A negyvenes éveiben járó Andreas egy különös városba érkezik és nincsenek emlékei arról, hogy hogyan és miért került oda. Kap egy lakást és munkahelyről is gondoskodnak számára. Nemsokára barátnője is lesz, akivel hamar összeköltöznek. A felszínen minden tökéletes, de Andreast mégis nyomasztja valami. A hideg üvegépületek, a szürke színek, az ízetlen ételek, a túlzottan udvarias kapcsolatok - mind természetellenesnek hatnak. Megpróbál elmenekülni a városból, de hamar rájön, hogy képtelenség megszabadulni onnan. Egy nap megismerkedik egy férfival, aki egy titkos rést rejteget pincéje falán. Andreas előtt megcsillan a remény a szabadulásra.

A tinédzser Zia szakít barátnõjével, Desiree-vel. Az összetört szívű fiatalember más kiutat nem látván, önkezével véget vet az életének. Ennek eredményeként a a pokol tornácán találja magát. Nemsokára kiderül, hogy az itteni társaságot kizárólag öngyilkosok alkotják. A zenegépeken Joy Division és Nirvana szól, a színek fakók, és az élet többé-kevésbé ugyanolyan, mint a való világban, csak kicsit rosszabb. Zia megtudja, hogy a volt barátnõje is végzett magával. A srác összeáll Eugene-nek, az orosz rockerrel, hogy megkeressék Desiree-t. Különös túlvilági utazás veszi kezdetét.

Michael Douglas játssza Dan Gallagher-t, a New York-i ügyvédet, aki randevúzik a csábító Alex Forrest-tel, míg felesége távol van. Dan később félresöpri az affért, mint apró kisiklást, és lezártnak tekinti az ügyet. De Alexet nem lehet lerázni. Sem most, sem holnap, semmikor, még akkor sem, ha tönkre kell tennie Dan családját ahhoz, hogy megtartsa a férfit.

Henri de Toulouse-Lautrec francia festő és grafikus a posztimpresszionizmus kiemelkedő mestere s egyben legkülönösebb, mozgalmaktól és csoportosulásoktól független művészegyénisége, aki 1885-től Párizs éjszakai mulatóiban élte különös, önpusztító életét. "Az a drámai tárgyilagosság, az a könnyelmű fintor, az a karikatúra felé hajló kesernyés derű, amely a nagy művész munkáját jellemzi, áthatja ezt a filmet is" (Újvári Imre), amely hőse nőkapcsolataira koncentrál. A gyerekkori balesetben eltört s fejlődésben visszamaradt lábai miatt gnómnak ható festőt kitűnő jellemszínész játssza (lábait felkötötte és térdére szerelte a gyerekcipőket). A dizőzt alakító Gábor Zsazsa mellett Toulouse-Lautrec filmbeli keze is magyar: Vértes Marcel mesteri keze "alakítja".

James M. Cain világhírű regényének negyedik filmes feldolgozása. Dél-Kaliforniában játszódik. A főhős, Frank Chambers egy út menti fogadóban kap munkát, ahol szemet vet a görög tulajdonos Papadakis feleségére, Corára, aki szintén az első pillantásra szenvedélyesen beleszeret a férfibe. Ettől kezdve egyetlen vágy hajtja őket: egymásért élni - akár gyilkosság árán is.

Egy látszólag átlagos iskolai nap, amely elképzelhetetlen katasztrófával végződik, amikor az iskola alagsorában titokzatos tűz üti fel a fejét. Káosz, pánik és zűrzavar tör ki, amikor a diákok és a tanárok szembesülnek a katasztrófával.

Vidéki kúriájukban üres hétköznapjait éli Donald, Nancy és fiuk, James. A látszatcsalád feje, Donald sok külföldi útja mellett szakít időt halálos beteg feleségére, Nancyre is. A családtagok azonban most is közömbösek egymás iránt. Míg egy nap a skizofrén Jamesnél elszakad a cérna.