Berlin, 1930. Lohmann bűnügyi felügyelő egy diáklány gyilkosát keresi. A város csibészei is őt keresik. Meg is találják, és egy kasszafúró vezetésével a maguk bíróság elé állítják. Csupán a rendőrség felbukkanása menti meg a gyilkost a lincseléstől.
Ezúttal a Szent Grál nyomában jár Indiana Jones, a kalandos életű régészprofesszor. A legendás kehelyben fogták fel Krisztus vérét, így nem csoda, hogy a vallási fanatikusok mellett a nácik érdeklődését is felkelti. Jones egy szakértőhöz, az apjához fordul segítségért, együtt indulnak az ereklye megszerzéséért. Útjuk Velencén és a náci Németországon át a Közel-Keletre vezet, ahol a kelyhet az utolsó keresztes lovag őrzi a csapdákkal védett szentélyben. Indiana Jones és az apja a legrosszabbkor jön rá, hogy a csinos régész, Elsa Schneider ellenük dolgozik.
A világhírű német regényíró, Erich Maria Remarque önként jelentkezett katonának az I. világháborúba, és ott szerzett - egész életét meghatározó - élményeit a Nyugaton a helyzet változatlan címmel 1929-ben megjelent és világsikert aratott regényében foglalta össze: a gimnáziumból épphogy kikerülő, fiatal nemzedék szemszögéből mutatja be a háború nyomorúságát és az emberekre gyakorolt iszonyú hatását. Hazafias lelkesedéssel vonul az iskolapadból a csatatérre a megtévesztett német ifjúság, hogy aztán rádöbbenjen, mennyire nincs köze az értelmetlen öldöklésnek az eszményekhez. A lövészárok-háború mindmáig egyik leghitelesebb és legmegrázóbb ábrázolását Eizenstein "kitűnő doktori munkának" nevezte, s Oscar-díjjal jutalmazták. Azóta is filmtörténeti klasszikus ez a mesteri korai hangosfilm.
Laura, egy kisvárosi mérnök felesége minden csütörtökön Milfordba jár bevásárolni, ahol egy hétre beszerzi a négytagú család szükségleteit. Egyik alkalommal megismerkedik Alec-kel, a churley-i körorvossal, aki csütörtökönként a milfordi kórházban helyettesíti régi barátját. Az ismeretségből a hetek során kölcsönös szerelem válik, de mindketten úgy érzik, hogy családi kötelezettségeik miatt ez a szerelem nem lehet boldog soha...
A második világháború után a kamasz Michael rosszul lesz az utcán, és egy ismeretlen nő segít neki hazajutni. Felgyógyulása után a fiú felkeresi a nála kétszer idősebb Hannát, hogy megköszönje neki a segítségét. Szenvedélyes és titkos viszony alakul ki kettejük között. Michael rendszeresen felolvas a nőnek, aki idővel váratlanul eltűnik, kétségek közt hagyva a fülig szerelmes kamaszt. Nyolc esztendővel később a joghallgató Michael a náci háborús bűnösök tárgyalásaira jár. Megdöbben, amikor a vádlottak padján látja viszont kamaszkori szerelmét.
A volt bűnöző, Zeki Müller barátnője elrejtette a férfi által ellopott pénzt, és valaki pont a szajré fölé húzott fel egy iskolát. Zekinek ebben a helyzetben nincs más választása, kénytelen helyettes tanárnak kiadni magát a Goethe Középiskolában, és ezáltal újabb problémával gazdagítja a német oktatási rendszert: minden idők legőrültebb pedagógusával. Éjszakánként titokban próbálja kiásni a pénzt, napközben pedig drasztikus, bár hatékony módszerekkel igyekszik megnevelni a 10/b rakoncátlan diákjait. Ugyan pedáns kolléganője, Lisi Schnabelstedt (Karoline Herfurth) elítéli a férfi radikális pedagógiai fogásait, azon kapja magát, hogy beleszeret, sőt még segít is neki előásni valamit, ami jóval többet ér a pénznél - Zeki erkölcsi integritását.
Nyomozás egy letűnt korszak után. A történet Londonban játszódik a hetvenes évek elején, amikor az önpusztítás, a mesterkéltség és a vadság volt divatban. Középpontjában a - leginkább David Bowie-ra emlékeztető - glamrock-sztár, Brian Slade különleges élete, kusza kapcsolatai és megrendezett halála áll.
Michael Moore, az amerikai álom fáradhatatlan kritikusa országjáró körútra indul új könyve, az "Ezt építsd le, avagy egy fegyvertelen amerikai fenyegetései" népszerűsítése kapcsán. Ennek apropóján suttyomban összetrombitálja a régi stábot, s új filmet forgat: ezúttal a könnyűipart tűzi kameravégre. Ha a világ vezető hatalma, a "Hű, de nagy" Egyesült Államok gazdasága tényleg olyan jól megy, ha a munkanélküliség negatív csúcsot dönt, akkor miért zárnak be sorra a gyárnak? A tőkések, még olyan extraprofitot termelő megavállalatok is, mint a Nike, a Procter & Gamble vagy a PayDay miért telepítik át a termelést Mexikóba vagy Indonéziába? Emberi, ami itt történik?
A kaliforniai tengerparti városkára lassan ráborul a tenger felől gomolygó köd. A félhomályból misztikus alakok bukkannak elő, a száz éve éppen ugyanitt szánt szándékkal tengerbe veszejtett hajó matrózainak képében. Azért jöttek, hogy egy ősi átok szellemében kegyetlen bosszút álljanak árulóik leszármazottain...
Törékeny, szőke asszony áll egy hatalmas ország elnöki palotájának az erkélyén. Előtte százezres rajongó, zokogó tömeg, s ő könnyekkel a szemében búcsúzik: "Ne sírj értem, Argentína". Ő Evita Peron, a nő, aki hihetetlen mélységekből jött és hihetetlen magasra jutott. A nő, akit istenként imádtak, mert nem akart más lenni, mint egyszerű ember: bár a pompa lett az osztályrésze, nem felejtette el, mit jelent a nyomor.
Antonio Bay takaros kisváros az óceán partján. Becsületben megőszült polgárai éppen a városalapító atyák szobrának a felavatására készülnek. A fiatalokat persze hidegen hagyják az efféle múltidéző ceremóniák, pedig ők lesznek azok, akik a városatyák eltitkolt bűneiért fizetni fognak. A tenger felől ugyanis sűrű és vészjósló köd érkezik, és telepszik rá a településre. A ködből pedig vérszomjas szellemalakok tűnnek elő, hogy megbosszulják mindazt a kimondhatatlan bűnt és szörnyűséget, amit hajdanán a település lakosai követtek el velük szemben.