Az 1989-es montreali műegyetemen elkövetett mészárlás története, ahol mérnökhallgató diáklányok estek áldozatul egy labilis nőgyűlölő személynek.

Nagy jövő előtt áll a tizenhét éves Casey. Fizikából ő az osztály legjobbja, a Harvardon tanulhatna. Tanára biztatására tanulmányt ír a nyáron, amely megnyithatja előtte az utat az egyetem felé. Ennek témájául a műkorcsolya világában érvényesülő fizikai törvényszerűségeket és összefüggéset választja. Hogy némi gyakorlati tapasztalatra is szert tegyen, beiratkozik a korcsolyasuliba. Hamarosan rájön, hogy tévedett: nem a tudomány hozza lázba, hanem a műkorcsolya, ez az ő igazi szerelme. Közeleg a nyár vége, és hamarosan döntenie kell, melyiket válassza?

Az amerikai Abby teljesen magára marad Tokióban, amikor a barátja váratlanul szakít vele. Kétségbeesésében munkát vállal a szomszédja, Maezumi, az idősödő mesterszakács és a felesége, Reiko éttermében. A férfi levese hatására Abby elhatározza, hogy beáll mellé tanulónak. Kitartóan dolgozik, annak ellenére, hogy az öreg állandóan kiabál és zsarnokoskodik vele. Idővel azonban a mester és a tanítványa megtalálják a közös hangot.

Billy, a kissé ütődött milliomos csemete húszéves létére rendszeresen fogócskázik egy nem létező pingvinnel a kastély kertjében. Apja egy nap úgy határoz, visszavonul az üzleti élettől, és mivel fia ütődött, unokaöccsére, Ericre hagyja hatalmas szállodaláncát. Billy arra kéri apját, adjon neki még egy lehetőséget, és megígéri, hogy újra kijárja az iskolát, méghozzá jelessel és ezúttal segítség nélkül. Mr. Madison elfogadja az ajánlatot, s úgy dönt, a bizonyítvány fejében Billyé lesz a vállalat. Ám a ravasz Eric sem várja tétlenül az iskola végét.

Billy Jack egy mesztic veterán zöldsapkás, akiben egyre inkább indián vére dominál. Gyűlöli az erőszakot, de nem szabadulhat tőle a fehér ember világában. A film a békeszerető, a sivatagban szabad művészeteket tanuló "jófiúkat" és a közeli városka maradi "rosszfiúit" egymással szembeállítva dolgozza fel az 1960-as évek végének legfontosabb témáit/üzeneteit, úgymint: a rendszerellenességet, a "szeretkezz, ne háborúzz" jelmondatot, Isten teremtményeinek értelmetlen lemészárlását, a társadalom megerőszakolását (átvitt értelemben és szó szerint), az igazság két arcát, a szegregációt és az előítéletességet.

Betsy és Christine mindketten magániskolába járó fiatal lányok, akiknek a gondolatai csak a fiúkon, és persze az ellenlábas lány, Jordan bosszantásán járnak. Chris most azonban nagy lépésre szánja el magát, ugyanis elhatározza, hogy ágyba bújik a szerelmével, Jim-mel. Jordan eközben mindent megtesz azért, hogy a mesterkedéseivel elszakítsa egymástól a fiatalokat.

Richard Clark (Jon Lovitz) azt állítja, hogy neveletlen kölykök nincsenek. Olyannyira hisz ebben, hogy feladja biztos és kényelmes állását az apja vezette elegáns főiskolán, és elszegődik abba a gimnáziumba, amelyet mindenki csak a közoktatás legsötétebb bugyrának tart. Néhány nap, sőt, már néhány perc is elegendő Clarknak ahhoz, hogy rádöbbenjen, hamis az előbb említett elképzelés, ugyanis az itteni diákok még a legsötétebbnél is sötétebbek. De vajon mit keres egy ilyen helyen a gyönyörű Victoria (Tia Carrere), akinek fel sem tűnik, hogy mennyire abszurd az a tény, hogy a sulinak saját temetője van.