Az ötvenes évek elején tuberkolózis-járvány söpör végig Kanada északi részén. A betegség sok eszkimót arra kényszerít, hogy a városokba menjen orvosi kezelésre. Az inuit vadász, Tiivii az egyik québeci szanatóriumba kerül. Az otthonától és a családjától távol nem találja a helyét az idegen világban, senkivel sem tud kommunikálni. Nem hajlandó enni, és meg akar halni. Carole nővér rájön, hogy Tiivii számára nem a betegség jelenti a legnagyobb veszélyt. Elintézi, hogy egy árva eszkimó fiú kerüljön mellé. Kaki szintén beteg, de ismeri a fehérek világát, és mindkét nyelvet beszéli. Kapcsolatuk jótékony hatással van a gyógyulásukra, Tiivii örökbe akarja fogadni a fiút.

A havas Koppenhágában baleset történik: egy hatéves kisfiú rejtélyes körülmények között lezuhan a tetőről. A grönlandi Smilla Jasperson, aki szintén abban a házban él, pontosan tudja, hogy a gyerek mennyire rettegett a mélységtől, így gyilkosságot sejt. A hóban hátrahagyott nyomokból kiolvassa, hogy a kisfiú menekült valaki, vagy valami elől. A rendőrség nem hisz az asszonynak, sőt mintha akadályozni is próbálná. Smilla élete is veszélybe kerül, ahogyan egyre többet megtud az ügy hátteréről.

Az inuitok hagyományos életmódját folytatja Agaguk az 1930-as években. Egy napon azonban gyilkosság történik a törzsében és Agaguk lesz az ügy elsőszámú gyanúsítottja. Henderson, a gonosz rendőr hamarosan üldözőbe veszi, ezért Agaguk gyorsan elszökik, és elrejtőzik Észak-Quebec jéghideg és kegyetlen vidékén.