A Budapest retró I-II. után elkészült Papp Gábor Zsigmond Balaton retró című filmje, hiszen Magyarország másik fő turisztikai nevezetessége gyakran szerepelt a '60-'70-es évek reklámjaiban és filmhíradóiban. A Balaton típusfigurákat is teremtett: a "balatoni fagylaltárus" és a "balatoni lángossütő" a letűnt rendszer éveinek gyorsan meggazdagodó, irigyelt, de kissé lenézett első magánvállalkozói voltak. Filmünk öt fejezetben mutatja be a balatoni nyaralást és örömünkre egy régi Anna-bálból is láthatnak részleteket, megmutatva, hogyan szórakoztak anyáink és apáink 1967-ben.

Joe Connor, az angol középiskolai tanár önkéntesként utazik Ruandába 1994-ben, hogy a fővárosban, Kigaliban lévő iskolában tanítson egy évig. A városban egyre nagyobb a feszültség az országban élő két törzs, a tuszik és a hutuk között. Hamarosan véres konfliktus robban ki, a hutuk mészárolni kezdik a tuszikat. Miközben a nyugatiak menekülnek az országból, Connor úgy dönt, hogy marad. Találkozik Christopher atyával, aki megpróbálja önmérsékletre inteni a hutukat és vigaszt nyújtani a tusziknak. A két férfi munkája révén az iskola az üldözöttek menedéke lesz. A film igaz történeten alapszik.

Florian Gallenberger John Rabe című, megtörtént eseményeken alapuló második világháborús drámája, amely a címadó német üzletemberről szól, aki az 1937-38-as nankingi mészárlás során kb. 200 ezer kínait védett meg a japánokkal szemben.

Két zsidó család (az egyik a tudós Finzi Contini családja) az olaszországi Ferrara-ban él, 1938-ban. A család két tagja, Micol és Giorgio szerelmesek egymásba. Egy ideig úgy tűnik, hogy a két család el tud zárkózni a külvilág veszedelmei elől, de később kiderül, hogy a fasizmus nem torpan meg a kapujuk előtt, s végül őket is letartóztatják.

Tót Lajos tűzoltóparancsnok, köztiszteletben álló ember, felesége és lánya isteníti. Fiúk a fronton van. Egy napon tábori lapon közli, hogy őrnagya betegszabadságát szülei falujában tölti. A család felkészül a vendég fogadására, de arra a testi és lelki terrorra, amely következik, egyikük sem számít.

Manuela magára marad, amikor férje, Justo a spanyol polgárháborúban fegyvert fog Franco nacionalistái ellen. A férfit elfogják és koncentrációs táborba zárják. Csak évekkel később szabadul. A fogság azonban nem törte meg, a francia ellenállásban folytatja a harcot a nacionalizmus ellen. Hosszú esztendők telnek el úgy, hogy Manuela bármilyen hírt kapna felőle. Az asszony nehezen viseli a sorsát, ám soha nem adja fel a reményt, hogy a férje egyszer visszatér majd hozzá.