A televíziózás hőskorában egy kiesett versenyző megvádolja a legsikeresebb televíziós játék sikeres nyertesét, a szinte nemzeti hősként ünnepelt Charles Van Dorent, a legkedveltebb magazinok címlap-sztárját. A Yale Egyetem angoltanára hetente feltűnt a képernyőn, sorra-rendre helyes választ adott a legfurcsább kérdésekre, miközben nézők milliói csak miatta ültek le a képernyők elé és lenyűgözve figyelték teljesítményét. Az egész azonban egy jól kitalált és felépített blöff volt, a nézők azt látták, amit a műsor készítői el akartak velük hitetni. Ám egyszer valaki ezt megelégelte. A játék egyik vesztese, akin Van Doren könnyedén túllépett, bizonyos Herbie Stempel úgy döntött, lerántja a leplet a cselszövésről és azzal vádolta meg a fejtörő gyártóit és résztvevőit, hogy csalnak. A kongresszus által kezdeményezett vizsgálat ki is derítette a keserű igazságot.

Sanyarú sors jutott a tizenkét éves Ingemarnak. Apja az Egyenlítő környékén, egy banánültetvényen dolgozik. Az anyja pszichológiai eset, a bátyja pedig naponta gyötri a fiút. Szerencsére Ingemar nem töpreng ezen, hiszen vannak, akik ennél rosszabb helyzetben vannak, mint Lajka kutya, akit senki sem kérdezett, mielőtt kilőtték az űrbe. Ingemart nyárra a melegszívű Gunnar bácsikájához és Ulla nénikéjéhez küldik. Az új környezetben a fiú kinyílik a világra. A faluban különc, jószívű emberekkel találkozik. A velük való kapcsolatból merít erőt, amire majd szüksége is lesz, ha a dolgok otthon még rosszabbra fordulnak.

50-es évek, London. Itt él Vera Drake és családja. Nem gazdagok, mégis a maguk egyszerű, szerény módján boldogok, legfőképp, mert a család összetartó. Vera takarítónő, a férje, Stan a bátyja műhelyében autószerelő, az egyik fiuk, Sid egy szabómester alkalmazottja, a lányuk, Ethel egy villanykörték tesztelését végző gyárban dolgozik. Az önfeláldozó Vera azonban még mást is tesz. Valami olyat, amit titokban tart még a családja előtt is. Amit tesz, azt soha nem pénzért, hanem tisztán könyörületből teszi - egész egyszerűen olyan ember, aki mindig és mindenütt motivációt érez, hogy ott segítsen az embereknek, ahol csak tud. Vera Drake szabadidejében részvéttel teli "angyalcsináló", azaz fiatal nőknek segít nem kívánt terhességük megszakításában. Amikor az egyik ilyen fiatal lányt a magzatelhajtás után sürgősen kórházba kell vinni, a rendőrségi nyomozás során a szálak Verához vezetnek, és Vera világa összeomlik.

Cathy ötvenes éveiben járó asszony, aki mindent megkapott az élettől. Egészséges gyermekeket, sikeres férjet és széleskörű elismerést. Egy éjjel viszont meglátja férjét, amint egy másik férfival csókolózik. Cathy teljesen összezavarodik, nem meri szóvá tenni a dolgot. Elkeseredettségében afro-amerikai kertésze, Raymond karjaiban vigasztalódik. A társadalmi tabut átdöntő kapcsolat pletykákra ad alkalmat a környéken és ez még inkább szétzilálja addig nyugodtnak hitt életét. Raymond egyedül neveli lányát és megvan a maga élete, nem szorul a gazdag asszony segítségére. Kapcsolatuk mély barátsággá lényegül, miközben Cathy és férje között egyre jobban elmérgesedik a viszony, és a feszültségek tettlegességig fajulnak.

Katherine Watson 1953 végén Kaliforniából New Englandbe utazik, hogy művészettörténetet tanítson a Wellesley College leányiskolában. Abban a hiszemben lát neki a feladatnak, hogy tanítványai, akik az állam legjobb és legtehetségesebb diákjai, élni fognak az előttük felvillanó lehetőségekkel. Ám hamarosan rá kell jönnie, hogy a tekintélyes intézményben nagyon is konzervatív légkör uralkodik. A lányok stílus- és etikett tanára, Nancy Abbey széles körben osztott nézetei szerint egy fiatal lány számára sokkal értékesebb egy eljegyzési gyűrű, mint a tudományos műveltség. Amikor Katherine önálló gondolkodásra bátorítja a tanítványait, összeütközésbe kerül a tanári kar és a diákok konzervatívabb tagjaival, akik közül legelszántabb ellenfele egyik saját tanítványa lesz, az arisztokrata származású Betty Warren.

