A visszahúzódó, inkább kutatóorvosnak, mint gyakorló pszichiáternek való Dr. Malcolm Sayer a Baibridge-i Kórház ideggyógyászatára kerül. Az osztályon szinte teljesen öntudatlan, gyermekkoruk óta tetszhalott állapotban lévő betegeket kezelnek. Bár nem tudnak beszélni és érzelmeiket, gondolataikat más módon adják környezetük tudtára, Sayer meg van győződve róla, hogy ezek az emberek "odabenn mégis élnek". A lelkes orvos egy olyan új gyógyszert fedez fel, amellyel a betegeket vissza lehet hozni őket az életbe. Csodálatos ébredésnek lehetünk tanúi.

Századunk egyik legmegrázóbb katasztrófája sokszor megihlette már a filmeseket. A Titanic éjszakája volt a téma első nagyszabású feldolgozása és egyben - mindmáig - a legtényszerűbb. Walter Lord kiindulópontul szolgáló dokumentumregényét már nemzedékek olvasták ronggyá. Most, az új, romantikus filmváltozat világsikere után érdemes felidézni: mi is történt valójában...

Christy Brownt még saját szülei is gyógyíthatatlannak, mozgássérültnek és gyengeelméjűnek tartják. Egy szép napon azonban a családnak rá kell döbbennie, hogy Christy nemcsak ért, érez, de gondolkodik és iszonyú elszántsággal küzd szerettei elismeréséért. Segítségükkel emberfeletti harcot vív azért, hogy teljes értékű embernek tarthassák.

A huszadik század kezdetén született egy fiú Angliában, egy nagyon szegény családban. A kisfiúra azonban nagy jövő vár, hiszen mint Charlie Chaplin, a világ egyik legnagyobb szórakoztató komikusává válik. Richard Attenborough, az életrajzi tablók nagymestere, ezúttal a filmtörténet talán legnagyobb figuráját tűzte kameravégre. Charlie Chaplin, századunk zseniális nevettetője kalandregénybe illő életet élt. A nagy komikus pályáját feldolgozó film persze vígjátéki elemekben sem szűkölködik, de nem hiányoznak a tragikus sorsfordulók, sőt a krimibe illő hajszák sem. A címszerepben Robert Downey Jr., parádés alakítása látható, de méltó társa Dan Aykroyd, Anthony Hopkins és Geraldine Chaplin is.

1900. Valentin-nap: az ausztráliai Victoria állam neves és patinás Appleyard leánykollégiumának növendékei és tanári kara kirándulni indul a vidék turistalátványosságához, a Függő sziklának nevezett, egzotikus vulkáni képződményhez. A lányok egy fizikailag és pszichikailag egyaránt megterhelő kiránduláson vesznek részt vezetőnőjük (Rachel Roberts) kíséretében. A kis csoport úti célja a titokzatos Függő szikla, melynek légkörét az ősi pogány szellemiség határozza meg. A kirándulás során négy lány valami megmagyarázhatatlan, de mégis kézzelfogható erő hatása alá kerül... Négyük közül három eltűnik. Egyikőjük visszatér ugyan, de semmire sem emlékszik. Vajon mi történt velük?

A vietnami háború idején öt amerikai katona indul járőrbe. Négy harcedzett, sokat, sőt túl sokat tapasztalt veteránhoz egy frissen bevonult gyalogos csatlakozik. Még sejtelme sincs róla, mennyire más a háború, mint ahogy azt otthon elképzelte. Társaiban viszont már alig maradt emberi érzés. Olyan dolgokra is képesek, melyektől újonnan érkezett társuk még iszonyodik. Azt azonban nem tudja eldönteni, hogy ha szükséges, nyíltan is szembeforduljon-e a többiekkel. Márpedig a járőr katonái elhatározzák, hogy egy szomszédos faluból elrabolnak maguknak egy helybéli lányt...

Egy közép-franciaországi kislány, aki árvaházba kerül a nővérével, és minden vasárnap hiába várja, hogy érte jöjjön az apukája. Egy kávéházi énekesnő, elhaló hanggal, aki egy csapat részeg katona előtt lép fel. Egy alacsony varrónő, aki egy vidéki szabó hátsó műhelyében szegi fel a ruhákat. Egy kezdő kurtizán, aki túl sovány, és akinek menedéket védelmezője, Etienne Balsan nyújt a könnyűvérű nőcskék és az éjszakai császárok világában. Egy szerelmes asszony, aki azt állítja, hogy sosem lesz senki felesége, különösen nem Boy Capelé, a férfié, aki pedig imádja. Egy lázadó, akit a kora társadalmi elvárásai béklyóba zárnak, és aki a szeretői ingét hordja. Ez Coco Chanel története, aki azelőtt testesítette meg a modern nőt, mielőtt azt kitalálta volna a világ számára.

