Boone (Denzel Washington) kiváló amerikai futballedző hírében álló fekete tanárember. 1971-ben a virginiai Alexandria városában megkezdik a faji elkülönítés felszámolását, amelynek jegyében összevonnak két iskolát. Az amúgy is meglévő feszültségeket tetézik Boone kinevezésével az egységes csapat élére. A fehér fiúk korábban sorra nyerték a meccseket, nehezen fogadják el az új színesbőrű edző utasításait. Az edzőtáborok eleinte botrányos verekedésektől hangosak, de a srácok lassan rájönnek, hogy az egymás elleni gyűlölet felesleges. Jól szerepelnek a bajnokságban, de a legfontosabb meccs előtt a kapitány autóbalesetet szenved. A Titánok csapatának most igazi egységet kell mutatnia.

Alcatraz a világ egyik legkeményebb és legbiztonságosabb börtöne volt. A San Francisco-i öbölben lévő szigetbörtönbe a legveszélyesebb rabokat zárták, Al Capone is itt raboskodott. 1960. január 18-án ide szállítják Frank Morris elítéltet, aki már több börtönből megszökött. A notórius szökevényt nem riasztja vissza, hogy innen még senkinek sem sikerült megszöknie. Alcatrazban is kivívja a többi rab tiszteletét, majd hozzálát, hogy kidolgozza a menekülési tervét. Az előkészületekbe két társát is bevonja. Aprólékos munkával addig mesterkedik, míg sikerül kijutniuk az erődítmény tetejére.

Kábítószer csempészés vádjával letartóztatják a török határon Billy Hayest. A hatóságok példát akarnak statuálni az amerikai fiatalemberrel, ezért harminc év börtönre ítélik. Billy a rácsok mögött embertelen pokolban találja magát. A kilátástalan helyzetben barátokra lel egy honfitársa, egy kábítószerfüggő angol értelmiségi és a meleg skandináv férfi személyében. Bár Billy tisztában van azzal, hogy az életével játszik, rászánja magát az "éjféli expresszre", ami a börtönszlengben szökést jelent. Az új barátai a segítségére sietnek. Billy Hayes és William Hoffer könyve alapján.

Christy Brownt még saját szülei is gyógyíthatatlannak, mozgássérültnek és gyengeelméjűnek tartják. Egy szép napon azonban a családnak rá kell döbbennie, hogy Christy nemcsak ért, érez, de gondolkodik és iszonyú elszántsággal küzd szerettei elismeréséért. Segítségükkel emberfeletti harcot vív azért, hogy teljes értékű embernek tarthassák.

Mikor 1914 nyarán kitör a háború, sokmillió ember élete fenekestül felfordul, s a harcok sokakat állítanak csatasorba. Beköszönt a tél és vele együtt a karácsony is: a fronton szolgáló katonákat családtagjaik és a hadsereg ajándékokkal halmozzák el, de a francia, skót és német lövészárkokban tartózkodókat a legnagyobb meglepetés nem a csomagokat kibontva éri. Aznap este csodálatos dolog történik, amely örökre megváltoztatja négy ember, egy anglikán pap, egy francia hadnagy, egy különleges német tenor és szerelme, egy szoprán énekes életét. Karácsony éjjelén megvalósul az elképzelhetetlen: a katonák kimásznak a lövészárkokból, s fegyvereiket hátrahagyva kezet ráznak az ellenséggel.

Egy sorozatgyilkos tartja rettegésben Meshed szent városát. A gyilkos a város bűntől való megtisztítását tűzte ki célul, ezért egymás után gyilkolja meg a prostituáltakat. A hatóságok nem igazán akarnak foglalkozni az üggyel, így egy újságírónő kezd magánnyomozásba. Éjszaka prostituáltnak öltözve várja a gyilkos újabb feltűnését, kockáztatva saját életét. A megtörtént eseményeket feldolgozó thriller a sorozatgyilkos Saeed Hanaei-ről szól, aki 2000-2001-ben 16 nőt gyilkolt meg, mire a hatóságoknak sikerült letartóztatniuk.

1977-ben Harvey Milket beválasztották a San Francisco városának Felügyelői Testületbe, így ő lett az első olyan választott, magas közhivatali tisztséget betöltő ember Amerikában, aki nyíltan vállalta homoszexualitását. Győzelme nemcsak meleg jogi szempontból volt jelentős; egységbe kovácsolta a politikai spektrum különböző szereplőit, a nyugdíjasoktól kezdve a szakszervezeti dolgozókig. Harvey Milk alapjaiban változtatta meg az emberi jogokért folytatott harc természetét, és vált egész Amerika hősévé, szomorúan korai, 1978-ban bekövetkezett tragikus halála előtt.

