Ernst Lubitsch 1942-ben megalkotta Hollywood leghíresebb komédiáját. A stáblistán csupa magyar név fémjelzi a lengyel opuszt, mely máig maradandó és minden alkalommal újra nézhető és mulattató szatíra. A helyszín Varsó, a Nemzeti Színház, a dátum 1939. A színházban náciellenes darabot próbálnak a színészek, melyet a lengyel kormány letilt, mondván, Hitlert nem lehet provokálni. Éppen ezért a színészek Shakespeare Hamletjét adják elő. Mikor Joseph Tura a nagymonológot mondja - "Lenni vagy nem lenni -, egy fiatal katona feltűnően feláll a második sorban, s eltűnik a színfalak mögött. A vezető színész először meghökken, sejtelme sincs, mi a valódi ok. A következő napokban minden egyes előadáson ugyanúgy megismétlődik a nézőtéri jelenet. Tura szinte belebetegszik, s még csak nem is sejti, hogy a katona a nagymonológ röpke ideje alatt feleségével, Maria Tura színésznővel találkozik az öltözőben...

Raimunda egy fiatal, keményen dolgozó és igen vonzó édesanya, aki munkanélküli férjével neveli serdülőkorban lévő lányukat. Nővére, Sole viszont igen félénk nő, aki egy illegális fodrászszalonban keresi kenyerét. A férje faképnél hagyta és lelépett egyik ügyfelével. Sole azóta egyedül él. Egy tavaszi vasárnapon Sole felhívja Raimundát, hogy tájékoztassa őt Paula nénikéjük haláláról. Raimunda nagyon szerette nénikéjét, mégsem tud ott lenni a temetésen. Sole egyedül tér vissza szülővárosába, ahol a szomszédok közlik, édesanyja visszatért a túlvilágról, hogy Paula nénikéjének gondját viselje betegeskedő éveiben.

Egy baszk pap a Biblia gondos tanulmányozása során rádöbben, hogy az Antikrisztus karácsony éjjelén épp Madridban fog megszületni. Egy havymetal rajongó és egy televíziós show man segítségével sikerül kiderítenie a pontos helyet is. De hogyan vehetné fel a harcot? A Rosemary gyermeke modern, gunyoros átiratának is felfogható kultuszfilm, minden idõk egyik legsikeresebb spanyol filmje.

Nils egy hatalmas hókotró sofőrjeként dolgozik a messzi északon, hatalmas hófalak között, járatlan utakon teljesít szolgálatot. A pedáns, és visszahúzódó hómunkás még egy Év Állampolgára díjat is nyert, ám az elismerést nem tudja kiélvezni, mert egy tragikus fordulat összetöri addigi meghitt családi életét: fiát drogtúladagolás következtében holtan találják. Mivel a rendőrök állításával ellentétben Nils meggyőződéssel hiszi, hogy fia nem is drogozott, úgy dönt, kezébe veszi a dolgokat, és saját szakállára nyomozásba kezd. Amikor pedig alvilági szálak is felmerülnek a halálesettel kapcsolatban, a férfiből előtör az ösztönlény, amely mindent és mindenkit elpusztítana, akinek csak vér tapad a kezéhez fia halála miatt.

1967. USA. Középosztálybeli jólét. Tarka-barka ruhák. Jefferson Airplane. És egyebek. Larry Gopnik élete egyik napról a másikra a feje tetejére áll. A csendes, közép-nyugati egyetem, nem kevésbé csendes fizika professzorával neje közli, hogy elhagyja őt egy nagyképű kollégájáért. Judith szerint Sy Ableman sokkal életrevalóbb, mint a visszahúzódó Larry. Bonyolítja a válást és költözést a családdal élő Arthur, Larry testvére, aki szintén egy örök vesztes. Larry és Judith két kamasz gyereke sem a könnyen kezelhető kategóriába tartozik. Larry lánya, Sarah, rendszeresen apja pénztárcáját dézsmálja, mert plasztikai műtétre gyűjt. Mindezek tetejébe egy ismeretlen levélíró próbálja megfúrni Larry állását, és ha ez még mind nem lenne elég, egy bukásra álló végzős hallgató először megvesztegetni, majd miután nem jár sikerrel, rágalmazásért perelni akarja az egyre kétségbeesett professzort. Ráadásul Larry gyönyörű szomszédasszonya kiveti a hálóját a teljesen összezavarodott férfira...

Egy megrázó élmény után néhány fiatal őrült elhatározásra jut: megszabadítják a világot a veszélyes emberektől. Vacsorákat rendeznek, ahol a kiszemelt áldozatok mit sem sejtve kedvükre esznek és kedélyesen beszélgetnek mindaddig, míg a házigazdák elő nem vesznek egy baljós kék üveget. Minden egyes vacsora egy-egy hullával és egy újabb paradicsombokorral végződik a hátsó kertben.

