1944.06.06. a normandiai partraszállás napja. Az Omaha Beach kódnevet kapott tengerparton a csónakokból védhető fedezékbe igyekvő szövetséges katonák pergőtűzbe kerülnek, a vérveszteség óriási. Mindenütt halottak, sebesültek, cafatokra szakadt emberi testrészek, haldoklók halálhörgései. A pokol első bugyrán éppen csak túljutott Miller százados megmaradt embereivel újabb szinte lehetetlen próbatétel előtt áll. Egy kis csapat élén be kell hatolnia az ellenséges hátországba, hogy felkutasson egy amerikai katonát, James Ryan közlegényt. A főparancsnokság utasítására ugyanis azonnal le kell szerelni, mivel három bátyja a világháború különböző frontjain szinte egyszerre vesztette életét, s a hadsereg ezzel adózik a család tragédiájának. De a hosszú és veszélyes úton mindenkiben felmerül a kérdés: vajon miért ér ennek az egy embernek az élete többet, mint az érte küldött kilenc emberé?

A Koreai Demilitarizált Övezetben holtan találnak két észak-koreai katonát, akiknek feltehetően egy dél-koreai katona lehetett a gyilkosuk. A nyomozásra tett erőfeszítések kudarcot vallottak, azonban a két ország vezetősége megállapodott abban, hogy az NNSC vizsgálja ki az ügyet. Svájci és svéd igazságügyi szakértőket küldenek a helyszínre. Összesen 16 töltényt találnak, 11-et az áldozatokban és 5 továbbit, pedig egy olyan típusú fegyverbe csak 15 töltényt lehet egyszerre tárazni. Viszont az igazság a gyilkossággal kapcsolatban egyszerűbb, mint amire számítottak, azonban sokkal tragikusabb, keserűbb.

A világhírű német regényíró, Erich Maria Remarque önként jelentkezett katonának az I. világháborúba, és ott szerzett - egész életét meghatározó - élményeit a Nyugaton a helyzet változatlan címmel 1929-ben megjelent és világsikert aratott regényében foglalta össze: a gimnáziumból épphogy kikerülő, fiatal nemzedék szemszögéből mutatja be a háború nyomorúságát és az emberekre gyakorolt iszonyú hatását. Hazafias lelkesedéssel vonul az iskolapadból a csatatérre a megtévesztett német ifjúság, hogy aztán rádöbbenjen, mennyire nincs köze az értelmetlen öldöklésnek az eszményekhez. A lövészárok-háború mindmáig egyik leghitelesebb és legmegrázóbb ábrázolását Eizenstein "kitűnő doktori munkának" nevezte, s Oscar-díjjal jutalmazták. Azóta is filmtörténeti klasszikus ez a mesteri korai hangosfilm.

A polgárháborúnak vége. Az egykori hős, Nathan Algren nem találja a helyét a békés, egyre praktikusabb országban. A vakmerőség, az önfeláldozás, a hűség - az ő katonaerényei - itt már értéktelenné váltak. Ebből az állapotból egy sok pénzzel kecsegtető ajánlat mozdítja ki. Algrennek Japánba kell utaznia, ahol a fiatal, Amerika-barát császár modern hadseregébe kiképzőtisztnek szerződteti. Az új haderőnek a régi hagyományokat tisztelő és követő szamurájokkal kell leszámolnia. Az első csapást maga Algren vezeti. Az elkapkodott előkészületek miatt hiába a modern fegyverzet, a szamurájok diadalmaskodnak, és Algren fogságba esik. A szamurájok parancsnoka azonban nem végez az idegennel, hanem megpróbálja megismerni. Az amerikai pedig lassan megtapasztalja, hogy a szamurájok értékrendje sokkal közelebb áll hozzá.

Giovanna és Antonio nem sokkal azelőtt köt házasságot, hogy a férfit az orosz frontra küldenék. Antonio-t félholtan egy kedves orosz parasztlány, Mascia rejti el az orosz katonák elől. Miközben a férfi gondját viseli - természetesen - beleszeret. Antonio is hasonló érzelmeket táplál iránta, és hamarosan feleségül veszi. Az Olaszországban maradt Giovanna azonban egykori férje keresésére indul Oroszországba...

Hősünk, a 17 éves Arturs (Oto Brantevics) azután jelentkezik önkéntes lövésznek apjával és bátyjával a frissen felállított lett zászlóaljba, hogy fosztogató német katonák lelövik édesanyját. Rövid kiképzés után a lövészárokban találja magát, és részt vesz a legvéresebb ütközetekben, köztük a Halálsziget elnevezésű csatában, ahol a németek a keleti fronton először vetettek be mérges gázt. Arturs megtapasztalja a front kegyetlenségét, a felettesei inkompetenciáját és közönyösségét a borzalmas veszteségek iránt, de a bajtársiasságot is.

