A húszas évek Amerikájában az idegengyűlölet és a bolsevizmustól való rettegés légkörében két olasz emigráns munkást állítanak bíróság elé azzal a váddal, hogy egy rablásuk alkalmával Massachussets mellett megöltek egy biztonsági őrt. Sacco az utolsó szó jogán a bírák képébe vágja: azért kell itt állnunk, mert anarchisták vagyunk. Az eljárás - a nemzetközi nyomásnak is köszönhetően - két évig tartott, de a két férfi nem tudta megvédeni magát. Sacco és Vanzetti perét néhány évvel ezelőtt nevezte Massachusetts kormányzója az amerikai igazságszolgáltatás szégyenfoltjának.
Az író-rendező nagybátyjának családi legendává lett századvégi története elevenedik meg ebben a monumentális lírai-naturalista filmregényben, amely "pikareszkbe bújtatott szenvedélyes vallomás". Az anatóliai hegyek közt élő görög és örmény kisebbséget egyaránt elnyomó Törökországból mindenáron Amerikába, az ígéret földjére akar jutni a görög kereskedő kamasz fia, Stavros. E pokoli harcban fő fegyvere az a bizonyos "anatóliai mosoly" - Angliában ezen a címen forgalmazták a filmet -, amely mindig ott bujkál a főhős szeme és szája szögletében. Bíró Yvette szerint e különös, megvesztegető mosoly megfejtésével jut el Kazan a jellem kulcsához: "...ez az áttetsző, gyengéd grácia - különféle felismerések révén - céltudatossá keményedik; természetes adományból merev álarc lesz, a barbár világnak felmutatott, eltökélt szervilizmus - a befogadtatásért... A tisztaság és a megalkuvás közötti választás drámája tükröződik benne
Helen Smallbone a hitével tartja össze kilencgyermekes családját, és a küzdelmekből kalandot csinál gyermekei számára.
Bogart egy gyári munkás, aki belebonyolódik a Klu Klux Klán aktivitásába ebben a társadalmi drámában.
1930-as évek Kanadájában játszódik, mikor is Japán viharos időket élt, sokan kényszerültek emigrálni. A film a Kanadába bevándorolt japánok életét mutatja be, akik hiába küzdenek, dolgoznak, akkor is csak lenézett és kiközösített "japcsik" maradnak, bevándorlók,akik el akarják venni a kanadaiak munkáját. A boldogságuk és boldogulásuk eszköze pedig nem más, mint a baseball. A film valós történelmi eseményeken alapszik (a Vancouver Asahi baseball csapat a két Világháború közti időben nagy népszerűségnek örvendett a való életben is), ami nyomasztóvá és elgondolkodtatóvá teszi, de közben nem tudunk nem szurkolni a japán srácoknak, hogy a játékon keresztül sikerüljön jobbra fordítani a sorsukat.
Bill, a lecsúszott kosárlabdaedző kénytelen feladni a piát és hímsoviniszta hozzáállását a szebbik nemhez, amikor arra vállalkozik, hogy egy nem túl nagyreményű női kosárlabdacsapatot eljuttasson a bajnokság élvonalába. A Sam Rockwell főszereplésével készült vígjáték egy több értelemben is esendő férfiember átalakulásáról szól, aki megpróbálja megérteni a nőket.
A pizzafutárnak a mopedje a mindene, ez adja számára és családja számára a megélhetést. A létminimumon egyensúlyozó apának munkaeszköze a robogó, ezzel viszi a feleségét dolgozni, a lányát pedig iskolába. Így amikor egy éjszaka ellopják a járművet, a világa darabokra hullik. Nem számít, hogyan, de vissza kell szereznie a motort, vagy egy újat kell szereznie, mielőtt elkezdődik a következő műszak. Ha nem sikerül, nemcsak az állását veszíti el, hanem az egész élete ellehetetlenül. Megpróbál segítséget kérni néhány ismerős arctól az ismeretlen, zavarba ejtő városban. Ahogy azonban kifut az időből, és elfogynak a lehetőségei, egyre inkább hajlandó lemondani erkölcsi elveiről, hogy megmentse magát és családját.
Ayn Rand-nek sok vágya van, de a legfontosabb, hogy bebizonyítsa erős nő és képes az önállóságra. 1949-ben már kész első regénye, a "Forrás" címmel, aminek nagy visszhangja lesz a főiskolások körében. A fiatal főiskoláslány Barbara belecsöppen egy Rand szervezte vitába, aminek hatására teljesen az író befolyása alá kerül, aki kiélheti a lányon mocskos játékait.