1941 nyarán az amerikai-japán viszony meglehetősen feszült, de még mindenki abban reménykedik, hogy a vitás kérdéseket sikerül diplomáciai úton rendezni. A japánok azonban már felkészültek egy Pearl Harbour elleni meglepetésszerű támadásra. Az amerikai hírszerzés ugyan figyelemmel követi a japán diplomáciai üzeneteket, de még Washington legbelsőbb körei sem tartják valószínűnek, hogy egy ilyen akció bekövetkezik, ezért nem is készülnek fel rá megfelelően.

Egy amerikai helikopteres elit desszantalakulat 400 katonája Hal Moore ezredes vezetésével Észak-Vietnam Halálvölgyébe tart, ahol véres összecsapásra készülnek a vietkongokkal. Parancsnokuk csak annyit ígér nekik: ő fog először kilépni a helikopterből és ha megéri, ő lesz az utolsó, aki visszaszáll a gépbe. A körülzárt amerikaiak hamarosan hatalmas túlerővel találják szemben magukat, s rá kell döbbenniük, csak magukra számíthatnak. Néhányan közülük közelről ismerik a háborút, de többségük most esik át a tűzkeresztségen. Mindannyian a hazájukért harcolnak és mindannyiukat várja otthon valaki: feleség, gyermek, anya, testvér. Csakúgy, mint az ellenséget.

Alec Leamas évek óta irányítja a brit ügynökök nyugat-berlini és kelet-németországi bevetéseit. A kelet-német hírszerzésnek egy nap látványos csapást sikerül mérnie az ellenségre: egyik napról a másikra szétverik a britek NDK-ba telepített ügynökhálózatát. A britek ekkor úgy döntenek, hogy megrendezik Leamas társadalmi lecsúszását, azt remélve, hogy csalétekként érdekessé válhat a másik fél számára. A trükk bejön, Leamas és kedvese, Nan Perry számára a valóság és látszat közti bonyolult játék veszi kezdetét, s a két front között egyre több veszély leselkedik életükre.

A XIX század végén, négy fiatalembert a katonai akadémiáról egyenesen a Szudánban állomásozó egységhez vezénylik, a Dervisháború idején. Egyikük kilép a seregből, az indulás előestéjén. A három másik, valamint a menyasszonya küldenek neki egy-egy fehér tollat, a gyávaság jelképét. Az ifjú, ezután mindent elkövet, hogy bizonyítsa bátorságát és visszaszolgáltassa a 4 fehér tollat.

Bő egy évig tartott a Dardanellák ostroma Gallipolinál 1915-ben. Bár az Antant elterelő hadműveletnek szánta a törökök megtámadását, az odavezényelt ausztrál és új-zélandi hadtestek teljesen felmorzsolódtak a központi hatalmak ellenállásán. Amikor Connor értesül róla, hogy mindhárom fia eltűnt a csatában, elindul Ausztráliából Törökországba, hogy felkutassa őket.

Garyt és csapatát Belfastba küldik rendet tenni, ahol a protestánsok és a katolikusok között erős konfliktus van. Nagyon hamar eldurvulnak az események a csapat és a lakosság között. Amikor Gary egy fegyvert kaparintó kisfiú után rohan, leszakad a csapatától így kénytelen egyedül megpróbálni életben maradni és küzdeni a túlélésért.

1942 elején Amerika és Japán a tengeren méri össze erejét. Nimitz tengernagyot komolyan aggasztja, hogy az utóbbi időben komoly veszteségeket szenvedtek, és csak három repülőgép-anyahajójuk van ütőképes állapotban. A titkosszolgálati jelentések mind azt valószínűsítik, hogy Midway-nél várható a japán támadás és Nimitz megpróbál minden rendelkezésére álló eszközt összeszedni, hogy szembeszállhasson az ellenséggel. A japán haditengerészet vezetője, Yamamoto admirális nagyon bízik a sikerben, hiszen ő is tudja, hogy több, mint négyszeres a túlerejük. De azt még a japánok is aggasztónak tartják, hogy egységeik között gyakori a kommunikációs probléma és nincs elég információjuk az amerikai hajók mozgásáról.

