A huszas éveiben járó thai Mai Ratima egy postán vett menyasszony, nehéz sorsú nővére és Alzheimer kóros édesanyja megsegítésére vállalja ezt az életet. Férje Sang-pil mentálisan sérült férfi, a családban nincs szava, annál inkább anyósának és a férfi Sang-Rim nevű bátyjának, aki Mait rendszeresen szexuálisan zaklatja. Amikor a fiatalasszony sógorával a vízum meghosszabbítását megy intézni, a hivatal előtt vita támad kettőjük között. Az erőszakos sógor megfékezésére, Mai védelmére kel a csavargóként élő Soo-young. Mai és segítője elmenekülnek a helyszínről, a tengerparti Pohangból Szöulba mennek. A rideg és érzéketlen nagyvárosi létben vergődő főszereplők sorsa egyre szomorúbb, hogy majd a történet végén felcsillanjon a remény. A film nem a csillogó Koreát mutatja meg, hanem a társadalom peremén élőket.

A mű atmoszférájában, problémafelvetésében számos ponton kapcsolódik Farhadi korábbi filmjéhez, a Nader és Simin - Egy elválás történetéhez. Tulajdonképpen klasszikus háromszög dramaturgiával dolgozik a rendező, elképesztő drámai mélységgel. Tragikus események sorát okozó élethazugságokkal olyan feszültséget teremt, hogy azt még egy thriller is megirigyelhetné. A sztori három emberre fókuszál: Ahmed, aki négy év különélés után tér vissza Párizsba, hogy elváljon francia feleségétől, Marie-tól, aki időközben már egy másik férfival él. Később kiderül, hogy ez az ember házas, és a felesége kómában fekszik, mivel öngyilkosságot követett el.

Egy csúnyán megkínzott, félig csecsen, félig orosz fiatalember bukkan fel Hamburg iszlám közösségében, hogy édesapja sötét üzelmekkel szerzett vagyonát megkaparintsa. Természetesen ez nem kerüli el a német és amerikai hírszerző ügynökségek figyelmét sem. Megkezdődik a hajsza, miközben az idő egyre fogy a tét pedig egyre nagyobb: vajon a titokzatos férfi meghurcolt áldozat, vagy rombolásra és pusztításra készülő szélsőséges?

Az 1860-as években játszódó, westernbe ágyazott szerelmi történet középpontjában Vivienne Le Coudy, a vadul független francia kanadai nő áll, aki kapcsolatot kezd a dán bevándorló Holger Olsennel. Miután megismerkednek San Franciscóban, Vivienne beleegyezik, hogy elutazik vele a csendes Elk Flats városka melletti otthonába, ahol közös életet kezdenek. A polgárháború elválasztja őket egymástól, Vivienne pedig magára marad egy olyan helyen, amelyet Alfred Jeffries nagyhatalmú farmer és erőszakos, önfejű fia, Weston irányít, és amelyet a korrupt polgármester, Rudolph Schiller segít. Olsen esetleges visszatérése kihívások elé állítja a kapcsolatukat, mivel szembe kell nézniük azzal, hogy milyen emberré váltak, és ki kell békülniük vele.

1921-ben járunk. Ewa és húga, Magda hajóra szállnak, hogy Lengyelországból New Yorkba utazzanak egy jobb élet reményében. Amikor elérik az Ellis-szigeteket, Magda betegsége miatt karanténba kerül. Ewa hirtelen Manhattan utcáin találja magát egyedül, segítség nélkül. Hamar behálózza őt Bruno, aki prostitúcióra kényszeríti. Egy nap azonban kiút mutatkozik, amikor megjelenik Bruno unokatestvére, Orlando.