Derry, Észak-Írország, 1972. január 30. A városban ezen a napon békés tüntetés készül a brit kormány intézkedése ellen, mely lehetővé teszi a katolikus írek börtönbe zárását bírói ítélet nélkül. A felvonulás szervezője Ivan Cooper, aki hisz abban, hogy békésen meg lehet oldani a konfliktusokat. A tüntetők között feltűnik a 17 éves katolikus Gerry Donaghy is, aki gyűlöli az ellenségeskedést, és legszívesebben protestáns barátnőjét venné feleségül. A demonstrálók brit katonákkal találják szembe magukat, akik éles lövedéket is bevetnek. A Véres vasárnapon tizenhárom fegyvertelen tüntető hal meg, tizennégyen pedig súlyosan megsebesülnek.
Talán nem túlzás azt állítani, hogy az új évezred egyik legjobb filmje volt a 2002-es Isten városa. A brazil utcák brutális hétköznapjai még számtalan hasonlóan ütős sztorival ellátták a készítőket, így nem csoda, hogy szinte rögtön készült a folytatás tévésorozat formájában. A City of Men (Az emberek városa) 4 évadot ért meg és egyik főszereplőjét, Douglas Silvát még Emmy-díjra is jelölték érte. Silva figurája áll a középpontjában a tévésorozatra ápülő új mozifilmnek is, ami szintén a City of Men címet viseli.
Bree, lánykori nevén Stanley transzszexuális. Hosszú évek óta magányosan él Los Angeles-ben, és arra készül, hogy teljes értékű nővé váljon. A New York-i rendőrségen prostitúció és drogügyek miatt letartóztatták 17 éves fiát; mivel Toby anyja már nem él, őt keresik meg. Bree nem akar tudomást venni a fiúról, akinek létezéséről a telefonhívásig nem is tudott, de terapeutája határozottan ellenzi a műtétet addig, amíg nem tud szembenézni a múltjával. Bree képtelen bevallani Toby-nak, hogy a konzervatív középosztálybeli női külső valójában az apját rejti; inkább egy egyházi segélyszolgálat tagjaként tünteti fel magát. Amikor rájön, hogy Toby Los Angeles-ig akar stoppolni, csak hogy megkeresse az apját, felajánlja, hogy magával viszi. A hosszú út alatt találkoznak múltjuk szereplőivel, és nemcsak egymást, hanem saját magukat is megismerik...
2001 szeptemberében négy muszlim fiatal útnak indul otthonából, az angliai Tipton városából Pakisztánba, hogy részt vegyenek barátjuk esküvőjén. Közülük hárman két és fél évvel később érkeznek haza. Ami ez alatt az idő alatt történt velük, az a legmerészebb képzeletet is felülmúlja. A fiatalokat, akiknek egyetlen bűnük az volt, hogy rossz időben voltak rossz helyen, az amerikai hadsereg foglyul ejti Afganisztánban, és a guantanamo-i fogolytáborba szállítja. Hiába állítják, hogy ártatlanok, az amerikaiak nem engedik őket szabadon, úgy bánnak velük, mint a terroristákkal. Az örökkévalóságnak tűnő idő alatt rendszeresen kínozzák, és válogatott bűntettekkel vádolják őket. Amikor előkerül egy videokazetta Osama Bin Laden-ről, fogva tartóik azt állítják, hogy a fiúk rajta vannak a felvételeken. Szinte a véletlennek köszönhető, hogy egy régi angliai rendőrségi ügy tisztázza őket a vádak alól, és a fiatalemberek 2004 tavaszán hazatérhetnek Angliába.
Az 55 éve született Fassbinder korai - az Antitheater ihlette - kamarafilmje München egyik elővárosában játszódik a hatvanas évek végén. Főszereplői nagyrészt munkanélküli fiatalok, négy pár, akik azért alkalmilag partnert is cserélnek egymás között. Bérházak hátsó udvarán, játszótereken, bárokban, lakásokban mulattatják céltalanul az időt: veszekednek, isznak, unatkoznak, mígnem egy görög vendégmunkás fiú kerül be a társaságukba...
Az irányítás határai egy rejtélyes idegen története, aki titkos megbízás teljesítésére készül. Tettei a törvényen kívülre vezetnek, nem bízik senkiben és céljait teljes homály fedi. Utazása paradoxon, egyszerre fókuszált és álomszerű: egy út, mely nem csak Spanyolországon, hanem saját tudatán keresztül is vezet.
A történet az 1850-es években zajlik egy amerikai wales telepesek által létrehozott közösségben. A tíz éves Cadi úgy érzi, hogy nagyanyja az egyedüli, aki feltétel nélkül szereti őt; hiszen egy korábbi családi tragédia miatt őt hibáztatják a szülei, mély bűntudata van a történtek miatt. Nagymamája temetésén egy ősi szokással szembesül: a bűnevő rítussal. Körülbelül ugyanebben az időben egy prédikátor érkezik a völgybe, a tábor falain kívül. Párbeszéd alakul ki a fiatal lány, és a misszionárius között: Cadi lassan ráébred, hogy a bűnevő rítus téves eszmén alapul, és megismeri Jézus Krisztust és a kereszténység alapelveit. De a Cadi által fefedezett új ismeret konfliktust teremt és felfed egy rég elfeledett szörnyű titkot, amelyet a közösség idősebb lakói rejtegettek, most szembe kell nézniük vele.
A film John Lennon utolsó napjait dolgozza föl, beleértve azt a napot is amikor meghalt. John Lennon-t - a Beatles tagját - 1980 december 8-án gyilkota meg Mark D. Chapman.
Carol (Kate Beckinsale), a gyönyörű festőnő szerelmes a sármos, lehengerlő mosolyú Stevenbe (Matthew McConaughey), aki titkolja a családját. Épp amikor megtudják, hogy gyermeket várnak, felbukkan Rolfe (Gary Oldman), Steven ikertestvére. A találkozás megdöbbenti Carolt, Rolfe ugyanis törpe, akárcsak a család többi tagja. Carol úgy dönt, nem hátrál meg a nehézségek elől, Steven azonban képtelen felvállalni a családját és születendő gyermekét. Kapcsolatuk csak is Rolfe segítségén múlik.