Tombol a háború a Csendes-óceánon. A szövetségesek merész akcióra készülnek a Fülöp-szigeteken. A hírszerzés megtudta, hogy Cabanatuan közelében a japánok ötszáztizenhárom amerikai hadifoglyot tartanak őrizetben. 1945. január 28-án a hadsereg egyik zászlóaljának százhuszonegy katonája mintegy ötven kilométer mélyen behatol az ellenséges területre, hogy kiszabadítsa a foglyokat. A Henry Mucci ezredes vezette csapatnak elképesztő nehézségekkel kell szembenéznie. A cabanatuani rajtaütést az amerikai hadtörténet legsikeresebb mentőakciójaként tartják számon.

A hadifogolytáborban is katona marad William McNamara tábornok, aki a háború végén esett német fogságba az embereivel. Ragaszkodik ahhoz, hogy honfitársai is katonákhoz méltóan viselkedjenek. Bajorország mélyén, a kegyetlen német őrök között is igyekszik elhitetni embereivel, hogy a fegyelem, a rend és az öntudat életben tarthatja és hazasegíti őket. Amikor az egyik barakkban gyilkosság történik, saját kezébe veszi az események irányítását. Szabályos haditörvényszéki tárgyalást tartanak. Még társai sem sejtik, hogy mindez egy nagyszabású akció része.

1917-et írunk, az első világháború pusztít a kontinensen. Nagy-Britanniából minden katonai szolgálatra alkalmas ember a francia fronton van. Az otthon maradottak - asszonyok, gyermekek és harcképtelen férfiak - a hátországi háborús tevékenységből veszik ki részüket. Amikor az angol térképrajzoló, Reginald Anson és társa, George Garrad megérkezik a Ffynnon Garw nevű wales-i falucskába, hogy felmérjék a falu mellett emelkedő, ugyancsak Ffynnon Garw nevű hegyet, a falu büszkeségét és földrajzi nevezetességét, szembetalálják magukat egy csapat olyan elszánt és különc wales-ivel, akiket még elképzelni is nehéz.

A film egy veterán őrmester, Michael Dunne története, aki az európai fronton súlyos sebet kap. Odahaza gyógyulgat, és közben beleszeret ápolónőjébe, akinek asztmás öccse leendő apósának igyekszik imponálni azzal, hogy mindenáron be akar vonulni. Dunne, aki sebesült hősként és toborzóként segíti a hadigépezet munkáját, nem tudja megállítani a forrófejű fiút. Eljön a nap, mikor a harcedzett vén róka és a zöldfülű újonc vállvetve harcol a flandriai sártengerben...

Az egyik amerikai kisvárosban 1991-ben meghal Chuck Harris második világháborús veterán. Felesége, Ethel alkoholba fojtja bánatát, képtelen a lányával törődni. Egyik nap Marie különös telefonhívást kap Észak-Írországból. Egy férfi keresi őket, aki elmondja, hogy hozzá került egy gyűrű, amely feltehetően Ethelhez tartozik. A segítségükkel talán sikerül végre lezárni a több mint ötvenéves rejtélyt, amely Chuck háborús múltjában lappang. A lezuhant amerikai bombázó haldokló géppuskásához kapcsolódik és azokhoz a napokhoz, amikor Chuck és Ethel először találkozott egymással.

Brian De Palma (A sebhelyesarcú, Aki legyőzte Al Caponét, Mission: Impossible, Carrie) valódi események ihlette háborús montázsfilmje egy kis csapat amerikai katona köré összpontosul, akik egy iraki ellenőrzőponton állomásoznak. A film különböző szemszögekből mutatja be a katonák, a média és a helyi lakosok helyzetét rávilágítva arra, hogy az egyes csoportokra milyen hatással van az aktuális konfliktus és az egymás közötti viszálykodás.