Egy utcai fényképész híradó-operatőr lesz, hogy elnyerje egy filmsztár kegyeit. "...Ha Buster szerelmes - nyugodjunk meg, mindig szerelmes - kizökken az idő: a normalitás fehér zászlót tűz ki és megadja magát. Mindegy, mi a helyszín. Folyók, vízesések, a Vadnyugat vagy Los Angeles: itt álom-arányok uralkodnak, álom-külsők és álom-belsők, a léptéket Buster Keaton szabja - mindezek a helyszínek hol Liliputtá, hol Brobdingenné válnak, a néző hol óriás, hol törpe, a néző visszatalál a megmozduló kép és a dobbanó szív öröméhez..."
Egy népszerű populista író folytatásos regénye ihlette az első klasszikus Capra-hős, Mr. Deeds figuráját. Az egyedül élő kisvárosi műszerész, aki alkalmi köszöntőket ír és a helybéli fúvószenekarban játszik, váratlan 20 millió dolláros öröksége folytán bekerül New York számára idegen, csalárd világába. Beleszeret egy ambiciózus újságírónőbe, aki aztán gátlástalanul kipellengérezi nevetséges naiv viselkedése miatt. Mikor azonban rokonai őrültnek próbálják nyilvánítani, mert vagyonát szét akarja osztani a munkanélküliek között, humorával és népies ravaszságával nemcsak épelméjűségét bizonyítja, hanem nevetségessé teszi valamennyi ellenfelét. Ez a legjobb rendezés Oscar-díjával kitüntetett film nemcsak a korabeli amerikai közönség álmaival ismertet meg meseszerű formában, hanem ma is maradandó élményt nyújt egy kitűnő színész - Gary Cooper - alakította figura lélektanilag hiteles kalandjaival.
Egy szegény anyagi háttérrel rendelkező fiú jómódú nagybátyja gyárában szeretne karriert befutni. Két nőhöz is szoros szerelmi kapcsolat fűzi: egy vagyonos, férjes asszonyhoz és a gyár egyik munkáslányához, akit teherbe ejtett. Ez utóbbi nagyban hátráltatja a ranglétrán való feljebbjutását, ezért elhatározza, hogy megöli a lányt. Mielőtt tervét végrehajtaná, a lány halálos balesetet szenved. A bíróság azonban őt teszi felelőssé a történtekért és halálra ítéli.
Ódon kastély, mániákus várúr, szenvedő asszonyok és fiatal szerelmes. A várúr lassan beleőrül abba a gondolatba, hogy nem lesz fiúörököse, és a családi vagyon a kastéllyal együtt idegenekre száll. A lányát is idegennek tekinti, mert nem az ő nevén fogja élni az életét. Feleségét rejtélyes módon megöli. Helyébe a nevelőnőt, távoli rokonát, az istenfélő leánykát emeli. Azonban amikor az új asszony életképtelen fiút hoz a világra, újra gyilkosságra készül. Ekkor azonban közbelép a fiatalasszony hódolója.
A csavargó megtalálja élete szerelmét és elmegy dolgozni egy családi farmra...
Smithék "normális" házasságban élnek: egy hónapból átlag három hétig nem beszélnek egymással, a negyedik héten rájönnek, hogy ennek nincs értelme és kibékülnek. Egy nap kiderül, hogy a lakóhelyük szerinti törvények szerint nem is számítanak házasoknak. Összeházasodjanak-e "újra", vagy szerencséjüket kihasználva, búcsút intsenek egymásnak?
A film képi világa és az alaposan átgyúrt Poe-novella a Dr. Caligarit idézi. Párizs, 1845: a majomkísérleteihez elrabolt utcalányokat használó titokzatos orvosra gyanakodni kezd a következő áldozat vőlegénye...
Mi történik akkor, ha két férfi egyazon nőt szeret? És mi történik akkor, ha mindkét férfi zenész, mégpedig trombitás? És mi történik akkor, ha történetesen a két férfi ugyanazt a munkát szeretné megkapni ugyanabban az zenekarban? Az történik, hogy mi nézők sok zenét hallhatunk, sok táncot láthatunk és drukkolhatunk, hogy annak legyen szerencséje, akit szimpatikusabbnak találtunk.