Egy nagy művész, a szörnyű kínokat megélt holland festő Vincent Van Gogh életét beszéli el ez a felkavaró kép világú, érdekfeszítő és érzelmeket ébresztő film klasszikus, mindvégig hűségesen a valóság tényeihez. Hogyan lett a holland lelkészdinasztia sarjából ellenállhatatlan belső parancs sugallatára olyan ember, akit semmi más nem érdekel, csak hogy fessen? Van Gogh mindössze harminchét esztendőt élt, s ebből tíz évig alkotott. Nyomorgott, magányos és beteg volt. Ma képei nemcsak a leghíresebb múzeumok féltve őrzött darabjai, hanem a világ műkincspiacának dollármilliókért gazdát cserélő verhetetlen sztárjai is. A film alapjául Irving Stone életrajzi regénye szolgált, amelyet a festő és testvére, Theo közötti levelezés ihletett.
1990-ben dr. Jack Kevorkian az egész világot meghökkentette, amikor végrehajtotta elsõ asszisztált öngyilkosságát, „Irgalomgép”-ével pedig alaposan felszította a kegyes halálról szóló vitát. Az Oscar®- és Emmy®-díjas Al Pacino fõszereplésével készült DR. HALÁL egy olyan ember története, aki arra tette fel az életét, hogy megkérdõjelezze a szabályokat, amelyek szerint élünk és meghalunk, és aki az igazáért makacsul és mély meggyõzõdéssel harcolva a törvényeket is kész volt megszegni.
A vállalkozó szellemű és kalandvágyó rendező, Carl Denham lelép a stúdiója vezetői elől, akik azzal fenyegetik, hogy nem adnak pénzt legújabb filmje befejezéshez. Carl gőzösre száll csapatával és az alkalmi főszereplőjével, Ann Darrow, állástalan színésznővel. Szingapúr helyett azonban Denham a misztikus, legendákkal övezett Koponya-szigeten akar forgatni. Denham azonban az újdonsült sztárjával, a kelletlen forgatókönyvírójával, valamint stábjával olyan kalandba keveredik az eldugott szigeten, amelyet a legmerészebb álmaikban sem tudtak elképzelni.
Az 1933-as évek Amerikája, a nagy gazdasági világválság évei. Az ország és a vad nyugat gengszterektől hemzseg. Az alkoholtilalom ellenére a szeszcsempészek sokasága, s a prostitúció virágkorát éli, bankrablók mindenütt. John Dillinger és bandája ismert a nagyközönség előtt, a 33-as évek vadnyugatán raboltak, fosztogattak, s Dillinger írta a törvényt hatlövetűjével. Melvin Purvis, az FBI Közép-nyugati Irodájának főnöke és Samuel Cowley, az FBI különleges ügynöke a '33-as júniusi Kansas City-beli vérengzés után felveszik a harcot Dillingerrel és bandájával. A Dillinger-ügy után Melvin Purvis kilépett az FBI-tól és magánvállalkozásba kezdett. 1961-ben ugyanazzal a fegyverrel lőtte magát fejbe, amivel annak idején Dillingert megölte. Ma is John Dillinger arca látható az FBI által használt céltáblákon.
A cári udvar utolsó napjaiban félelem és reménytelenség uralkodik, no meg a vakhit a csodákban. Mindez kedvez az olyan kalandorok számára, mint amilyen a cári családot és a minisztereket hatalmába kerítő műveletlen, ám delejes erejű, őrült tekintetű "szent ember", Raszputyin, aki csaknem katasztrófába sodorja egész Oroszországot...
Az ötvenes években járunk a Virginia állambeli Winchesterben. Patsy beleunt eddigi életébe, ezért úgy dönt, elválik férjétől. Egy nap megismerkedik a jóképű Charlie Dickkel. Szenvedélyes románc alakul ki közöttük, amit gyors házasság követ. Charlie rövidesen bevonul katonának, míg Patsy egyre nagyobb sikereket ér el énekesnőként. Dalai slágerekké válnak és hamarosan Nashville, a country zene Mekkája, is a lábai előtt hever. A sikert azonban magánéleti problémák árnyékolják be: Charlie egyre több alkoholt iszik, egyre idegesebb és kötekedőbb lesz. 1963 márciusában Patsy repülőútra indul, amely végzetes következményekkel jár.
Az Egyesült Államok történetének sorsdöntő pillanataiban játszódik a történet. 1776 december: hat hónapja tart az amerikai telepesek függetlenségért vívott háborúja. Az anyaország, Anglia óriási erőket mozgósít az elszakadás meghiúsítására. Porosz zsoldoshadsereggel megerősítve sorozatos csapásokat mér George Washington kontinentális hadseregére. Washington és szárnysegédje, Mercer tábornok a kemény tél és a totális vereség árnyékában merész húzásra szánja el magát: karácsony éjjelén átkelnek a folyón és meglepik az ünnepi alkoholmámorban táborozó poroszokat.
A világhírű filmrendező, John Huston Afrikába készül, hogy ott forgassa legújabb filmjét. John elég furcsa személyiség. Nem kifejezetten törődik a forgatás munkálataival, inkább elefántokra vadászna. Különösen egy óriási agyarú hím kelti fel érdeklődését, melyet mindenáron el akar ejteni. Amikor azonban végre szemtől-szembe találja magát a hőn óhajtott állattal, nem képes elsütni a fegyverét. Az elefánt viszont a jelenlévő nőstények és borjak miatt nem tűri az embereket, és megöli afrikai segítőjüket, Kivut.
Amikor a 19. századi Baltimore-ban egy anya és lánya brutális gyilkosság áldozata lesz, Emmett Fields nyomozó megdöbbentő felfedezést tesz: a bűntény egy fiktív esetre emlékeztet, amiről gyomorforgató részletességgel számolt be a helyi újság a társadalom margóján tengődő író, Edgar Allan Poe egyik történeteként. Miközben a rendőrség magát Poe-t is kihallgatja, újabb embertelen gyilkosság történik, amit egy másik népszerű Poe-sztori ihletett. Miután rájön, hogy az eszelős sorozatgyilkos Poe elbeszéléseit használja véres hadjárata alapjául, Fields igénybe veszi az író segítségét az őrült megállításához. Amikor kiderül, hogy egy Poe-hoz közel álló személy lehet a következő áldozat, magasabb lesz a tét, és a detektívtörténet műfajának feltalálója élesíti saját okfejtő képességeit, hogy megoldja az ügyet, mielőtt túl késő lenne.
Egy újságíró azt a feladatot kapja, hogy írja meg Ty Cobb baseballjátékos életrajzát, de a sportlegenda valódi története korántsem olyan, mint amilyennek azt hiszik.
Hollywood, 1942. Az amerikai kormány nyomást gyakorol a magyar származású Michael Curtiz rendezőre, aki éppen befejezi a „Casablanca” forgatását, hogy a film propagandaüzenetét hangsúlyozva befolyásolja a közvéleményt az ország európai háborúba való beavatkozása mellett.