Pak Mindzse egy épületekkel kapcsolatos panaszokkal foglalkozó köztisztviselő az önkormányzatnál. Az elvek embere, szorgalmas, megbízható fiatalember, aki egyedül él gimnazista öccsével. Munkatársaihoz hasonlóan ő is szenved a kobold nagyiként elhíresült idős néni panaszáradatától, és amikor a hölgy ráakaszkodik, hogy tanítsa őt angolul, mindenáron megpróbálja lerázni. Az agilis néni azonban nem adja fel olyan könnyen, mert komoly oka van rá, hogy angolul tanuljon. Megkezdődik hát az egyénre szabott nyelvtanulás, aminek során a két ember egyre többet tud meg egymásról.

1950-ben a kínai-szovjet határállomásra beragasztott ablakú szerelvény gördül be: háborús bûnösöket szállítanak haza. Közöttük van Pu Ji, az utolsó kínai császár, aki uralkodói pályáját a japán bábállam, Mandzsuko névleges uraként fejezte be. Mivel kevés jóra számíthat, a mosdóban fölvágja az ereit - de balszerencséjére megmentik, és egy ideológiai átnevelõtáborba viszik. Ott kezd neki önéletrajzának, amelybõl kalandos és vadregényes életút rajzolódik ki. 1908-ban vitték a Tiltott Városba a haldokló császárné parancsára, s hamarosan - még kisgyermekként - õ lesz az új uralkodó. Eunuchok serege neveli, s mivel nem léphet ki a palotából, semmit nem tud a világról - arra is csak évek elmúltával jön rá, hogy becsapták: minden pompa és alázat ellenére Kínában már köztársaság van. Ettõl fogva erõt vesz rajta a vágy, és mindenáron ki akar törni aranykalitkájából. Mikor a japánok felajánlják neki a megszállt Mandzsúria trónját, nincs ereje visszautasítani, s ezzel végképp tönkreteszi életét.

A polgárháborúnak vége. Az egykori hős, Nathan Algren nem találja a helyét a békés, egyre praktikusabb országban. A vakmerőség, az önfeláldozás, a hűség - az ő katonaerényei - itt már értéktelenné váltak. Ebből az állapotból egy sok pénzzel kecsegtető ajánlat mozdítja ki. Algrennek Japánba kell utaznia, ahol a fiatal, Amerika-barát császár modern hadseregébe kiképzőtisztnek szerződteti. Az új haderőnek a régi hagyományokat tisztelő és követő szamurájokkal kell leszámolnia. Az első csapást maga Algren vezeti. Az elkapkodott előkészületek miatt hiába a modern fegyverzet, a szamurájok diadalmaskodnak, és Algren fogságba esik. A szamurájok parancsnoka azonban nem végez az idegennel, hanem megpróbálja megismerni. Az amerikai pedig lassan megtapasztalja, hogy a szamurájok értékrendje sokkal közelebb áll hozzá.

A második világháború után a kamasz Michael rosszul lesz az utcán, és egy ismeretlen nő segít neki hazajutni. Felgyógyulása után a fiú felkeresi a nála kétszer idősebb Hannát, hogy megköszönje neki a segítségét. Szenvedélyes és titkos viszony alakul ki kettejük között. Michael rendszeresen felolvas a nőnek, aki idővel váratlanul eltűnik, kétségek közt hagyva a fülig szerelmes kamaszt. Nyolc esztendővel később a joghallgató Michael a náci háborús bűnösök tárgyalásaira jár. Megdöbben, amikor a vádlottak padján látja viszont kamaszkori szerelmét.

1945 áprilisa egy német kisvárosban. Ekkor már nyilvánvaló, hogy Németország elvesztette a háborút, de az utolsó pillanatban még a 16 éves gimnazistákat is behívják. A hét fiút - hogy lehetőség szerint ne kerüljenek veszélybe - egy stratégiailag kevésbé fontos híd őrzésére vezénylik. Ám parancsnokuk hamarosan elesik, és a magukra maradt, náci jelszavakon nevelkedett kamaszok a feladatot komolyan véve, fanatikus hittel védelmezik a hidat az amerikai tankokkal szemben.

Kicsiny, ukránok, lengyelek és zsidók által lakott falucska Volhínia dél-nyugati részén. 1939. Zosia Głowacka egy falubéli ukrán fiúba szerelmes. Apja mégis a lengyel Maciej Skibához, a legtehetősebb gazdához, egy kétgyermekes, özvegy és jóval idősebb férfihez akarja adni. A falucska életét először a szovjet megszállás változtatja meg, két évvel később pedig a Szovjetunió elleni német támadás. A következő két évben folyik a zsidók elleni hajtóvadászat és a brutális legyilkolásuk. Ideje közben a független ukrán állam megteremtésére irányuló vágyak egyre erősödnek, velük együtt nő a feszültség is a lengyel és ukrán szomszédok között. Végül is 1943 nyarán kitör a gyilkosságok és kegyetlen aktusok őrülete. Az UPA csapatai lengyel településeket támadnak,a lengyelek pedig időnként hasonló kegyetlenséggel vesznek elégtételt az ukránokon. A gyűlölet tengerében Zosia megpróbálja menteni gyermekeit.

