Guido, a filmrendező visszavonul egy magánklinikára, szeretne elbújni a világ elől, ám minden kísérlete kudarcba fullad. Nemcsak felesége és szeretője üldözi folyvást, hanem az a rengeteg ember is, aki tőle vár újabb munkát, egy következő, lehetőleg ismét nagy sikerű filmhez. A zseniális ötlet várat magára, helyette álmok, gyerekkori szorongások gyötrik. Képzeletében elvonulnak mind a nők, akik valamilyen szerepet játszottak az életében.

Malcolm X életrajzát bemutató film, aki Malcolm Little néven látta meg a napvilágot, és az egyik leghíresebb fekete bőrű, amerikai vezető. Miniszter apját a Ku Klux Klán tagjai ölték meg. Gengszterré vált, és mikor a börtönben ült fedezte fel Elijah Muhammad iszlám írásait. Szabadulása után prédikálni kezdte a megismert tanításokat, majd később elzarándokolt Mekka városába.

Edward D. Wood Jr. a hollywoodi filmtörténelem legemlékezetesebb negatív hőse. Következetesen végigvitte a "minden idők legrosszabb filmrendezője" szerepet, sőt forgatókönyveket is írt, színész és producer is volt egy személyben. A rendező élete által ihletett film bemutatja a rendező szabados, élvhajhász életét, a "B" kategóriás sci-fi történetek kiötlését és olcsó megvalósítását. Transzvesztita hajlamát és szánalmas barátságát az öregedő, hanyatló Lugosi Bélával, a Drakula-filmek egykori magyar származású sztárjával.

A fiatal Sissi egy kastélyban él szüleivel és testvéreivel, apja, a bajor főherceg, tiroli birtokán. Életük békés, nyugodt elzártságban töltik napjaikat. Nem ér el hozzájuk az osztrák birodalom zaja és úgy tűnik soha nem fogja megzavarni életüket a nagyhatalmi politika. Egy napon azonban levelet kapnak Ferenc József császár édesanyjától, Zsófia királynőtől. A császár édesanyja ugyanis ki szeretné házasítani a fiát és választása Sissi nővérére esett. Az örömtől repeső császárnőjelölt, édesanyja és Sissi azonnal csomagolni kezdenek, hogy részt vegyenek azon a bálon, amit Zsófia a leendő menyasszony és fia összeismertetése miatt szervez. Az ifjú Ferenc József azonban véletlenül összetalálkozik a báltól eltiltott Sissivel. A két fiatal egymásba szeret és ezzel kihívják maguk ellen az egész korabeli birodalmi szokásrendet.

Ben, az egykor szebb napokat látott hollywoodi forgatókönyvíróból lecsúszott alkoholista válik. Egyik utolsó tiszta pillanatában eldönti, hogy felégetve maga körül mindent, búcsút mond addigi életének és Las Vegas-ban halálra issza magát. Azonban öngyilkossági kísérlete során rátalál egy prostituált személyében álmai asszonyára, akivel kölcsönösen szükségük van egymásra. Noha sorsuk és megváltó szerelmük túl későn talál egymásra, földi létük utolsó állomásán megtanulják, hogy a legfontosabb dolog az élet szeretete és a halál tisztelete.

Sissi megbetegszik, az orvos külföldi pihenőt javasol neki, és a fiatal királyné Madeirára, majd Korfura utazik. Ez az utazás, a környezetváltozás és édesanyja közelsége jót tesz neki és lassanként felgyógyul. Úgy tűnik, helyrejönnek a dolgok, ő is és Ferenc József is sokat ért az eltöltött évek alatt, és anyósa, Zsófia királynő is beletörődik a sorsába...

Pablo (Eusebio Poncela) és Tina (Carmen Maura) testvérek, szüleik korán elváltak. Tinát eredetileg Tino-nak hívták, de mikor a válás után az apjához került nemet változtatott, és a férfi szeretője lett. Szakításuk óta Tina gyűlöli a férfiakat, undorodik tőlük. Később egy női modellel költözik össze, aki szintén elhagyja, és Tinára hagyja alig tíz éves lányát. A sikeres filmrendező, forgatókönyvíró Pablo szerelmes a fiatal Juan (Miguel Molina)-ba, aki viszontszereti. Valami azonban hiányzik. A rendezőt az utcán leszólító Antonio (Antonio Banderas) viszont bármit megtenne a férfiért. Kapcsolatuk azonban nem működhet, hiszen Pablo mást szeret, amit Antonio nehezen vesz tudomásul. A reménytelenül szerelmes fiatalember úgy gondolja szerelmük csak egyféleképpen teljesedhet be: ha megöli Juan-t. Mikor Pablo értesül kedvese haláláról, dühében nekihajt egy fának, és a baleset következtében amnéziás lesz. Tina ezalatt végre újra szerelmes lesz Antonioba...

A trilógia második része a "magyarok királynéjának" Sissinek Ferenc Józseffel kötött házasságát, a Monarchiát irányító Habsburg-ház különös világát, a pompa és a protokoll uralta ünnepeket és hétköznapokat tárja elénk. Bécsi tartózkodásának első napjától kezdve az ifjú császárné boldogtalannak érezte magát a merev és szigorú bécsi udvarban, melynek megtestesítője anyósa, Zsófia volt. Házassága első éveiben a magányba és betegeskedésbe menekült, de miután megszületett a trónörökös, akinek nevelését nem bízták rá, nyíltan is fellázadt.

