Key Largo festői kis sziget Florida partjainál. Elesett bajtársa apjának itteni szállodájába vonul vissza csendesen szemlélődő, örök kívülállónak az olasz frontról őrnagyként hazatért egykori újságíró, hogy aztán egyre jobban belesodródjon a helybéliek zűrös ügyeibe.

Richard Wanley egyetemi tanár egy este megáll egy kirakat előtt, amely mögött megpillant egy női arcképet. Aznap utazott el nyaralni a felesége és barátaival vacsorázik a megszokott klubjában. A barátok nagyon csodálkoznak, hogy szalmaözvegységének első estéjét egyedül akarja tölteni. Ők agglegények és mindegyiküknek randevúja van. Megállapítják, hogy az ő korukban már veszélyesek a kalandok. Elsietnek, Wanley magára marad és leül olvasni. Megkéri az inast, hogy fél tizenegykor szóljanak neki, mert könnyen megfeledkezik az időről. A klubot elhagyva, elmegy megint a festmény előtt. Hirtelen a kirakatüvegen át megpillantja a kép eredetijét. Az ismeretlen nő, a "modell" meghívja egy pohár italra. És itt indul útjára a titokzatos történet.

A film egy dél-amerikai országban játszódik, egy véres diktatúra leverését követően. Paulina ebéddel várja férjét, Gerardo Escobart, aki a rezsim ellenes mozgalom vezetője volt. Gerardo egy ismeretlen férfival tér haza, aki segített neki, amikor defektet kapott az úton. A nő lassan rádöbben, hogy az idegen egyike volt azoknak, akik korábban kihallgatták, megkínozták és megerőszakolták. Nem ismeri a férfi külsejét, ugyanis be volt kötve a szeme, de az illata, a hangja és a zenei ízlése alapján felismerte őt. Bár nem biztos a férfi kilétében, a feltörő emlékek hatására váratlanul felébred benne a bosszúvágy. A szerepek ezúttal felcserélődnek: kínzóból áldozat, áldozatból pedig kínzó lesz.

Willard nem igazán tud beilleszkedni az emberek közé, a legtöbben csak nevetnek rajta. Miután apja cégétől is kitúrják a munkatársai, csak a kis patkány barátai vigasztalják, akiket otthon nevel. Az egyik patkányt megölik, Willard pedig szörnyű bosszúra készül patkányhadseregével. A patkányok a szuperintelligens Ben vezetésével megszállják az irodát, és hátborzongató dolgokat művelnek.

Rémület és botrány tartja lázban a nemzetet. A médiában fény derült rá, hogy az Egyesült Államok külföldön indított hadjáratában hősi halált halt katonák valójában "élőhalottak": koporsóikból kiszálló "élő" mementói ők egy félresikerült háborúnak. Megjelenésük befolyásolja az amerikai elnökválasztás végeredményét. A Dale Bailey díjnyertes novellájából készült film a ponyva-kultúra elemeit alkalmazva a zombie-műfajt ötvözi társadalmunk súlyos problémáival. "A horror sok formában létezhet, például hogy nem tudjuk irányítani életünket, olyan erők manipulálnak minket, amelyek felett nincs hatalmunk", mondja Dante, aki hű marad a horror műfaj lényegéhez: iszonyatot kelt, s ennek jegyében a Bush-adminisztráció (és főként az iraki háború) elleni merész vádiratot fogalmaz meg. Az ideges nevetéseket okozó Hazatérés talán az egyetlen játékfilm napjaink Hollywoodjában, amely egyivású Michael Moore szókimondó dokumentumfilmjeivel, miközben végig tiszteletteljes marad a háború áldozatai iránt.

Nagyhírű iskola az elitnek, még nagyobb hírű titkos szövetség a legelitebbnek. Minden diák legnagyobb álma, hogy bekerülhessen a Koponyák közé. Akiknek sikerül azoknak sínen az életük, többé semmi sem állíthatja meg őket az érvényesülés útján. A rostán átjutni azonban nem könnyű, a követelmények rendkívül magasak. Luke McNemarát (Joshua Jackson) legnagyobb meglepetésére beválasztják a Koponyák tagjai közé. Így végre megoldódni látszanak továbbtanulási problémái. A dolgok azonban bonyolódni kezdenek, egyre zavarosabbá és gyanúsabbá válnak. Luke válaszút elé kerül: vagy elfogadja a társaság szabályait azok minden előnyével és hátrányával, vagy megpróbálja kideríteni mi is zajlik a háttérben valójában. Luke nyomozni kezd, veszélybe sodorva ezzel saját magát és barátait is.

Három diák azt a feladatot kapja az iskolában, hogy írjanak tanulmányt a pletyka természetéről. A diákok elhatározzák, hogy egy gyakorlati kísérlet tapasztalatait vetik majd papírra. Arra kíváncsiak, milyen gyorsan terjed egy hamis pletyka és milyen következményei lehetnek a szóbeszédnek. Tudják, hogy egyik osztálytársnőjük, Naomi meglehetősen bigott elveket vall a házasság előtti szexről - halálos bűnnek tartja azt. Egy kiadós buli után a három osztálytárs elkezdi terjeszteni a pletykát, hogy Naomi-t az éjjel leitatta és megerőszakolta egy srác, név szerint Bo. A hír egyre terjed és nem kell sok idő ahhoz, hogy az állítólagos áldozatnak is fülébe jusson. Naomi teljesen kétségbeesik, az említett bulin ugyanis tényleg felöntött a garatra és nem emlékszik semmire...

Taylor Brooks, fiatal egyetemista, akinek eltökélt szándéka, hogy ő lesz a Koponyák titkos társaság első női tagja. Miután arra kényszeríti a Tanácsot, hogy bevegyék őt az elit szövetség beavatási szertartásába. Taylor hamarosan azon veszi észre magát, hogy elnyelte a megvesztegetések, megfélemlítések és gyilkosságok vészjósló világa.

Julia Lund (Laura Regan), a gyönyörű, szép karrier előtt álló pszichológia szakos egyetemista lány tanúja lesz gyermekkori barátja szörnyű halálának. Bár a fiú kiskorától fogva pszichiátriai kezelés alatt állt téveszméi miatt, Julia hajlott rá, hogy elhiggye, valóban idegenek üldözték. A tragédiát követően, hamarosan maga is megtapasztalja a jelenlétüket, gyermekkori rémálmai valósággá válnak.

ét évvel ezelőtt Catherine (Katie Holmes) barátja, a hóbortos zenész egyik napról a másikra eltűnt. A lány azóta sem felejtette el. De nemcsak azért, mert nagyon szerelmes volt a srácba, hanem azért is, mert mostanában úgy érzi, a szökevény ismét felbukkant. Egy pillanatra megpillantja őt az utcán, a tömegben, az arca visszatükröződik egy ablak üvegén... És mindez éppen akkor, amikor egy rendőr (Benjamin Bratt) is újra foglalkozni kezd a régi üggyel. Handler felügyelőt nemcsak a két évvel ezelőtti titokzatos eltűnés érdekli; az utóbbi időben még néhány fiatalembernek nyoma veszett, méghozzá egészen hasonló körülmények között. És mindannyiuknak köze volt Katie-hez. A lány úgy érzi, összeroppan a hirtelen ránehezedő, rémisztő teher alatt...