Michael J. László amerikai állampolgár. Felesége halála után egyedül nevelte fel lányát és fiát. Több mint 40 év után azonban a Különleges Ügyek Osztálya azzal vádolja, hogy háborús bűnös. Kegyetlen, szörnyű tetteit 1944-45-ben Magyarországon követte el, zsidók százai ellen. A Magyar Állam nemcsak bizonyítékokat, de tanúkat is szolgáltat. Az USA kontra Michael J. László perben Mike védőügyvédje saját lánya, aki arra építi fel a védelmet, hogy ennyi év után összetéveszthető apja és a valamikori háborús bűnös személye. A bizonyítékok és a tanúk pedig egyszerűen nem hitelesek.

A film a II. világháborúban a Japán Birodalmi Hadsereg által szexrabszolgaságra kényszerített koreai nőknek állít emléket. 1944-ben járunk, Korea évtizedek óta japán gyarmat. Dzsongbun és Jonge két tizenéves lány, akik ugyanabban a faluban, de egészen más körülmények között élnek. Az osztályelső Jonge családja módos, édesapja hivatalnok, édesanyja gyapottermesztéssel foglalkozik. Dzsongbun családja szegény, a lány nem is járhat iskolába, ennek ellenére mégis Jonge bátyjába szerelmes. Az egyik éjjel Dzsongbunt katonák rabolják el és egy vagonba rakják. Nagy meglepetésére Jonge is odakerül, aki előzőleg önkéntesként jelentkezett egy iskolai csoportba, mivel azt ígérték neki, hogy Japánba mehet tanulni, ám kiderült, hogy becsapták. A vonat az un. komfort-állomásokra tart, hogy a fiatal lányok komfortnőként szolgálják a katonákat.

A film főhőse a német születésű Dieter Dengler, aki egész életében pilóta akart lenni. 18 éves korában az Egyesült Államokba költözött, ahol a vietnámi háború idején beállt a hadseregbe. Egy bevetés során a gépét azonban lelőtték Laosz felett, őt pedig foglyul ejtették. Ám a kínzások, éheztetések nem vették el Dieter életerejét: szökést tervezett, majd meg is valósított néhány társával együtt.A Hajnali mentőakcióban Christian Bale élete egyik legnagyobb alakítását nyújtja Dengler szerepében. Nagyszájú amerikai katona, megalázott fogoly, messianisztikus törvényen kívüli - Bale a szerep egyes vetületeit olyan szenvedélyes erővel alakítja, hogy Herzog múzsájának, Klaus Kinskinek hasonlóan felejthetetlen játékát juttatja eszünkbe. Az operatőri munka is lenyűgöző, noha egyszerűbb és közvetlenebb, mint Herzog korábbi filmjeiben - a forgatókönyv lendületes.

Waters hadnagy az elit kommandó katonája, akit Nigériába küldenek, hogy segítsen kimenekíteni az ott ragadt amerikai állampolgárokat. De attól kezdve, hogy megérkezik, minden átalakul. Kendricks doktornő ugyanis nem hajlandó elhagyni azokat a védenceit, akik nem követhetik Amerikába. Ráveszi a vonakodó katonát, hogy tagadja meg a parancsot, és egy titkos ösvényen kísérje őket Kamerunba. Út közben egy férfi is csatlakozik hozzájuk, akiről hamarosan kiderül, hogy a lázadók milíciája üldözi.

Mike Deerfield alig tért meg Irakból, amikor egy kimenő után nem jelentkezik szolgálati helyén, az új-mexikói katonai bázison. Miután szülei értesülnek a nyugtalanító hírről, az apja, Hank felkerekedik, hogy megkeresse elveszett fiát. A rendőrség fiatal nyomozója, Emily Sanders vonakodva bár, de segít a keresésében. Amikor megcsonkított holttestre bukkannak a sivatagban, kiderül, az eltűnt fiú maradványai kerültek elő. Ahogy gyűlnek a bizonyítékok, úgy válik egyre ködösebbé az ügy, Deerfield és Sanders egyre nagyobb ellenállásba ütközik a hadsereg részéről.

A film egy vietnami rizstermelő paraszt lányának történetét beszéli el, aki 12 évesen éli át az amerikai inváziót, s a kínzások és megaláztatások után egy jenki katona felesége lesz.

Az Ember a Nap mögött című háborús drámában orosz és kínai hadifoglyok kerülnek a Squadron 731-re, ahol brutális kínzásoknak vetik alá őket. Ezek közül kiemelkedik egy új biológiai fegyver kísérleti tesztelése is.