1960. december 25-én megszületik Zac Beaulieu, egy átlagos kertváros átlagos családjába negyedik fiúgyermekként, egy mélyen szerető anya és egy fiaira végtelenül büszke apa óvó karjaiba. Zac legkisebb fiúként az apja kedvence lesz, közös kocsikázásaik, titkos nassolásaik legszebb gyermekkori élményeivé válnak. Ám korán kiderül, hogy Zac Beaulieu más, mint a többiek, különös egyénisége akaratán kívül indít el egy törésvonalat kettejük kapcsolatában. Az évek telnek, a kamaszkori lázadásokat a Pink Floyd, a Rolling Stones és David Bowie zenéje röpíti a szárnyán. Zac élete pedig folyamatos útkeresés. Ugyanolyan erővel akarja saját magát, a vágyait és identitását megtalálni, mint amilyen kétségbeesetten próbál megfelelni az apjának.
Fergus - az IRA önkéntes katonája - Észak-Írországban él, ahol az IRA és a brit hadsereg nap mint nap a terror és az ellenterror halálos játékát játsszák. Társaival elrabol egy brit katonát, s miközben túszként fogva tartják, Fergus felfedezi a fogolyban az embert, aki gyenge, aki szeret, fél és gyűlöl, aki éppúgy sebezhető és elnyomott, mint ő. Furcsa emberi kapcsolat alakul ki fogoly és fogvatartó között, mígnem egy váratlan esemény Fergus társainak és a fogolynak a halálát okozza. Fergust innentől kezdve nem hagyják békén az emlékképei, hiába próbál menekülni - Londonba költözik -, a halott katona képe újra és újra megjelenik emlékezetében. Jody barátnőjével is ezért kezd végzetes kapcsolatba, míg meg nem jelenik volt bajtársnője, hogy leszámoljon vele társai haláláért.
Az oregoni kisváros általános iskolájában minden a megszokott mederben folydogál. A melák és többszörösen bukott diák, George mindenhova magával hurcolja kameráját, és miután a kis Sam kezébe merészeli azt venni, George alaposan megveri. Az immáron már sokadjára elgyapált Sam némán tűrné ezt is, ám bátyja elhatározza, hogy most már meg kéne leckéztetni George-ot. Haverjával, a zűrös családi háttérrel megvert Martyval kitalálják, mi lesz a tökéletes terv, és neki is látnak ennek kivitelezéséhez. A három srác egy közös baráttal, a két férfi által felnevelt és ezért folyton lebuzizott Clyde-dal, valamint Sam "barátnőjével", Millie-vel kiegészülve evezős kirándulásra indulnak. Erre elhívják George-ot is, akinek azt hazudják, hogy Sam születésnapja van. A srác, nem sejtve, hogy az ő megalázása igérkezik a nap fő eseményének, meg is jelenik, és még egy drága ajándékot is kap tőle újdonsült barátja. Az ellensége kedvessége miatt elbizonytalanodó Sam arra kéri bátyját, fújják le az akciót.
A sötét szobában csak egy zseblámpa világítja meg a széfet. A fúró tompa zaját elnyomja a lentről felszüremlő ütemes dübörgés. Fémforgácsok hullnak a padlóra, feltárul a páncélszekrény ajtaja... Nck Wells eltökélte: visszavonul, ez volt az utolsó szajré. Összeköltözik barátnőjével, Diane-nel, és törvényes üzletére, a montreáli jazzklubra koncentrál. Azonban Maxnek, aki Nick barátja, üzlettársa és orgazdája, más tervei vannak. Rábeszéli a szakma legnagyobb profiját, hogy szegje meg a két legfontosabb szabályt - "mindig egyedül dolgozz, és soha ne dolgozz abban a városban, ahol élsz," - és összehozza őt Jack Tellerrel. A fiatal, rámenős és tehetséges tolvajnak Nick kasszafúró tudományára van szüksége, hogy megcsinálja élete első nagy szajréját: egy milliókat érő műkincset, melyet a Montreáli Vámház falai mögött őriznek...
Howard, a középiskolai tanár homoszexualitás gyanújába keveredik, mikor egy diákja az Oscar-díjat átvéve ilyenképpen emlékezik meg róla. Ami természetes Hollywoodban, vihart kavar a kisvárosban. A botrány közepette Howard rájön, hogy talán nem is ismeri eléggé magát.
New York, 1937. A középiskolás Richard rajong a színházért, minden vágya, hogy az iskolai előadásokon túl komolyabb darabban is kipróbálja magát. Hamarosan rámosolyog a szerencse, szerepet kap Orson Welles legújabb darabjában, a Julius Caesarban. A Mercury színház bemutatójáig nem sok idő van hátra. Richard előtt feltárul a színház világa: a próbák, a belső villongások, a színészek közti rivalizálás, a kulisszák mögötti élet. Ráadásként közelről tanulmányozhatja a zseniális rendező munkamódszerét.
A gyönyörű Edie Sedwick (Sienna Miller) volt az első lány, aki a képes magazinok oldalain vált divatikonná és a korszak legtündöklőbb csillagává. A dúsgazdag, ám problémás családi háttérrel rendelkező, képzőművészetet hallgató lány a New York-i divatvilág üdvöskéjévé lép elő, mikor a pop art művész Andy Warhol (Guy Pearce) múzsája lesz. Edie-nek azonban súlyos árat kell fizetnie a hírnévért: miután szenvedélyes szerelembe esik egy nincstelen zenésszel, Billyvel (Hayden Christensen) és megismeri a kábítószerek mámorát, a lány kezéből hamarosan kezd kicsúszni az irányítás.
Barbara Daly a társadalmilag felette álló Brooks Baeklandhez megy feleségül, hogy a férfin keresztül pénzhez és befolyáshoz jusson. Bár gyönyörű és karizmatikus, Barbara mégsem illik előkelő férjéhez. Első s egyben egyetlen gyermekük, Tony születése azonban ahelyett, hogy rendezné kapcsolatukat, még inkább megingatja az eleve ingatag lábakon álló házasság törékeny egyensúlyát. Ahogy Tony növekszik, úgy válik akaratlanul is eszközzé szülei pszichológiai és szexuális játékaiban. A tragédia elkerülhetetlen, s a sokkoló tabuk is felszínre kerülnek.