férfinak. Mindent elkövet, hogy megmentse a kárhozatra ítélt lelkét, és kieszközölje számára a kegyelmet. Az idő azonban vészesen fogy, közeledik a kivégzés napja. A film Helen Prejean igaz történetén alapul.

A Dosztojevszkij Bűn és bűnhődésének alaphelyzetét és motívumait idéző filmben Michel meggyőződésből lett zsebtolvaj. Szerinte vannak emberek, akiknek szabad megszegniük a törvényt, s maga is ilyen. Barátnője, Jeanne és egy rendőrfelügyelő hiába próbálja az ellenkezőjéről meggyőzni; ügyessége folytán a rendőrségnek sehogy sem sikerül tetten érnie. Amikor két cinkostársát letartóztatják, Michel átmenetileg elhagyja Párizst. Visszatérvén újra találkozik Jeanne-nal, akit közben egy másik férfi teherbe ejtett. Újra lopásra adja a fejét, hogy a lányt támogassa, de ezúttal elfogják. Jeanne meglátogatja, s Michel ekkor ébred rá, hogy szereti: "Milyen furcsa utat is kellett bejárnom, hogy eljussak hozzád."

Az elítélt, Henri Young bűne: 5 dollár eltulajdonítása éhező testvérének megmentésére. A sors, ami rá vár, viszont rosszabb a halálnál: egy sikertelen szökési kísérlet után az Alcatraz egy sötét magánzárkájába kerül, ahol három éven át teljes elszigeteltségben tengődik gyakorlatilag az észvesztés határán. Az eldurvult, önmagából kivetkőzött Henri szabadulása után bosszút áll a szökését meghiúsító besúgón. A gyilkosság ténye egyértelmű. Egy mindenre elszánt ügyvédnek azonban más tervei vannak. Henrivel karöltve, az Alcatraz és annak szadista hajlamú felügyelője ellen emel vádat.

A történet az újrakezdésről szól. Frankie megjárta a szövetségiek drogelvonóját, rehabilitálták és "harckészen leszerelt", mint egykor a hadseregből. Felesége, akit tolószékbe kényszerített autóbalesetük, vegyes érzelmekkel várja a férfit. Szeretné, ha otthon lenne vele, de azt is szeretné, ha több pénzzel gazdálkodhatna. Frankie-nek nagyra törő tervei vannak. Dobosnak készül egy jazz-zenekarba, és egyszer s mindenkorra tiszta kíván maradni, végzett a droggal. Ember tervez.

Sean Archer FBI-ügynök élete legőrültebb akcióját hajtja végre, amikor orvosi beavatkozással arcot cserél gyűlölt ellenségével, a kómába esett Castor Troy-jal. A megszállott ügynök így próbálja kiszedni a kegyetlen terrorista öccséből, hová rejtették a várost fenyegető bombát. Csakhogy időközben az arc nélküli Troy magához tér és bosszúra éhesen Archer arcával távozik a kórházból.

Az életvidám, ötvenes éveiben járó Sylvie drámatanárnőként dolgozik a börtönben, ahol megismerkedik élete szerelmével, Michellel, akit egy rablásban való részvétel miatt zártak be. A férfi hamarosan szabadul és az esküvőt tervezik. A nő fiának, Abelnek ez nem tetszik, nem bízik a férfiban. A legjobb barátja segítségével mindent megtesz, hogy megvédje az anyját és megpróbálja kideríteni, hogy mire készül az ex-fegyenc.

Az ártatlanul elítélt Ben Richards kapitány kap egy utolsó lehetőséget: szabad prédaként részt vehet a “Menekülő ember” című élő televíziós show-műsorban, ahol boldog-boldogtalan az ő bőrére vadászhat. Bár ez a szerepkör felér egy halálos ítélettel, Richards nem olyan fából lett faragva, hogy egy szó nélkül hagyná magát lemészárolni.

A nem is olyan távoli jövőben totális diktatúra gyakorolja a hatalmat. A számítógépek uralta, személytelen, elidegenedett földalatti világban akaratuktól megfosztott emberek végzik gépies munkájukat. Az egyéneket csak számok és betűk jelzik, az érzelmeiket gyógyszerekkel nyomják el. A THX 1138-as dolgozónál azonban problémák akadnak, ráeszmél arra, hogy valójában emberi lény. Megismeri a szerelem érzését, ám a rendszer megbünteti ezért. A börtönben THX 1138 megismerkedik a lázongó programozóval és a renegát hologrammal. Együtt szöknek meg, hogy felfedezzenek egy új világot.