A Csavargó magányosan tölti napjait a nagyvárosban. Egy nap rámosolyog a szerencse: beleszeret egy vak virágáruslányba és ráadásul megmenti egy milliomos életét, aki ettől fogva barátjának tekinti. A bökkenő csak az, hogy a gazdag mecénás csak akkor ismeri meg, ha részeg, és ebből sok-sok galiba származik. A szerencse forgandó. A Csavargó a gazdag pártfogójától kapott pénzből meggyógyíttatja a lányt, ő maga viszont börtönbe kerül... A hangosfilm kezdeti és a világgazdasági válság kiteljesedő időszakában készült filmjében Chaplin nem merte megkockáztatni a beszédet, mely ellentétbe került volna figurája groteszk vizuális külsejével. A tőkések méltányosságára apelláló szegénysegítő kampány idején Chaplin ennek lehetetlenségét mutatta meg.

Chaplin filmje a mindennapi élet elgépiesedésének szatirikus - ugyanakkor érzelmes víziója. Charlie, a kisember bekerül a modernkori pokolba, azaz egy gyárba. A futószalagnál végzett monoton munka miatt az őrültek házába kerül. Felépülése után véletlenül belekerül egy utcai zavargásba, emiatt börtönbe zárják. Szabadulása után megismerkedik egy árva lánnyal, akit a gyámhatóság intézetbe akar zárni. A lány ennivalót lop, Charlie pedig nem tud fizetni az étteremben, emiatt mindketten újra börtönbe kerülnek. Charlie könnyes-kacagtató kalandokon keresztül végigjárja a modernkori pokol bugyrait. Habár '36-ban már létezett a hangosfilm és ez az a film, ahol először volt hallható Chaplin hangja egy nonszensz dalban, a szakértők ezt a filmet tartják "az utolsó nagy némafilm-komédiának". A hangtechnika tükrözi Chaplin ellenállását a változással (vagyis a hangosfilmmel) szemben, ez a film egy nagy korszaktól való búcsúzásnak is felfogható. Chaplin talán legnépszerűbb filmje.

Antonio, a külvárosi, munkanélküli családapa hosszú hónapok óta először dolgozhatna plakátragasztóként. A munkához azonban elengedhetetlenül szüksége lenne biciklire. Miután a megváltó jármű a zálogházban helyet cserél a feleség utolsó lepedőjével, úgy tűnik, Róma kiábrándító mocska enged szorításából. Ám az első munkanapon ellopják a kerékpárt. Antonio hű barátja, Bruno a tolvaj után veti magát. "A Biciklitolvajokban egy római munkanélküli végre foglalkozáshoz jut s ennek ellátásához kerékpárra van szüksége. De miközben plakátokat ragaszt a falakra, ellopják a kerékpárját. Egész álló nap járja Rómát, hogy megtalálja nélkülözhetetlen munkaeszközét, de hiába. Így lesz ez a hétköznapi esemény egy szívettépő tragédia tárgya..." Georges Sadoul

Las Piedras - egy elfeledett város valahol Közép-Amerikában. Különböző okokból a bajkeverők a világ minden tájáról megtalálják ezt a helyet. Két francia, egy olasz és egy német, elvállalnak egy veszélyes küldetést, csakhogy egy kis pénzhez jussanak, és hogy eltűnhessenek ebből a porfészekből. Egy amerikai olajipari társaság megbízza őket, hogy vezessenek el két, folyékony nitroglicerinnel megtöltött teherautót egy ötszáz kilométerrel arrébb található fúrótoronyhoz. A hősök nem haboznak sokáig, és hamarosan nekiindulnak az öngyilkos küldetésnek, amely során a szállítmányuk bármikor felrobbanhat.

A fiatal derék szenátor, Jefferson Smith titkárnője, Saunders segítségével leleplezi a politikusok korrupcióját, és a hatalmasok elleni küzdelem rettenthetetlen harcosává válik. A pártfőnök, a kormányzó és a szenátor feletti győzelme egy 23 órás szenátusi beszédben tetőz, melyben pellengérre állítja a hatalmasok fondorlatait.

1929-et írunk. A szegény halászfaluban nevelkedő, kilencéves Chiyót szülei egy kiotói gésa-háznak adják. A kislánnyal kegyetlen bánnak a ház tulajdonosai és Hatsumomo, a főgésa. Akaraterejét azonban nem sikerül megtörniük, s miután Hatsumomo riválisa, Mameha a szárnyai alá veszi, Chiyoból Sayuri néven legendás gésa válik. Megtanul minden művészi és társadalmi fogást, ami ahhoz szükséges, hogy érvényesülni tudjon abban a világban, ahol ezentúl mozognia kell: a gazdagok, a kiváltságosok és a politikai csatározások világában. Bár Sayuri kék szemei kora legbefolyásosabb férfiúit bűvölik el, valódi szerelme elérhetetlen távolságban van tőle. Ráadásul a történelem is utoléri a gésákat: második világháborúval Japán alaposan megváltozik...

