Az Ukrajna elleni orosz támadás előestéjén egy csapat ukrán újságíró érkezik a stratégiai helyzetű keleti kikötővárosba, Mariupolba. Az ezt követő támadás és ostrom során bombák hullanak, a lakosok elmenekülnek, egyre nehezebb elektromos áramhoz, élelemhez, vízhez és gyógyszerhez jutni. A csapat – a városban maradt egyedüli nemzetközi újságírók – igyekszik dokumentálni a háború borzalmait és kijuttatni felvételeiket az ostromlott városból. Mikor végül körbeveszik őket az orosz katonák, egy kórházban lelnek menedékre, de fogalmuk sincs, hogy fognak kijutni.

Hősünk, a 17 éves Arturs (Oto Brantevics) azután jelentkezik önkéntes lövésznek apjával és bátyjával a frissen felállított lett zászlóaljba, hogy fosztogató német katonák lelövik édesanyját. Rövid kiképzés után a lövészárokban találja magát, és részt vesz a legvéresebb ütközetekben, köztük a Halálsziget elnevezésű csatában, ahol a németek a keleti fronton először vetettek be mérges gázt. Arturs megtapasztalja a front kegyetlenségét, a felettesei inkompetenciáját és közönyösségét a borzalmas veszteségek iránt, de a bajtársiasságot is.

Az Irakban dolgozó amerikai bombaosztag tagjai talán a világ legveszélyesebb munkáját végzik. Nap mint nap bombákat hatástalanítanak a háborús övezet kellős közepén. Életük azon múlik, hogy sikerül-e a megfelelő zsinórt elvágni idejében, mielőtt valaki felrobbantaná az elrejtett tölteteket. Számukra Bagdadban mindenki potenciális ellenség, ezért belső konfliktusaik ellenére össze kell tartaniuk. William James bombaspecialista őrmester megszállottan nem vesz tudomást a halál közelségéről társaitól eltérően, akik egyszerűen csak túl akarják élni a már alig néhány napos küldetést. Összebarátkozik egy helyi kisgyerekkel, Beckhammel, és amikor egy bombaraktárban hozzá hasonlító holttestre bukkan, keresni kezdi a tetteseket.

1941 nyarán az amerikai-japán viszony meglehetősen feszült, de még mindenki abban reménykedik, hogy a vitás kérdéseket sikerül diplomáciai úton rendezni. A japánok azonban már felkészültek egy Pearl Harbour elleni meglepetésszerű támadásra. Az amerikai hírszerzés ugyan figyelemmel követi a japán diplomáciai üzeneteket, de még Washington legbelsőbb körei sem tartják valószínűnek, hogy egy ilyen akció bekövetkezik, ezért nem is készülnek fel rá megfelelően.

Korszellem: Kiegészítés. Ismeretterjesztő film, mely bemutatja, hogy a jelenleg meglévő társadalmi rendszer fenntarthatatlan. Ha nem változtat az emberiség irányt, annak feltétlen globális összeomlás lesz a következménye.

Ez a lebilincselő, provokatív dráma az utasokról, a személyzetről és a légiirányítókról szól, akik egyre fokozódó rettegéssel figyelték, amint a United Airlines 93-as járata a negyedik eltérített repülővé vált a legszörnyűbb terrortámadás napján, 2001 szeptember 11-én. Abban az alig 90 percben, amit a gép a levegőben töltött, a világ az erőszak új korszakába lépett. A filmesek az elátkozott gép fedélzetén és a földön történteket az utasok és a személyzet családtagjaival, repülésirányítókkal, a 9/11 bizottság tagjaival és más személyekkel készített interjúk alapján rekonstruálták tehetséges, ám javarészt ismeretlen színészek segítségével. A végeredmény egy valós időben játszódó, döbbenetes erejű krónika lett a modern és a régi világ pusztító erejű ütközéséről és a bátorságról, amely ebből a tragédiából született.

Korszellem: A film. Az a film, amely sokak számára kinyitotta az ajtót a "Nyúl Üregébe". Ha teljesen kényelmesnek találja és meg van elégedve saját, külön alkotott képével az emberiségnek, vallásnak, történelemnek és a VILÁGnak, NE nézze meg ezt a filmet!

A Hamburger Hill igaz történetet dolgoz fel. A 101-es ejtőernyős osztag azt a feladatot kapja, hogy foglalja el a 937-es magaslatot. Tíz napig tart az öldöklő harc a Hamburger Hillnek csúfolt magaslat bevételéért - sok-sok fiatal életet követelve. Ez volt az egyik legvéresebb csata, amelyet az amerikai katonák vívtak Vietnamban.

Tombol a háború a Csendes-óceánon. A szövetségesek merész akcióra készülnek a Fülöp-szigeteken. A hírszerzés megtudta, hogy Cabanatuan közelében a japánok ötszáztizenhárom amerikai hadifoglyot tartanak őrizetben. 1945. január 28-án a hadsereg egyik zászlóaljának százhuszonegy katonája mintegy ötven kilométer mélyen behatol az ellenséges területre, hogy kiszabadítsa a foglyokat. A Henry Mucci ezredes vezette csapatnak elképesztő nehézségekkel kell szembenéznie. A cabanatuani rajtaütést az amerikai hadtörténet legsikeresebb mentőakciójaként tartják számon.

2005. november 19., Haditha, Irak Iraki lázadók amerikai tengerészgyalogosok ellen terveznek támadást. Bombájukat egy lakott területhez közeli út mellett helyezik el. Az ott élő irakiak látják előkészületeiket, ám bosszútól tartva nem jelentik az esetet. A bombát a tengerészgyalogosok konvoja alatt robbantják fel: az amerikaiak legnépszerűbb tisztjüket veszítik el. A katonák teljesen elveszítik fejüket: a közeli ház átkutatása során 24 embert mészárolnak le (köztük asszonyokat és gyerekeket). Szörnyű tettüket, a házban élők vívódását, majd szenvedését - és a lázadók indítékait egyszerre láthatjuk; mindössze egyetlen borzasztó és elgondolkodtató napot a sokéves háborúból…

Az első beszámolók szerint a Miracle at St. Anna című film az amerikai hadsereg 92., csak feketékből álló alakulatának történetét mutatja be, akik 1944-ben egy toszkán falukban estek csapdába, és a nácik mellett rasszista és alkalmatlan parancsnokaikkal is meg kellett küzdeniük.

Morgan Spurlock dokumentumfilm-rendezõ, aki az amerikai gyorséttermekrõl szóló Super Size Me című filmjével lett világhírű, nem kisebb feladatra vállalkozik, minthogy megtalálja Oszama bin Ladent. Az apropót az adja, hogy a rendezõ felesége gyermeket vár. Spurlock már elõre félti gyermekét a világtól, amibe beleszületik, a terrorizmustól, ami mindennapos lett a világ számos pontján. Így szülõi felelõsségtudata arra sarkallja, hogy a magányos akcióhõsök szerepébe bújva, megkeresse a világ elsõ számú közellenségét. Ahhoz, hogy megtalálja, meg kell ismernie nem csak Oszama bin Laden múltját, hanem azt a közeget is, ahonnan jön. Elutazik hát a Közel-Keletre, hogy Egyiptomot, Marokkót, Izraelt, Jordániát, Afganisztánt, Szaúd-Arábiát és Pakisztánt bejárva a nyomára akadjon. Eközben megismeri az ottani emberek életét, gondolkodásmódját és véleményüket az Amerikai Egyesült Államokról.