Egy leányanya - karján újszülött babájával - elhagyja a szülőotthont, mögötte cinikusan összenevetnek a kapusok. Az anya fájdalmas tépelődés után egy Limousine-ba teszi kisbabáját, majd reményvesztetten elindul a folyó felé. Mire lelkiismeretfurdalástól és érzelmi sokktól gyötörten visszafut gyermekéért, az autót már ellopták a tolvajok. Az utcára kitett, árva kisfiú végül egy magányos, szegény kisemberhez kerül és elválaszthatatlan társakká válnak.

A film kerettörténete 1945-ben játszódik, s a fasiszták bukásával kezdődő leszámolások kapcsán visszapillantásokban tárul elénk a századelőn egyszerre, de különböző sorban született és együtt felnőtt parasztfiúnak, Olmónak és Alfredónak, az uraság unokájának bonyolultan egymásba fonódó életpályája. 1918-ban, a háborúból hazatérvén, majd jövendőbelijeikkel együtt újra szentesítik barátságukat, Alfredo azonban cserben hagyja az ártatlanul gyerekgyilkossággal gyanúsított Olmót. Barátságuk megromlik, akárcsak Alfredo házassága, aki hagyja szabadon garázdálkodni a szadista fasiszta intézőt, Attilát; ez utóbbival csak Olmo mer szembeszállni, de miután fellázítja ellene a parasztokat, menekülni kényszerül.

Vada Sultenfuss életében a halál nagy szerepet játszik, ami rögeszméjévé válik. Az édesanyját elveszítette és az édesapja egy temetkezési vállalkozásból tartja el a családját. Részt vesz egy költészettel ismerkedő nyári kurzuson, hogy elkápráztassa az angol tanárját, akibe szerelmes. Thomas J., a legjobb barátja "mindenre allergiás", de mindvégig kitart mellette, a lány gátlásait figyelmen kívül hagyva. Vada apja felveszi a temetkezési vállalkozásába Shellyt, a sminkszakembert és lassan szerelmes lesz belé. Vada őrjöng dühében és mindent megtesz annak érdekében, hogy szétválassza őket.

Öngyilkos lett Paul felesége. A középkorú, kiüresedett lelkű amerikai céltalanul bolyong Párizsban, közös emlékek után kutatva. A francia Jeanne húszéves, egyetemista lány, akiről a filmrendező barátja portréfilmet akar készíteni. A véletlennek köszönhetően a két ember útja egy régi ház kiadó lakásában keresztezi egymást, melyben Paul a felesége elvesztése miatt érzett kétségbeesését váratlan és vadul szenvedélyes szeretkezésben vezeti le. Miközben mindketten élik külön életüket, a lakás állandó találkahelyük lesz. Paul és Jeanne sajátosan alakuló kapcsolata szükségszerűen tragédiába torkollik. A hetvenes évek egyik botrányfilmje.

A kamasz Bennyvel nem törődnek a szülei. A tizennégy éves srác minden idejét videózással és kamerázással tölti. A képernyőn a brutális, erőszakos felvételeket szereti nézi, vagy az ablakból eléje táruló látványt rögzíti kamerájával. Számára minden, ami videóra van rögzítve, jobb és valóságosabb, mint amit a szemével lát. Különösen az általa felvett disznóölés képeit elemzi, sokszor megnézi, lelassítja, visszapörgeti. A videokölcsönzőben megismerkedik egy lánnyal, akit felhív a lakásukra. Azután hidegvérrel megöli, miközben mindezt videóra veszi. Később a felvételt megmutatja a szüleinek.

Michael Douglas játssza Dan Gallagher-t, a New York-i ügyvédet, aki randevúzik a csábító Alex Forrest-tel, míg felesége távol van. Dan később félresöpri az affért, mint apró kisiklást, és lezártnak tekinti az ügyet. De Alexet nem lehet lerázni. Sem most, sem holnap, semmikor, még akkor sem, ha tönkre kell tennie Dan családját ahhoz, hogy megtartsa a férfit.