Amikor a 11 éves Billy a bokszedzésen megpillantja a terem másik sarkában folyó balettórát, a mozdulatok varázsa többet nem engedi szabadon képzeletét. Hamar balettcipõre váltja bokszkesztyűit, hogy titkon besurranhasson Mrs. Wilkinson óráira, aki jó szemmel felismeri Billy tehetségét. Eközben Billy apja és bátyja, Tony, akik mindketten részt vesznek a bányászsztrájkban, csak nagy nehézségek árán tudnak kenyeret tenni a család asztalára. Keserűségük gátja akkor szakad át, amikor rájönnek, hogy a bokszedzésekre szánt pénzt Billy kevésbé férfias elfoglaltságra pazarolja. Mrs. Wilkinson azonban rábeszéli Billyt, hogy - ingyen - magánórákon taníthassa, és felvételire küldi a balettiskolába. Az intenzív felkészülés mindkettejüket alaposan próbára teszi, és amikor eljön a nagy nap, Billy - Tony összetűzése miatt a rendõrséggel - elszalasztja a felvételit. Mrs. Wilkinson a maga kezébe akarja venni a dolgok irányítását

A United Artists ezzel a filmmel kívánt csatlakozni a korabeli divathoz: a gengszterfilmkészítéshez, Howad Hawks mindjárt meg is rendezte a műfaj akkori legjobb moziját. Muni jóideig nem szakadt el a gengszterfiguráktól, sőt ezen belül egy sajátos karaktert teremtett: általában műveletlen, nyers, közönséges gengsztertípust alakít, akinek kegyetlensége és durvasága gyermeki naivitással keveredik. A történet alapjául Al Capone élete szolgált. Egy kis szélhámos a gengsztervezér, Lovo szolgálatába szegődik. Később megöli főnökét és kezdetét veszi egy furcsa karrier... A film remake-jét (igen jelentős változtatásokat eszközölve rajta) Brian De Palma készítette el 1983-ban, Al Pacino főszereplésével.

A film története 1787-ben kezdődik, amikor Őfelsége kitűnő hajója, a Bounty elindul Tahiti felé, a tudományos expedícióra: Blight kapitány remekül érti a mesterségét, és iszonyatos fegyelmet követel a fedélzeten... A legfontosabb amerikai filmek közé tartozik Lloyd mozija. És nem elsősorban azért, mert a kalandfilm műfajának egyik nehezen felülmúlható darabja. Inkább azért, mert az amerikai demokrácia műhelytitkairól, ébredező ellentmondásairól kevés műalkotás beszél ilyen árulkodó öntudattal és önigazoló szándékkal... A film kitűnő szórakozás, és elegendő gondolkodni való egyszerre. Aki csak az előbbit választja, az kielégül. Aki az utóbbira is hajlandó - élményben lesz része.

Bambi, a fiatal őzike, akinek anyját egy vadászaton kilőtték, s ő ettől kezdve teljesen magára hagyatva barangol az erdőben, miközben számos kalandon megy keresztül. Végül találkozik egy másik őzzel, és - közben felnőve - egy csapat vezetője lesz.

Glenn Holland, a fiatal, tehetséges zeneszerző olyan műről álmodik, amellyel beírja magát a zenetörténelembe. A hírnévre, a halhatatlanságra azonban még várni kell, az alkotás helyett mindennapi problémák megoldására kell fecsérelni az erejét. Kénytelen zenét tanítani egy középiskolában, hogy éhen ne haljon, és a lakbért is fizetni tudja. Miközben a munkája kezd beérni, a magánéletben újra sötét felhők gyülekeznek a feje felett. A kisfia hallássérülten születik, így soha nem hallhatja az apja zenéjét. Évek telnek el, mire Glenn képes elfogadni saját és fia sorsát. Patrick Sheane Duncan regényéből, Richard Dreyfuss Oscar-jelölt főszereplésével.

A hanyatló Spanyolországban játszódó történet középpontjában a magányos királynő áll, akit egy ádáz cselszövés meg akar alázni. Nem csak a melodramatikus cselekmény és a csodálatos nyelvezet adja a film értékét, hanem a beteljesíthetetlen szerelem igazi tragikuma is, meg a nagy történelmi vízió, amelyben a lakáj tulajdonképpen a népet, a királyné pedig a nőt személyesíti meg. Mint minden drámában, itt is megmutatkozik az ember gyötrő tehetetlensége, hogy megtalálja önmagát és hatással legyen a történelemre. Jean Marais legendás alakítást nyújt a nemesszívű, tehetséges, igaz ember, Ruy Blas megformálásával.

Edward Wilson céltudatos fiatalember, aki hazájáért, az Egyesült Államokért mindenre képes. Ambiciózus hozzáállása segíti abban, hogy munkát kapjon a II. világháború elején megalakuló hírszerző csoportban. Wilson egyike lesz azoknak, akik létrehozzák a világ legbefolyásosabb kémszervezetét, a CIA-t, és a hidegháború éveiben maga is aktív formálója lesz a kibontakozó fegyveres konfliktusoknak. Miközben látszólag szürke hivatalnokként éli mindennapjait, ifjúkori idealizmusát apránként teljesen felemészti a hírszerzés látszatvilága, amelyben mindenki titkokat őriz, és senkiben sem lehet megbízni. A kubai Disznó-öbölben végrehajtott amerikai invázió után nyilvánvalóvá válik, hogy valaki elárulta a partraszállás tervezett helyét a szovjeteknek. A besúgó utáni kutatás során Wilsonnak élete minden fontos személyes kapcsolatát próbára kell tennie.