A filmtörténet egyik legkalandosabb sorsú és legnagyobb költségvetésű, gigantikus produkciója a Római Birodalom függésébe került Egyiptom híres-hírhedt uralkodónőjéről és szerelmeiről: Caesarról és Antoniusról. A közel négyórás filmeposz díszleteivel és csatajeleneteivel még a mai kor nézőjét is ámulatba ejti. A gyönyörű Kleopátra már-már feladja nagyratörő terveit, hogy fia Róma és Egyiptom uralkodója lehet, ám a befolyásos Antonius évek múlva újra felébreszti benne a reményt. A szerelmes férfi Kleopátra tanácsaira hallgatva szembefordul a római szenátussal és az uralkodói vágyakat dédelgető Octavius-szal. Hogy hűségét bizonyítsa, Antonius feleségül veszi Octavius húgát, de hamarosan Kleopátra oldalán háborút kezdeményez Rómával.

Nikki Grace egykor Hollywood fényes csillaga volt, mára nem több lecsúszott sztárnál. Most mégis megcsillan számára a remény, hogy pályafutása újra felfelé ívelhet. Megkapta az áhított filmszerepet, melytől sorsa jobbra fordulását reméli. De lehet, hogy lázálom mindez? Az még hagyján, hogy egy régi lengyel film újrafeldolgozásáról van szó, a gond az, hogy elátkozott produkcióként emlegetik. Miután a két főszerepet játszó színészt meggyilkolták, soha nem mutatták be. Úgy tűnik, az átok ma is hat: Nikki úgy érzi, az élete mind jobban hasonlít a filmbéli szerepére, a két világ egymásba csúszik.

Amikor Clayton Boone (Brendan Fraser) a fiatal csavargó egy rossz kedélyű öregember szolgálatába áll, meglepve jön rá, hogy munkaadója nem más mint James Whale (Ian McKellen) a harmincas években készült Frankestein filmek egykor zseniális alkotója. Első találkozásukkor az idős férfit elkápráztatja az erőtől duzzadó ifjú és megpróbál barátságot kötni vele. Claytonnak legyezgeti a hiúságát a felkérés ezért beleegyezik, hogy Whale megfesse az arcképét. Amikor barátainak beszámol híres munkaadójáról, azok gyanakodva fogadják a hírt, miközben féltékenyek is a gazdag és pompás világra amelybe barátjuk keveredett. Az idős ember és a fiatal férfi barátsága támadások és előítéletek tüzében edződik és bizonyság arra, hogy az igaz barátság és megértés minden előítéletet legyőz.

Hollywood az ötvenes évek elején. Az Amerika ellenes Tevékenységet Vizsgáló Bizottság szorgosan munkálkodik. Ennek eredményeként a legtehetségesebb filmalkotók, forgatókönyvírók feketelistára kerülnek. Csak úgy tudnak dolgozni, ha találnak maguk helyett egy "négert", aki a nevét adja munkáikhoz. S itt lép színre hősünk. Jóllehet szinte írástudatlan, jó pénzért szívesen bérbe adja jól csengő nevét az állástalan íróknak.

Frances Farmer már egyetemista korában filmes és színházi karrierről álmodozik. 1936-ban első szerepe azonnal hatalmas sikert arat. A gyönyörű, tehetséges és intelligens lány meghódítja a Broadwayt és a mozik világát. A siker ellenére problémás, önpusztító szerelemi viszonyba keveredik és egyre gyakrabban nyúl az alkoholhoz. A negyvenes évek elején a sajtó a nő bírósági ügyeitől hangos. Családja, főleg zsarnoki édesanyja nem tűri tovább lánya botrányos viselkedését. Végül elmebetegségére hivatkozva gyámhatóság alá kerül. A következő éveket különböző elmegyógyintézetekben tölti, folyamatosan harcolva függetlenségért. Az ötvenes évek végén az eltökélt Frances úgy dönt, visszatér a rivalda fénybe. Vajon a nehéz sorsú színésznő sikerrel fog járni?

Tod Hackett miután sikeres államvizsgát tesz a Yale egyetemen, és megszerzi a diplomát, Hollywoodba költözik, hogy ott díszlettervezőként próbáljon szerencsét. Nem sokkal odaköltözése után megismerkedik a gyönyörű Faye-el. S ezzel az ismeretséggel megpecsételődik a sorsa. A fiatal fiú megtapasztalja az igazi romlottságot, gőgöt és kőszívűséget, amint szemtanújává válik annak, ahogyan Faye udvarlójával, Homerrel bánik. Homer pedig egy ideig mindent eltűr az asszonytól, ám egy napon elveszíti a türelmét.

A Sikoly 3, film a filmben: a színhely Hollywood, a Döfés 3 - Visszatérés Woodsboróba című film forgatása. Sidney a Windsor egyetemen történtek óta visszavonultan él Észak-Kalifornia egy eldugott erdejében, de halott anyja képe még mindig kísérti. Egy napon őt is felhívja a gyilkos, aki a woodsborói borzalmakról szóló film forgatásán újból szedi áldozatait, otthagyva mellettük Sidney anyjának képét. Sidney Hollywoodba utazik, de feltűnik Gale Weathers, a sikeres tévériporter, mint a Woodsboro-ügy szakértője és régi szerelme Dewey Riley is, aki a készülő film technikai tanácsadója. A Döfés 3 színhelyén mindannyian szembesülnek az őket játszó színészekkel, és a kérdéssel, hogy a gyilkos "forgatókönyve" alapján vajon ki lesz a következő áldozat.