Az első világháború idején öt végsőkig elcsigázott francia katona elhagyja őrhelyét a Somme-i lövészárokban. A hadbíróság halálra ítéli őket: a szökevényeket a két frontvonal közötti senkiföldjére viszik, hogy elpusztuljanak a kereszttűzben. Amikor az egymással szembenálló seregek összecsapnak, mindannyian meghalnak. Vagy talán mégsem? Az egyik elítélt menyasszonya, Mathilde nem nyugszik bele szerelme, halálhírébe. Nyomozásba kezd, ám az igazságnak annyi arca van, ahány szemtanú. Mathilde a beszámolók alapján igyekszik összerakni a senkiföldjén töltött éjszaka és a következő reggel történetét.

Benjamin Martin (Mel Gibson) igazi harcos volt: kegyetlen, kiismerhetetlen, engesztelhetetlen. Mára azonban egyedül neveli hét gyerekét, és rájött arra, hogy a béke létszükséglet számára. Az amerikai függetlenségi háború azonban nem kedvez a kívülállóknak és a legnagyobb fiú, Gabriel (Heath Ledger) másképp gondolkodik, mint apja: kerüljön bármibe, a függetlenséget akarja szolgálni. Aki veszélybe került, meg kell védeni, akinek baja esett, azt meg kell bosszulni! Ha eljön az idő, Benjamin Martin újra fegyverbe szólítja régi harcostársait, és elindul, hogy az őrült háborúban megkezdje a maga őrült hadjáratát.

A vietnami háború idején öt amerikai katona indul járőrbe. Négy harcedzett, sokat, sőt túl sokat tapasztalt veteránhoz egy frissen bevonult gyalogos csatlakozik. Még sejtelme sincs róla, mennyire más a háború, mint ahogy azt otthon elképzelte. Társaiban viszont már alig maradt emberi érzés. Olyan dolgokra is képesek, melyektől újonnan érkezett társuk még iszonyodik. Azt azonban nem tudja eldönteni, hogy ha szükséges, nyíltan is szembeforduljon-e a többiekkel. Márpedig a járőr katonái elhatározzák, hogy egy szomszédos faluból elrabolnak maguknak egy helybéli lányt...

A film a második világháború idején játszódik a belga fronton. Négy amerikai és egy angol katona történetét meséli el, akik véletlenszerűen verődtek össze az ellenséges német vonalak mögött a hírhedt Malmedy mészárlás után, mely során hetven hadifoglyot lőttek halomra a belga Malmedy közelében.

2001. szeptember 11. szokatlanul meleg nap volt New Yorkban. Will Jimenónak, a kikötői rendőrség (PAPD) tisztjének megfordult a fejében, hogy kivesz egy szabadnapot és hobbijának, az íjászatnak hódol, de azután mégis úgy döntött, bemegy dolgozni. John McLoughlin őrmester, a PAPD köztiszteletben álló veteránja akkor már órák óta ébren volt, mivel minden reggel másfél órát kellett utaznia, míg beért a városba. A két férfi és kollégáik mind Manhattan központja felé tartottak, ahogy mindennap. Ám ez a nap más volt, mint a többi. A riasztásra elsőként reagáló PAPD csapat Manhattan központjából a World Trade Centerhez vonult. Öt férfi, köztük McLoughlin és Jimeno, bementek az épületekbe, és csapdába estek a romok alatt, amikor a tornyok összeroskadtak. Csodával határos módon McLoughlin és Jimeno életben maradtak, de hat méter mélyre temették őket a betontömbök és fémdarabok.

Az ellenséges vonalak mögött négy katona csapdába esik, ahol szembe kell nézniük félelmeikkel, vágyaikkal.

valóság: 2003. július 4-én az amerikai szövetségesek szokott látogatásukat teszik egy féltitkos török hadiszálláson Észak-Irakban. Hamarosan kiderül azonban, hogy a látogatás nem a megszokott. Amerika változtatni kíván az erőviszonyokon, a törökök nemkívánatos személyekké válnak a régióban. Azon a napon fejükre zsákot húzva, katonai és emberi méltóságukban megalázva hurcolják el a tizenegy török katonát a lakosság szeme láttára.A film: Suleyman Aslan egy a tizenegyek közül. A török alakulat vezetője nem tudja feldolgozni a történteket és egy búcsúlevelet hátrahagyva véget vet életének. A levél Polat Aldemar különlegesen képzett török titkosügynökhöz szól. A hivatásának élő Aldemart nem hagyja közömbösen barátja utolsó kívánsága: embereivel Irakba utazik, hogy a haláltól sem riadva vissza szembeszálljon az emberi jogokat tipró erőkkel.