Molly Los Angelesbe költözik, ahol személyi asszisztensként kezd el dolgozni, másodállásban pedig főnöke pókerklubja vezetésébe is besegít. Hirtelen a hollywoodi elit legbelsőbb köreiben találja magát, vendégei menő üzletemberek, híres sportolók, mozisztárok, rendezők. Egy kis lelemény és kitartás árán a legnívósabb klub élére küzdi fel magát, ahol percenként dollármilliók cserélnek gazdát. A sikeres vállalkozásra az orosz maffia is felfigyel, csakúgy, mint az FBI. A diszkréciót mindennél fontosabbnak tartó lány nehéz helyzetbe kerül: ha nem akar rács mögé kerülni, ki kell szolgáltatnia exkluzív ügyfeleit a kormány embereinek. Az egyetlen szövetségese, ügyvédje, Charlie Jaffey, próbálja kihúzni őt a csávából: meg akarja mutatni a világnak, hogy az elveihez végsőkig ragaszkodó pókerhercegnő korrektebb játékot űz, mint ahogy azt elsőre bárki gondolná.
Catherine Weldon, az özvegy festőnő az 1880-as évek elején New Yorkból Észak-Dakota államba utazik, hogy megfesse a híres indián törzsfőnök, Ülő Bika portréját. Amikor megérkezik a Standing Rockba, az amerikai hadsereg tisztjének, Silas Groves-nak a nyílt ellenszenvébe ütközik, aki csapatokat állított fel a Lakota rezervátum köré, hogy elnyomja az őslakosok föld iránti jogos követelését. Catherine és Ülő Bika barátságát rossz szemmel nézik a kormányzat képviselői. Igaz történet alapján.
Lord Frank Pakenham, Longford 7. grófja hívő katolikusként meggyőződéssel vallja a megbocsátás fontosságát. Gyakran látogatja a börtönöket, mert úgy véli, hogy a társadalom egyik fontos feladata a rabok rehabilitációja. 1965-ben találkozik Myra Hindley-vel, akit a szeretőjével együtt életfogytiglani börtönre ítéltek gyermekgyilkosságok miatt. Bár a lord lépését a felesége, a családja, a kollégái, sőt a sajtó is ellenérzéssel fogadják, mégis folytatja a Hindley-nél tett látogatásait. Még akkor is vállalja a rabokért, a börtönreformokért való harcot, amikor eltávolítják a Lordok Házából. Valós történet alapján.
1980-ban, egy hűvös tavaszi éjszakán Ausztráliában nyom nélkül eltűnik egy kisbaba. A kilenc hetes Alicia Chamberlain sosem kerül elő. A szenzációra éhes sajtó csak találgatni tud, a kisbaba anyja, Lindy lett volna a gyilkos? Ám nincs holttest, nincs motiváció, nincs fegyver, sem egyértelmű bizonyíték arra, hogy a boldog házasságban élő, fiatal nő vagy pár gyilkolta meg saját kisbabáját... Ami viszont van: előítéletek és egy bizonytalan orvosi jelentés, amelyet tényként fogad el a bíróság. Az eset hatására valóságos tömeghisztéria söpör végig az országon. Igaz történet.
Ebben, a romantikus elemeket sem nélkülöző filmben bepillantást nyerhetünk a XX. század egyik legnagyobb brit politikusa, Winston Churchill házasságába. A nagyformátumú politikus életének egy kiváltképp zűrös, noha kevésbé ismert időszakát láthatjuk a képernyőn. A második világháború kezdete előtt egy évvel Churchill a brit politika peremére sodródott. Pusztába kiáltott szó volt minden figyelmeztető beszéde a világot fenyegető nácik ellen. Feleségével Clementinnel együtt ebben az időben a depresszióval és a fizetésképtelenség szellemével is szembe kellett nézniük, hogy aztán ismét megerősödött politikusként és hősként emelkedjék naggyá.
Németország, 1989. Éppen hogy leomlott a berlini fal. A két kelet-német fiatalember, Veit és a haverja, Tom azt tervezik, hogy kiruccannak Amerikába, hogy megkeressék Veit apját, aki tizenkét évvel ezelőtt szökött nyugatra. Azóta egyetlen életjel érkezik tőle, minden évben születésnapi üdvözletet küld a fiának San Franciscóból. A két, angolul alig beszélő és kevés pénzű ifjú New Yorkból indul Frisco felé. Az őrült utazás során találkoznak szép lányokkal és motoros bandákkal, orosz táncosokkal, még a berlini falból is árulnak darabokat. És az utazás a barátságukat is próbára teszi.
Történet a valaha volt egyik leghihetetlenebb kalandról: az első világkörüli utazásról.