1965-ben járunk, amikor Beverly Donofrio (Drew Barrymore) még csak 15 éves, és mint minden tinédzser, õ is merész álmokat szövöget a jövõrõl: írónõ lesz, és New Yorkba költözik. Bev ezzel együtt nem könyvmoly, hanem épp olyan kamaszlány, mint a többiek - pimasz, lázadó, szeszélyes... és a fiúkat lesi. Egy bulin belebotlik egy nem túl eszes, ám vagány 18 éves srácba, és mivel éppen csalódott egy másik fiúban, vele igyekszik vigasztalódni. Nem sokkal késõbb kénytelenek szembenézni az együtt töltött éjszaka nem várt következményével: Bev állapotos. Egy afféle rendes családban, mint az övék, egy lányanya teljességgel elképzelhetetlen, Bev mégis közli szigorú apjával (James Woods) és összetört anyjával (Lorraine Bracco), hogy megtartja a gyereket, otthagyja a középiskolát, és hozzámegy Ray-hez.

Monty Brewster kisstílű baseballjátékos, aki rég kiöregedett az élsportból, mégis egy álomszerződésre vár. Egy nap megtörténik vele a csoda, fejlett humorú bácsikája egész vagyonát ráhagyja, ami nem kevesebb, mint háromszázmillió dollár. Ám feltételt is szabott a vén csirkefogó: csak akkor juthat ehhez az örökséghez, ha harminc nap alatt elkölt harminc milliót úgy, hogy az utolsó napra egy fillérje, még egy plusz alsónadrágja sem marad. Monty belemegy a játékba, de még csak nem is sejti, milyen kínszenvedés ennyi pénzt elkölteni.

A Detroiti Tigrisek legendás dobójátékosa, Billy Chapel mindig jobb volt a baseballban, mint a szerelemben? Billy negyvenévesen minden elért, ami a pályán lehetséges. Egy kiábrándító évad végén, éppen életének talán utolsó profi meccse előtt szerelme, Jane közli vele, hogy elhagyja, mivel Londonban kapott egy jó állást és elutazik még aznap este. A Jane számára sem könnyű döntést négyéves kapcsolatuk válsága is siettette. A hidegzuhanyként kapott hírt tetézi a csapat menedzserének kijelentése, miszerint jövőre felbontják Billy játékosi szerződését. Ilyen előzményekkel kezdődik a rangadó mérkőzés. Billy eleinte mintha nem is lenne a pályán, kavarognak a fejében a gondolatok: hol ronthatta el, a játékot válassza, vagy a szerelmet? Billy minden dobással egyre közelebb kerül ahhoz, hogy meghozza élete legfontosabb döntését. Közben az ellenfél csapatával sem stimmel valami. Talán itt a vissza nem térő lehetőség Billy számára, hogy megmutathassa, még nem írhatják le teljesen...

A kétbalkezesek csapatának története folytatódik... A Clevelandi Indiánok az előző részben már megtanulták, hogy a sikerhez vezető út elég hepehupás, ám azt még nem tudják, hogy lecsúszni ennél sokkal egyszerűbb. A srácok észre sem veszik, hogy egyik pillanatról a másikra odajutottak, ahonnan elindultak. Ezúttal azonban nem csak az ellenféllel kell megküzdeniük, hanem saját magukkal is.

Lehet, hogy nem létezik kóros telefonfüggőség nevű betegség, de a Mozell lányok miatt érdemes volna bevezetni. A hölgyek, a telefonálás összes lehetséges módozatát felvonultatják (vezetékes, drótnélküli, mobil, konferencia, társvonal, üzenetrögzítő), hogy a családi kötelékeket fenntartsák. Most éppen azért lógnak mindhárman a dróton, mert az apa (Walter Matthau) kezdi egyre jobban elveszíteni a kapcsolatot a valósággal. A lányok aggódnak érte, de a gyakorlatban csak Eve, a középső lány (Meg Ryan) áll mellette, s ő informálja testvéreit - természetesen telefonon - apjuk állapotáról.