V. Henrik, az újdonsült, fiatal angol király - aki trónvárományos korában a korhely Falstaff oldalán végbevitt kicsapongásaival szerzett magának kétes hírnevet - háborút indít a franciák ellen. Csodával határos módon legyőzi a túlerőben lévő ellenséget, elnyeri Katalin királykisasszony kezét és végül a korona is méltó helyre kerül.

A vietnami háború idején öt amerikai katona indul járőrbe. Négy harcedzett, sokat, sőt túl sokat tapasztalt veteránhoz egy frissen bevonult gyalogos csatlakozik. Még sejtelme sincs róla, mennyire más a háború, mint ahogy azt otthon elképzelte. Társaiban viszont már alig maradt emberi érzés. Olyan dolgokra is képesek, melyektől újonnan érkezett társuk még iszonyodik. Azt azonban nem tudja eldönteni, hogy ha szükséges, nyíltan is szembeforduljon-e a többiekkel. Márpedig a járőr katonái elhatározzák, hogy egy szomszédos faluból elrabolnak maguknak egy helybéli lányt...

A fekete humort se nélkülöző film Anglia királyáról, III. Györgyről szól, aki uralkodása alatt fokozatosan elveszti ép elméjét. A király romló idegállapota lehetőséget ad az ellenségeinek, akik az amerikai gyarmat elvesztésével vádolják, hogy megfosszák őt a tróntól. György felesége, legodaadóbb híveivel együtt mindent elkövetnek, hogy megmentsék a királyi trónt, azonban a legjobb orvosok se képesek segíteni az őrült uralkodón. A hívek ezért a kétes hírű, William Pitt doktort szerződtetik, akinek rendhagyó gyógyítási módszerei a modernkori pszichiátriára emlékeztetnek. Miközben Dr. Pitt igyekszik a beteg elméjének mélyére hatolni, lenézően és megalázóan bánik vele. Ilyen magatartással a király korábban még sohase találkozott.

Az 1990-as évek közepén Dublin leginkább egy harcmezőre hasonlított, néhány nagyhatalmú drogbáró küzdött egymással a piacért. Meglepő módon nem a rendőrség, hanem egy bátor újságírónő, Veronica Guerin (Cate Blanchett) bizonyult a legkomolyabb ellenfelüknek. Guerin buldog szívóssággal követte az eseményeket, és leleplezte a dílereket. A nő az olvasói és a hazája iránt érzett felelősség mellett családjára is komoly figyelmet és energiát fordított, és nemzeti hőssé vált az írek szemében. Joel Schumacher valós történeten alapuló filmje hiteles képet vázol az ír konfliktusról, és megrendítő portrét fest az újságírónőről, aki mindent kockára mert tenni az igazság felkutatása érdekében.

Charlie Lang semmi másra nem vágyik, mint hogy jó zsaru, segítőkész szomszéd, szerető férj és jó apa legyen. Murielnek, a feleségének viszont minden gondolata a pénz körül forog. Egy nap Charlie munka közben egy olyan kávézóban ebédel, melynek pincérnőjét, Yvonne-t kisemmizte felelőtlen férje. Amikor a férfi észreveszi Yvonne szomorúságát, megpróbálja felvidítani, de munkája elszólítja és amikor fizetni készül, akkor veszi csak észre, hogy nincs nála pénz borravalóra. Van azonban egy lottószelvénye, ezért megígéri Yvonne-nak, hogy ha kihúzzák a számait, megfelezi vele a nyereményt. És csodák-csodája Charlie megüti a négymillió dolláros főnyereményt.

Wayne és Eileen Hayes jómódú házaspár, békés, boldog házasságban élnek, felneveltek két gyereket. Egyik nap azonban Wayne-t elrabolják és életéért cserébe váltságdíjat kérnek. A Hayes család békés otthonába FBI-ügynökök költöznek. Eközben a várostól távol, egy kietlen, erdős területen Wayne Hayes élete legfontosabb tárgyalását folytatja. Arnold Mack tegnap még tisztességes polgárként élte az életét, ma pedig arra készül, hogy megöljön valakit a pénzéért. Wayne tudja, hogy óráról órára kevesebb a remény arra, hogy valaha visszakapja régi életét, de úgy dönt: nem adja fel.

A film megtörtént esetet dolgoz fel. Meggyilkolt tinédzser szerelmespár holttestére bukkannak az észak-kaliforniai Vallejo városkájában 1968. december 20-án. A nyomozás zsákutcába jut. A helyi lap szenzációhajhász riportere naponta foglalkozik az üggyel, a város lakói pedig rettegésben élnek. Fél évvel később a gyilkos újra lecsap: ezúttal fiatal párral végez. Az újságok egy levelet kapnak, amelyben a gyilkos azzal fenyegetőzik, hogy további tizenkét alkalommal fog lecsapni. A levélhez kriptogramot is mellékel és azt állítja, hogy aki megfejti a bonyolult kódot, az megtudja, ki a gyilkos.