A 12 éves Julien 1944-ben egy kolostori internátusban összebarátkozik egy zsidó fiúval, akit két társával együtt az iskolában rejtegetnek. A Gestapo azonban egy följelentés alapján elviszi a zsidó gyermekeket és a rájuk vigyázó szerzetest, s Auschwitzba deportálják őket. Malle megható s egyáltalán nem szentimentális filmet rendezett ebből a történetből, amelynek különös aktualitást adott, hogy épp a film befejezésével egyidejűleg kezdődött meg Klaus Barbie, a lyoni hóhér pere Franciaországban. A közvéleményben élénk visszhangot keltett a film, amelyben a tízéves amerikai távolléte után hazájába visszatérő Louis Malle gyermekkori emlékeket idézett föl. A rendező Louis Malle, méltán nyerte el forgatókönyvéért Európa legrangosabb díját, a Felix-díjat.
A negyvenéves Erika Kohut a bécsi Zeneakadémia zongoratanára. Édesanyjával él, aki szeretetével zsarnokoskodik fölötte, nem hagy számára semmi önállóságot. A megközelíthetetlen és hideg fiatal nőnek van egy szenvedélye: szabad idejében titokban pornómozikat és peep show-kat látogat. Elfojtott szexualitása önpusztító és mazochista jellemvonásokat hoz felszínre. Egy nap azonban egyik tanítványa elhatározza, hogy meghódítja.
Charlie és Alan egykor szobatársak voltak az egyetemen. Évekkel később összefutnak és felújítják korábbi barátságukat. Charlie a 2001. szeptember 11-i terrortámadásban veszítette el feleségét és gyermekeit. A tragédiát azóta sem tudta feldolgozni, megkeseredett ember lett, ráadásul mentális problémákkal küszködik, Alan pedig bár jól szituált és példás családi életet él, mégis boldogtalan, tele van kötelezettségekkel és gondokkal. A találkozás mindkettőjük számára egyfajta mentőkötél, egymás segítségével próbálnak túljutni a nehézségeken.
A film egy vidéki kisvárosban játszódik az 1968-as párizsi diáklázadás idején. A család fejének számító öreg hölgy halálára egybegyűlik a népes nagypolgári família. De halottukat nem tudják eltemetni, mert a sírásók sztrájkolnak. Így hát a halottas ágy mellett vitatkoznak az örökségről, tort ülnek a kertben, teljesítik a hétköznapi kötelességeket, s közben áldoznak az élet kellemességeinek is. De zavaró hírek érkeznek Párizsból: a veszedelmes "baloldaliak" fenyegetően közelednek. A család pánikszerűen elmenekül a közeli erdőbe...
1942 szeptemberében az előretörő japán hadsereg elfoglalja Szingapúrt. A japánok az Ian Campbell őrnagy és Jim Reardon hadnagy vezette szövetséges katonák maroknyi csapatát foglyul ejtik, és a burmai dzsungel mélyén elrejtett fogolytáborba hurcolják. A rendkívül brutális erőszak elszenvedése közepette a szökés lehetőségét nagyban beárnyékolja az életben maradásért vívott nehéz küzdelem. És McLean alezredes csak az első, aki feláldozza életét a kegyetlen fogva tartók kezében... A film a Híd a Kwai-folyó felett (1957) amerikai sikerfilmben feldolgozott események valós története, egy túlélő tollából, Ernest Gordon azonos című önéletrajzi regénye alapján készült. Az egykoron kiszínezett cselekmény helyett Gordon, a kegyetlen háború valóságáról rántja le a leplet. Ez az igaz történet négy, II. világháborús fogoly hősies ellenállásáról szól, melyet japán fogva tartóikkal szemben tanúsítottak.
Elliast kinevezik egy híres párizsi divatház művészeti igazgatójának. A férfi nagyon vágyott az előléptetésre, ám a túlzott elvárások miatt hatalmas stressz nehezedik rá, ami veszélyezteti az egészségét. Apja váratlan halála miatt kénytelen hazautazni, hogy megszervezze a temetését. Ám hamarosan rá kell jönnie, hogy sokkal rosszabbat örökölt, mint az apja gyenge szíve.
A tánckar az azonos című Pulitzer-díjas színdarab alapján készült musical filmfeldolgozása a mindennapok kíméletlen, kegyetlen harcának, a boldogulás háborújának látványos szinonímája. Tehetséges, fiatal, szorgalmas táncosok hosszú évek kemény munkájával a hátuk mögött arra várnak, hogy egyszer a színpadon is kamatoztathassák tudásukat. Egy Broadway-show tánckarában fellépni - az első lépés a hírnév felé vezető úton, ezt az első lépést azonban csak néhány szerencsés teheti meg. Több százan jelentkeznek a felhívásra, de a színházi nézőtér homályában ülő kíméletlen rendező csak a legjobb tizenhatnak ad esélyt arra, hogy egy utolsó, mindent eldöntő szűrőn bizonyítsák rátermettségüket. Senkit nem érdekel a magánéleti problémájuk, senkit nem érdekel a sérülésük, a bánatuk, a fáradtságuk. Ha csillogni akarnak a színpadon, előtte meg kell járniuk a poklot.
Abbie és Robert legjobb barátok, rengeteg közös vonás van bennük és rendkívül szerencsétlenek a szerelemben. Együtt alkothatnák a tökéletes párt, ha éppen Robert nem lenne meleg. Egy nap azonban a sors kezének és néhány pohár koktélnak köszönhetően szintet lép a kapcsolatuk... és gyerekük lesz. A furcsa család boldogan él, amig Abbie-re rá nem köszönt a nagybetűs szerelem.