Valahol a tundrán, a Senki földjén, van egy zenekar, a Leningrad Cowboys. Furcsa, Elvis Presley-re emlékeztető frizurát és ormótlan cipőket hordanak, az egyik tagjuk túl sokáig gyakorolt a szabadban, s emiatt jéggé fagyott, a zenéjükre pedig egyáltalán nem vevő szűk hazájuk. Menedzserük, a nercbundába bújt Vlagyimir azonban nem adja fel: kap egy lehetőséget, hogy a zenekarral utazzon Amerikába, ahol még a Leningrad Cowboys zenéje is sikeres lehet. A csapat el is indul Amerikába, majd onnan egészen Mexikóig utaznak, ahol egy esküvőn léphetnek fel. Az úton közben itt-ott megállnak (Tennessee-ben, Louisianában, Texasban), s a zenekar mesterien alkalmazkodik a helyi zenei igényekhez, mígnem Mexikóban végre tényleg eljutnak a "Ígéret földjére".

Che Guevara neve negyven évvel halála után is élénken él a köztudatban, talán összes kortársánál pontosabban személyesíti meg a hatvanas évek forradalmi hangulatát. Világméretű márkanév lett, arcképe ott figyel minden sarkon: fiatal, jóképű és idealista, az elnyomottak bajnoka - egyfajta ikon, sokak álmainak, reményeinek megtestesítője. Életrajzi filmje két részből épül fel, egymásra vetítve Che pályafutásának két szakaszát: az első rész az 1955 és 1962 közötti eseményeket eleveníti fel, a küzdelmet Batista diktatúrája ellen, aprólékos részletességgel bemutatva azt a kimerítő gerillaháborút, amit Castro és Che Guevara a kubai vidéken folytatott, mielőtt dicsőségesen bevonultak Havannába.

A 18 éves Katey (Romola Garai) Havannába érkezik, ahol apja a Ford Művek vezetője. A kissé különc lányt mágnesként vonzzák az utcai táncosok, de legfőképpen egy tüzes tekintetű, büszke és céltudatos kubai sráchoz, Javierhez (Diego Luna) vonzódik. Rábeszéli a fiút, hogy tanítsa meg erre a fékevesztett, erotikus táncra, a salsára és legyen a partnere az országos táncbajnokságon. Rövidesen a színjeles, kitűnő tanuló Katey sutba dobja könyveit és szüleit félrevezetve, éjjel-nappal Javier társaságában igyekszik felfedezni Kuba másik, eddig sosem látott arcát.

Az algériai háború a mai napig olyannyira érzékeny pontja a francia történelemnek, hogy Florent Siri munkája is csak két év jegelés után kerülhetett nemzetközi forgalmazásba, noha a konfliktust a lehető legobjektívebb módon ábrázolja. Mindkét oldal megkapja ugyanis a magáét, hiszen a háborút szabályok nélkül, a legnagyobb brutalitással vívták franciák és olyan felkelők, akik közül annak idején sokan francia mundérban harcoltak a németek ellen.

A rock and roll történetének egyik kimagasló egyénisége Jerry Lee Lewis. A fantasztikus tehetségét azonban beárnyékolta arrogáns viselkedése és szokatlan életstílusa. Nem véletlenül kapta a "Gyilkos", illetve "A rock 'n' roll ördöge" becenevet. Az amerikai Dél szívében, Louisianában született. 1956-ban Memphisbe ment, hogy letaszítsa trónjáról Elvist, a "Király"-t. Sajátos stílusával extázisba hozta a közönséget, hihetetlen népszerűségre tett szert. Amikor azonban feleségül vette a tizenhárom éves másodunokatestvérét, Myrát, a karrierje megbicsaklott.

Törékeny, szőke asszony áll egy hatalmas ország elnöki palotájának az erkélyén. Előtte százezres rajongó, zokogó tömeg, s ő könnyekkel a szemében búcsúzik: "Ne sírj értem, Argentína". Ő Evita Peron, a nő, aki hihetetlen mélységekből jött és hihetetlen magasra jutott. A nő, akit istenként imádtak, mert nem akart más lenni, mint egyszerű ember: bár a pompa lett az osztályrésze, nem felejtette el, mit jelent a nyomor.

Wayne és Garth visszatér a Wayne világa óta legjobban várt filmben - a Wayne világa 2.-ben! Miután késõesti tévés személyiségként istenhez hasonlatos státuszt szerzett magának, Wayne szembesül az emberiséget már évszázadok óta gyötrõ kérdéssel: van-e élet a kábeltévén túl? Wayne álmában kap választ, egy nagyon híres és nagyon halott rocksztártól: "Wayne és Garth bemutatják a Waynestockot." Ám Wayne-nek elõbb még meg kell mentenie barátnõjét, Classandrát egy vészjósló lemezproducertõl, miközben Garth a mega-maca Honey Hornée baráti közeledésével viaskodik. Buli van!