Az 1900-as évek elején olaszok ezrei emigráltak az Egyesült Államokba a jobb élet reményében. Salvatore egyike azoknak, akik mindenüket egy lapra tették fel: az özvegy farmer eladja a házát, földjét, állatait, hogy gyermekeivel és idős édesanyjával az új világba vándoroljon, ahol mindegyiküknek több jut majd a jóból. Salvatore (akinek neve megmentőt jelent) nem hős, nem vágyik dicsőségre vagy óriási szerencsére, csak egy célja van: munkája legyen és fedél a családja feje felett. Útközben megismerkedik Lucy-vel, ahogy Salvatore hívja -, a feltehetően angol származású hölggyel, aki épp visszatérőben van az Egyesült Államokba. Valamiféle ismeretlen okból Lucy szeretne férjhez menni, mielőtt New Yorkba érnének. Salvatore elfogadja az ajánlatot, és hajlandó feleségül venni. Miután az emigránsok megérkeznek Ellis Island-re, karanténba kerülnek, és vizsgálatok alá vetik őket, hogy megállapítsák, alkalmasak-e az amerikai állampolgárságra.

James M. Cain világhírű regényének negyedik filmes feldolgozása. Dél-Kaliforniában játszódik. A főhős, Frank Chambers egy út menti fogadóban kap munkát, ahol szemet vet a görög tulajdonos Papadakis feleségére, Corára, aki szintén az első pillantásra szenvedélyesen beleszeret a férfibe. Ettől kezdve egyetlen vágy hajtja őket: egymásért élni - akár gyilkosság árán is.

Annie Wilsont (Cate Blanchett) mindenki ismeri a környéken, sokan járnak hozzá különleges látnoki képességei miatt. Donnie Barksdale (Keanu Reeves), egyik kliensének agresszív férje, megfenyegeti Annie-t, közben pedig eltűnik a kisváros egyik legbefolyásosabb emberének a lánya. Annie az apa kérésére segít az ügyben, és elvezeti a rendőrséget a lány holttestéhez, melyet Donnie földjén találnak meg. A férfit perbe fogják, Annie-nek pedig bizonyítékot kell szolgáltatnia természetfeletti képességeiről, hogy tisztázza magát az ügyben. A per során a kisváros titkos, sötét viszonyai is felszínre kerülnek.

Joanna Mills talpraesett és sikeres üzletasszony, ám ugyanez nem mondható el magánéletéről. Apjától elidegenedett, exbarátja, Kurt megszállottan követi, barátai pedig szinte nincsenek, ezért kezd attól tartani, hogy ki fog borulni. Már csak azért is, mert állandóan visszatérő látomásai vannak egy általa ismeretlen, fiatal nő meggyilkolásáról. A tettes egy könyörtelen gyilkos, aki következő áldozatául Joannát szemelte ki. Joannát rémálmai a meggyilkolt nő szülővárosába, a texasi La Salle-ba vezetik, ahol olyan titkokkal találja magát szemben, amelyeket nem lehet eltemetni.

Az utolsó napok című filmet Kurt Cobain viharos életének záró akkordjai ihlették. Blake (Michael Pitt, Álmodozók) briliáns, de zaklatott zenész. A hirtelen jött sikerrel nem tud mit kezdeni, barátaira nem támaszkodhat, hiszen a pénzét jobban szeretik, mint őt magát. Az egyre erőszakosabb rajongók, menedzserek és ügynökök elől Blake egy csendes erdő magányába menekül, hogy megoldást keressen az életét felemésztő közönyre.

Gina élete kicsúszik az irányítása alól, amikor meglátja saját magát, amint egy londoni utcán kocsijában elhajt. Miközben megpróbálja feltárni ki lehet a csaló, egy félelmetes rejtélybe botlik, amibe a családja és a legközelebbi barátai is belekeverednek, így nincs akiben bízhatna.

Paul és Jessie Duncan tragikus balesetben elveszítik szeretett kisfiukat, a nyolcéves Adamot. Miközben éppen a temetést szervezik, Dr. Richard Wells hihetetlen ajánlattal keresi meg õket: azt állítja, klónozással lényegében képes visszahozni Adamot az életbe. Az ajánlat számos kérdést vet fel, a fájdalmasan gyászoló házaspár, nem kis lelki gyötrõdés és tépelõdés után végül mégis elfogadja Wells javaslatát, aki rettenetes, szinte fausti egyezségbe kényszeríti õket. Dr. Wells az ajánlatát feltételekhez köti: mivel az eljárás törvényellenes, abszolút titoktartásra van szükség. Hogy a titkot mindenképpen megõrizzék, a család átköltözik Rivertonba, az idilli kisvárosba, ami Dr. Wells hatásosan kialakított Godsend Termékenységi Klinikája közelében van. Paul és Jessie élete az "új" Adammal boldog, egészen addig, amíg el nem érkezik a fiú nyolcadik születésnapja.