Emmi takarítónőként egészíti ki nyugdíját. Egy kocsmában megismerkedik a nála jóval fiatalabb marokkói vendégmunkással, Alival. Egymásba szeretnek. Amikor elhatározzák, hogy összeházasodnak, a külvilág gyűlölködésével és értetlenségével találják szembe magukat. Ez a külső nyomás felszínre hozza a köztük a problémákat.

Holly Golightly reggelizés közben egyre csak a luxusékszerbolt csábító kirakatát bámulja. Ez álmai netovábbja, hiszen tizennyolc évesen otthagyta szülővárosát és férjét, hogy divatos frizurával és negyven centis szipkából pöfékelve mint playgirl meghódítsa New York előkelő világát. Adakozó kedvű kísérőkben és hóbortos partikban nincs is hiány, épp csak érzelmeknek van szűkében. Mindaddig, amíg bele nem habarodik egy ágrólszakadt, sikertelen íróba... - Blake Edwards humoros és gondolatébresztő filmje Truman Capote novellája nyomán.

Harold átlagos, huszonéves gazdag gyerek, aki szabadidejében temetésekre jár és szeret öngyilkosságot színlelni, hogy ijesszen rá az őt túlságosan is magához kötő édesanyjára. Maude viszont egyáltalán nem mondható átlagos nyolcvanéves hölgynek, hiszen duzzad az életszeretettől és hiszi azt, hogy minden nap hozhat valami újat a számára. Amikor Harold találkozik Maude-dal, gyökeresen megváltozik az élete. Az asszony megtanítja a fiúnak azt, hogy az élet valójában olyasvalami, amit élvezni kell és ami megadja a lehetőséget arra, hogy az ember jól érezze magát. Eközben azonban Harold anyja, pszichológusa, és keményszívű nagybátyja azon mesterkednek, hogy a fiú az általuk normálisnak tartott módon éljen.

A szégyenlős és visszahúzódó Ben most fejezte be az egyetemet, és készen áll, hogy beteljesítse szülei akaratát: találjon magának egy jól fizető állást, keressen magának egy feleséget és teremtse újra szülei unalmas életét. Valószínűleg így is tenne, ha a szülei barátainál tett látogatás során a csinos Elaine édesanyja, a középkorú Mrs. Robinson el nem csábítaná a kisfiús Ben-t. Miközben viszonyt kezd Mrs. Robinson-nal, Ben lassan rádöbben, hogy szerelmes Elaine-be, aki viszont San Franciscóba megy tanulni. Mire Ben végre döntésre jut és rászánja magát, hogy elvegye feleségül a lányt, Elaine már másnak ígéri a kezét. Ben azonban most már nem hagyja magát.

A kisvárost a 19-20. század fordulóján egy őrült gyilkos tart rettegésben. Olyan nőket öl meg, akik valamely fogyatékosságban szenvednek. Mrs. Warren arra ösztönzi háztartási alkalmazottját, aki gyermekkorában egy sokk következtében beszédkészségét elvesztette, hogy elővigyázatosságból utazzon el. Helen azonban marad, hogy Mrs. Warrennek segítsen két nőtlen fia, Warren professzor és Steve ellátásában. Ezenkívül a fiatal nő szerelmes az orvosba, Dr. Parrybe. Amikor Warrenék nyomorék titkárnőjét halva találják, Helen Stevere kezd gyanakodni. Bezárja a férfit a pincébe, és azt gondolja, hogy a gyilkost fogta el. Röviddel később azonban a professzor személyében fedezi fel az igazi tettest. Éppen amikor az meg akarja ölni Helent, saját anyja agyonlövi. A második sokk feloldja Helen gyerekkori traumáját, és újra tud beszélni.

Phaedra Görögország egyik leggazdagabb hajógyárosának a lánya. Thanos Kyrilis szintén ragyogó üzletember, hajói a világ minden tengerén megtalálhatók. Thanos dúsgazdag, ennek ellenére gyengéd férj, imádja a feleségét, Phaedrát, s pazar ajándékokkal halmozza el. Phaedra Athén legirigyeltebb milliomos asszonya, mégis néha kedvetlen és nyughatatlan. Thanos első felesége angol asszony volt, Phaedra miatt vált el tőle. Thanos első házasságából született fia, Alexis Párizsban él és ígéretes festőművész. Apjának nem igazán tetszik, hogy fia festészettel foglalkozik, mivel hajózási vállalata óriási, így titkon reméli, egyszer majd fia veszi át a kormányzást. Alexis mindaddig gyűlöli mostohaanyját, míg meg nem ismeri..

Dill hajóskapitányként turistákat visz horgászni egy karib-tengeri szigeten. Széthullott életébe lép be Karen –nyomasztó múltjának egyik főszereplője–, aki arra akarja felbérelni, hogy etesse meg brutális férjét a cápákkal. Bár a csalira nem akar ráharapni, Dill lassan rájön, hogy nem minden az, aminek látszik.

Ez a film a folytatást a sorozatnak. A 3 srác az 50-es évek közepén járnak és mint mindig a szexet hajtják amiket vicces események követnek.

Ayn Rand-nek sok vágya van, de a legfontosabb, hogy bebizonyítsa erős nő és képes az önállóságra. 1949-ben már kész első regénye, a "Forrás" címmel, aminek nagy visszhangja lesz a főiskolások körében. A fiatal főiskoláslány Barbara belecsöppen egy Rand szervezte vitába, aminek hatására teljesen az író befolyása alá kerül, aki kiélheti a lányon mocskos játékait.

A középiskola után Spence (Jason Jurman) és Hogan (Warren Kole) nyári munkára elszegõdik a pokol bérenceihez, kíméletlen válóperes ügyvédeknek asszisztálnak, akik alaposan megkínozzák õket. Abban reménykednek, hogy össze tudnak gyűjteni annyi pénzt, amivel valóra válthatják nagyszabású tervüket: egy olyan klubot szeretnének nyitni, ahol elhanyagolt milliomos-feleségek szórakoztatásáról gondoskodhatnak búsás összegért.

Calvin Menhoffer és Leonard Smallwood megpróbálnak kirabolni egy hetvenéves nővérpárt Betty és Doris Mundt-ot, hogy ezen egyszerű módon pénzhes jussanak, ám a dolgok másként sülnek el. A két öregasszony ugyanis nemhogy elpüföli, de még le is csukatja őket. Majd leteszik az óvadékot és meghívják a börtöntöltelékeket a Beverly Hills-i kúriájukba. Calnak az az ötlete támad, hogy elvehetnék valamelyik hölgyet, persze kizárólag a pénzéért, és ezzel egy életre megoldanák az összes gondjukat. Reményeik szerint a nyanyák már úgysem húznák tovább fél, maximum egy évnél. Kiderül azonban, hogy Betty és Doris egyáltalán nem gazdagok, teljesen le vannak égve és ők is azon vannak, hogy elvetessék magukat a fiúkkal, majd az életbiztosítási pénzért megöljék őket. Több sikertelen gyilkossági kísérlet után egyesítik az erőiket és Betty és Doris dúsgazdag unokaöccsének kirablásán kezdenek ügyködni.