Borat elmeséli, hogy tizennégy évvel ezelőtti filmjével óriási szégyent hozott országára, igaz, csak elindul egy újabb amerikai küldetésre, méghozzá most azért, hogy lányát ajándékul adja valaki olyannak, aki közel áll az USA "trónjához". Ám Boratnak gondja akad ottani népszerűségével, így muszáj álruhát hordania, nehogy felismerjék, miközben közelebbről is megismeri a karanténba vonult országot, no meg serpenyővel csapkodja a koronavírust, hogy végül Donald Trumpnak öltözve szolgálja fel lányát a jelenlegi alelnöknek, Mike Pence-nek.

A sikertelen filmproducer a nagy visszatérést tervezgeti. Végre eszébe jutott valami, ami előtte még senkinek: némafilmet fog gyártani! Azonnal nekilát a legszükségesebb feladatok elvégzésének: pénzszerzés, sztárszerzés, ötletszerzés. Hatalmas szivarokat rágcsáló filmmogulokra vadászik, hallgatag oroszlánokat igyekszik üvöltésre bírni, és szeretné rávenni agyament kollégáit, hogy néha valami értelmeset is csináljanak. Mel Brooks egyik legjobb vígjátékában Hollywood néhány legnagyobb csillaga is feltűnik

Dr. Richard Thorndyke az új vezetője a Nagyon, NAGYON Őrültek Elmegyógyintézetének, és azért jött, hogy tanulmányozza a gyanús viselkedésformákat. Amikor gyilkossággal vádolják meg, Dr. Thorndyke kénytelen saját elmeállapotát is felülvizsgálni, hogy tisztázhassa nevét a vád alól.

Ebben a klasszikus szatírában, Grand Fenwick parányi hercegségének hercege és miniszterelnöke kitűnő tervet eszel ki arra, hogyan mentsék meg országukat a csődtől. A terv a következő: hadat üzenni Amerikának, elveszíteni, majd begyűjteni a háború utáni segélyt. Az egyetlen probléma az, hogy a főparancsnoknak elfelejtik megemlíteni azt az apró részletet, hogy a háborút el kell veszíteni. A parancsnok egy légitámadás gyakorlat idején érkezik New Yorkba, hogy túszul ejtse a híres tudóst és asszisztensét és megszerezze az általuk fejlesztett szuperfegyvert. Ekkor azonban szembe kell nézni az új problémával: mi legyen akkor, ha megnyerik háborút.

Dana Marschz, a sikertelen színész az Arizona állambeli Tucson egyik középiskolájában tanít drámapedagógiát. Diákjaival népszerű filmeket dolgoz át színpadra, minden különösebb visszhang nélkül. Dana megtudja, hogy a tagozatát be akarják zárni. Sok töprengés után mentőötlete támad, színre viszik Shakespeare tragédiájának, a Hamletnek a folytatását. Ez persze sajátos, zenés színházbeli feldolgozást jelent, melyben a hangsúly nem a drámai hitelességen és a politikai illendőségen van. Miközben a fiatalok mind lelkesebben vetik bele magukat a munkába, a hivatalnokoknak egyre kevésbé tetszik a készülő darab

Véget ért Shelley nyuszi boldogsága. Betöltötte a huszonhetedik életévét, így kitették a szűrét a Playboy-házból, ahol pucérkodva ugyan, de édes semmittevésben éldegélt. Egyedül van, mint az kisujja és semmi okos nem jut az eszébe, mihez is kezdjen ezután. A véletlenek szerencsés összjátéka folytán végül egy főiskolai kollégiumban köt ki, ahol elvállalja egy szobára való nebuló felkészítését az életre. A jó tanuló diákok kezdetben kinevetik a platinaszőkeséget, azután irigyelni kezdik, majd rájönnek, hogy érdemes tanulni tőle. Igaz ezeket a (tan)tárgyakat bulizásnak, pasizásnak és sminkelésnek hívják.

Jaks, Sam és Freddie kegyetlenül és gonoszul bánnak egymással. Egyvalamiben mégis hasonlók: furcsa módon mindannyian hisznek a szerelemben, és abban, hogy mindannyiuknak megadatik még egyszer az újrakezdés lehetősége. Jaksnak soha sem volt könnyű élete. Még csak nyolcéves volt, amikor anyja elhagyta. Most felébred benne valamiféle családi érzés, amikor húsz év szünet után mégis elmegy meglátogatni testvérét, Samet. A családi összejövetel időpontja nem véletlen, Sam ugyanis megházasodik. A fiatal menyasszony a gyönyörű, nagyra vágyó terveket szövögető, Las Vegas-i karrierről ábrándozó Freddie nem szerelemből megy hozzá Samhez. A házasság a büntetése, amiért állítólag pénzt lopott a maffiától.